TRANSZKULTURÁLIS TAPASZTALAT ÉS TRANSZLINGVÁLIS FORMAALKOTÁS OTO HORVAT REGÉNYEIBEN
Absztrakt
A dolgozat Oto Horvat regényeiben a kulturális transzfer és a transzlingvalitás jelenségeit mutatja be. A szerző Újvidéken született, élt Magyarországon és Németországban, majd Olaszországban telepedett le. Önéletrajzi elemekkel átszőtt regényei ennek a helykeresésnek az eredőire és mikéntjére világítanak rá. Az én-identitás kérdései foglalkoztatják, amelyek szoros kapcsolatban állnak a többes kötődés tapasztalatával, valamint a határok átjárhatóságának kérdésével is. Azonban a referenciális vonatkozásoknál is jelentősebb, hogy munkái erőteljes kulturális beágyazottságúak. Ennek következtében többféle paradigmába is beleíródnak. Legújabb regénye, a Noćna projekcija [Éjszakai vetítés] beletartozik a fejlődésregények vagy a nagy korpusszal rendelkező Újvidék-regények sorába, ugyanakkor besorolható a más nyelven íródó magyar irodalom alkotásainak körébe is.
Hivatkozások
Augé, Marc. 2010. Pohvala biciklu. Ford. Nataša Medved. Zagreb: Naklada Sesenski i Turk.
Balogh Tamás. 2004. Ankersmit a „történelmi tapasztalat”-ról. In Frank R. Ankersmit. A történelmi tapasztalat. 109–118. Budapest: Typotex.
Blum-Barth, Natalia. 2015. Einige Überlegungen zur literarischen Mehrsprachigkeit, ihrer Form und Erforschung – zur Einleitung. Zeitschrift für interkulturelle Germanistik 6. (2): 11–16.
Helmich, Werner. 2016. Ästhetik der Mehrsprachigkeit: Zum Sprachwechsel in der neueren romanischen und deutschen Literatur. Heidelberg: Universitätsverlag Winter.
Heltai János Imre. 2020. Transzlingválás – elmélet és gyakorlat. Budapest: Gondolat. Horvat, Oto. 2014. Sabo je stao. Zrenjanin, Novi Sad: Agora.
Horvat, Oto. 2021. Noćna projekcija. Novi Sad: Akademska knjiga.
Horváth Ottó. 2010. Olmóba menet: válogatott és új versek. Ford. Beszédes István. Zenta: zEtna.
Jablonczay Tímea. 2015. Transznacionalizmus a gyakorlatban: migrációs praxisok a könyvek, az írásmódok, a műfajok és a fordítási stratégiák geográfiájában. Helikon (2): 137–156.
Józan Ildikó. 2009. Tartozások és hozzátartozók: Idegen nyelvek poétikája Petri György költészetében. In Uő. Mű, fordítás, történet. 324–336. Budapest: Balassi.
Kremnitz, Georg. 2015. Mehrsprachigkeit in der Literatur: ein kommunikationssozio- logischer Überblick. Wien: Praesens Verlag.
Mészöly Miklós. 1989. Nyomozás 1–4. In Uő. Volt egyszer egy Közép-Európa. https:// konyvtar.dia.hu/html/muvek/MESZOLY/meszoly00263a/meszoly00274/ meszoly00274.html (2021. okt. 15.)
Mora, Terézia. 2014. A szörnyeteg. Ford. Nádori Lídia. Budapest: Magvető.
Németh Zoltán. 2004. A próza lázadása? Korrekciók a kilencvenes évek magyar prózá- jában: fordulat a referencialitás felé. In Uő. A széttartás alakzatai: bevezetés a „fiatal irodalom” olvasásába. 63–72. Pozsony: Kalligram.
Pilinski, Janoš. 1992. Krater = Kráter. Izbor i prevod Oto Horvat. Novi Sad: Mala biblioteka Društva za mađarsku književnost u Vojvodini–Forum.
Seyhan, Azade. 2012. Writing Outside the Nation. Princeton-Oxford: Princeton University Press.
Szolláth Dávid. 2020. Mészöly Miklós. eKönyv Magyarország Kft.
Thomka Beáta. 1995. Mészöly Miklós. https://konyvtar.dia.hu/xhtml/_szakirodalom/ meszoly_thomka_meszoly_miklos.xhtml
Toldi, Eva. 2017a. Magija imena: kulturne interferencije i književna višejezičnost u savremenoj mađarskoj književnosti. Književna istorija, 49. 109–122.
Toldi Éva. 2017b. Szövegközi átjárások, köztességtapasztalatok Terézia Mora prózá- jában. Hungarológiai Közlemények, 3. 37–51.
Tomašević, A. 2017. Sedmica. Radio Beograd 1, 2017. ápr. 23. https://www.rts.rs/page/radio/sr/story/23/radio-beograd-1/2708259/sedmica.html (2021. okt. 10.)
