TRANSCULTURAL EXPERIENCE AND TRANSLINGUAL FORM-MAKING IN OTO HORVAT’S NOVELS
Abstract
The presentation introduces the phenomena of cultural transfer and translingualism in Oto Horvat’s novels. The author was born in Novi Sad, lived in Hungary and Germany, then settled in Italy. His novels interwoven with autobiographical elements shed light on the origins and nature of his search for a place of his own. He is concerned with issues of self-identity which are closely related to the experience of multiple attachment, as well as the question of the crossability of borders. However, more important than the referential aspects, is the cultural embeddedness of his works, as a result of which they become part of several paradigms. His newest novel, Noćna projekcija [Night Projection], belongs to the personal development genre, and also to the large corpus of novels set in Novi Sad, while at the same time it enriches the corpus of Hungarian literature written in various languages.
References
Augé, Marc. 2010. Pohvala biciklu. Ford. Nataša Medved. Zagreb: Naklada Sesenski i Turk.
Balogh Tamás. 2004. Ankersmit a „történelmi tapasztalat”-ról. In Frank R. Ankersmit. A történelmi tapasztalat. 109–118. Budapest: Typotex.
Blum-Barth, Natalia. 2015. Einige Überlegungen zur literarischen Mehrsprachigkeit, ihrer Form und Erforschung – zur Einleitung. Zeitschrift für interkulturelle Germanistik 6. (2): 11–16.
Helmich, Werner. 2016. Ästhetik der Mehrsprachigkeit: Zum Sprachwechsel in der neueren romanischen und deutschen Literatur. Heidelberg: Universitätsverlag Winter.
Heltai János Imre. 2020. Transzlingválás – elmélet és gyakorlat. Budapest: Gondolat. Horvat, Oto. 2014. Sabo je stao. Zrenjanin, Novi Sad: Agora.
Horvat, Oto. 2021. Noćna projekcija. Novi Sad: Akademska knjiga.
Horváth Ottó. 2010. Olmóba menet: válogatott és új versek. Ford. Beszédes István. Zenta: zEtna.
Jablonczay Tímea. 2015. Transznacionalizmus a gyakorlatban: migrációs praxisok a könyvek, az írásmódok, a műfajok és a fordítási stratégiák geográfiájában. Helikon (2): 137–156.
Józan Ildikó. 2009. Tartozások és hozzátartozók: Idegen nyelvek poétikája Petri György költészetében. In Uő. Mű, fordítás, történet. 324–336. Budapest: Balassi.
Kremnitz, Georg. 2015. Mehrsprachigkeit in der Literatur: ein kommunikationssozio- logischer Überblick. Wien: Praesens Verlag.
Mészöly Miklós. 1989. Nyomozás 1–4. In Uő. Volt egyszer egy Közép-Európa. https:// konyvtar.dia.hu/html/muvek/MESZOLY/meszoly00263a/meszoly00274/ meszoly00274.html (2021. okt. 15.)
Mora, Terézia. 2014. A szörnyeteg. Ford. Nádori Lídia. Budapest: Magvető.
Németh Zoltán. 2004. A próza lázadása? Korrekciók a kilencvenes évek magyar prózá- jában: fordulat a referencialitás felé. In Uő. A széttartás alakzatai: bevezetés a „fiatal irodalom” olvasásába. 63–72. Pozsony: Kalligram.
Pilinski, Janoš. 1992. Krater = Kráter. Izbor i prevod Oto Horvat. Novi Sad: Mala biblioteka Društva za mađarsku književnost u Vojvodini–Forum.
Seyhan, Azade. 2012. Writing Outside the Nation. Princeton-Oxford: Princeton University Press.
Szolláth Dávid. 2020. Mészöly Miklós. eKönyv Magyarország Kft.
Thomka Beáta. 1995. Mészöly Miklós. https://konyvtar.dia.hu/xhtml/_szakirodalom/ meszoly_thomka_meszoly_miklos.xhtml
Toldi, Eva. 2017a. Magija imena: kulturne interferencije i književna višejezičnost u savremenoj mađarskoj književnosti. Književna istorija, 49. 109–122.
Toldi Éva. 2017b. Szövegközi átjárások, köztességtapasztalatok Terézia Mora prózá- jában. Hungarológiai Közlemények, 3. 37–51.
Tomašević, A. 2017. Sedmica. Radio Beograd 1, 2017. ápr. 23. https://www.rts.rs/page/radio/sr/story/23/radio-beograd-1/2708259/sedmica.html (2021. okt. 10.)
