KISEBBSÉGI REGÉNYNYELV TOLNAI OTTÓ GOGOL HALÁLA ÉS VIRÁG UTCA 3 CÍMŰ REGÉNYEIBEN

Absztrakt

Tolnai Ottó kísérletező jellegű irodalmi tevékenységére mindegyik műnemben jellemző a műnemek és a műfajok szabályainak, hagyományainak, elvárásainak próbára tétele, felfüggesztése. Ez egyszerre jelent nála műfajtudatosságot és az épp megkérdőjelezett elvárások aktivizálását, akárcsak a megszólalás autentikusságának, egyedi formájának keresését. A Gogol halála és a Virág utca 3 kisprózák egymás mellé rendelt láncolata, amelyeket a mellérendelés gesztusán túl motivikus kapcsolódások tartanak össze. A két könyv kapcsolatát új, 2016-os közös kiadásuk és benne Tolnai Ottó utószava tette láthatóbbá. A Virág utca 3 már első kiadásában is a regény műfaji megjelölést kapta, a Gogol haláláról a 2016-os kiadás szerzői utószava hozza szóba a regényműfaj lehetőségét. Regénnyé minősítésük a regényműfajt provokálja, s ekként ezek a narratív centrum nélküli művek, metaforikus kapcsolódásaikkal Tolnai prózanyelvi kísérleteinek sorába illeszkednek, és egy sajátos kisebbségi irodalmi diskurzus megnyilvánulásaiként olvashatók. Érvényes rájuk Gilles Deleuze és Félix Guattari kisebbségiirodalom-felfogása, amely szerint a „kisebbségi irodalom” az egyértel- mű területhez kötöttségtől, az egyértelmű jelentésektől, a valamihez „hozzákötött” jelentésektől való elszabadulásért folytatott küzdelem, „a nyelv nem-jelölő, intenzív használata”.