TABOOIZATION AS A SOURCE OF PHRASEOLOGICAL CHANGE
Abstract
Language taboos often trigger the emergence of phraseological units. Metaphoric expressions primarily circumvent the taboos of fear, delicacy or propriety as in the euphemistic expressions related to death, sexuality, drunkenness, etc. (e.g. close one’s eyes forever, stand before the judgement seat of the Lord; Hung. lenyom egy gyors numerát ‘have a quickie’ [lit. push a quick number], sleep with somebody; look at the bottom of the glass, take one’s drops, etc.). However, tabooization does not only happen via metaphoric euphemisms. Elliptic expressions may also be used euphemistically (e.g. Ger. oben ohne, Hung. felül semmi ‘topless’ [lit. nothing on top], Nyald ki! ‘lick it’, Kapsz egyet! ‘you’ll get one’, etc.). Elliptic omissions are also found in several greeting forms, where conventionalized omissions advance phrazeologization. Tabooization may accompany both primary and secondary phraseologizations. In the latter case, new expressions arise from the modifications of already existing phraseologisms, including the tabooizing elements (cf. e.g. Hung. Ki kell mennem a WC-re ‘I need to go to the toilet’ → Ki kell mennem) or replacing certain components with acceptable ones (cf. e.g. knee deep in shit → knee deep in trouble).
References
Burger, Harald. 1977. Probleme einer historischen Phraseologie des Deutschen. In Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache (PBB). Bd. 99. 1–24. Tübingen: Max Niemeyer Verlag.
Burger, Harald. 2012. Alte und neue Fragen, alte und neue Methoden der historischen Phraseologie. In Filatkina, Natalia – Kleine-Engel, Ane – Dräger, Marcel – Burger, Harald szerk., Aspekte der historischen Phraseologie und Phraseographie. 1–20. Heidelberg: Universitätsverlag Winter.
Dobrovolʼskij, Dmitrij. 1988. Phraseologie als Objekt der Universalienlinguistik. Leipzig: VEB Verlag Enzyklopädie.
Dugonics András. 1820. Magyar példa beszédek és jeles mondások. I–II. Szeged: Grünn Orbán betűivel. (Hasonmás kiadás: 2009. Szeged: Bába Kiadó. Forgács Tamás utószavával.)
Filatkina, Natalia. 2007. Formelhafte Sprache und Traditionen des Formulierens (HiFoS): Vorstellung eines Projekts zur historischen formelhaften Sprache. Sprachwissenschaft (32): 217–242.
Forgács Tamás. 2021. Történeti frazeológia: A történeti szólás és közmondáskutatás kézikönyve. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 218. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Hadrovics László. 1995. Magyar frazeológia: Történeti áttekintés. Budapest: Akadémiai Kiadó.
MNSzt. = Magyar nemzeti szövegtár. Elektronikus adatbázis, a mai magyar írott köznyelv általános célú reprezentatív korpusza. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. http://corpus.nytud.hu/mnsz (2021. dec. 27.)
Mokienko, Valerij. 2002. Prinzipien einer historisch-etymologischen Analyse der Phraseologie. In Hartmann, Dieter – Wirrer, Jan szerk., Wer A sägt, muss auch B sägen: Beiträge zur Phraseologie aus dem Westfälischen Arbeitskreis. Phraseologie und Parömiologie 9. 231–254. Baltmannsweiler: Schneider Verlag.
Munske, Horst Haider. 1993. Wie entstehen Phraseologismen? In Mattheier, Klaus J. – Wegera, Klaus-Peter – Hoffmann, Walter – Mache, Jürgen – Solms, Hans-Joachim szerk., Vielfalt des Deutschen: Festschrift für Werner Besch. 481–516. Frankfurt am Main–Berlin–Bern–Bruxelles–New York–Paris–Wien: Peter Lang.
Redensarten Index = https://www.redensarten-index.de/suche.php (2021. dec. 14.) Röhrich, Lutz. 1991–1992. Lexikon der sprichwörtlichen Redensarten 1–3. Freiburg– Basel–Wien: Herder Verlag.
Ullmann, Stephen. 1973. Semantik: Eine Einführung in die Bedeutungslehre. Deutsche Fassung von Susanne Koopmann. Frankfurt am Main: S. Fischer Verlag.