TABUIZÁLÁS MINT A FRAZEOLÓGIAI VÁLTOZÁS FORRÁSA
Absztrakt
A nyelvi tabuk gyakran játszanak szerepet a frazeológiai egységek létrejöttében. Elsősorban a félelem, az illem és a tapintat tabuit fejezik ki metaforikus kifejezésekkel, gondoljunk csak a halállal, a szexualitással, a részegséggel stb. kapcsolatos eufemisztikus kifejezésekre (pl. örökre lehunyja szemét, az Úr ítélőszéke előtt áll; lenyom egy gyors numerát, együtt hál vkivel; a pohár fenekére néz, bevette a hatvan cseppet stb.). De nem csak a metafori- kus eufemizmusok révén érvényesül a tabuizálás a frazeológiai rendszerben. Vannak olyan kifejezések is, amelyek bizonyos elemek kihagyásából adódnak. Ezeknek az elliptikus kifejezéseknek jelentős része eufemisztikus jellegű is (pl. ném. oben ohne, m. felül semmi, Nyald ki!, Kapsz egyet! stb.). Számos üdvözlő formulában is érvényesülnek elliptikus kihagyások. Ezekben a frazémákban az elliptikus formák rögzülése erősíti a frazeologizálódás folyamatát. A tabuizálás azonban nemcsak a primer frazeologizálódás során játszik szerepet, hanem a szekunder frazeologizálódás során is. Ez utóbbi esetben már meglévő frazeologizmusok módosításával jönnek létre új kifejezések. Ezek is létrejöhetnek bizonyos elemek tabuizáló elhagyásával (vö. pl. Ki kell mennem a WC-re → Ki kell mennem stb.) vagy bizonyos komponenseknek a szalonképesebbre cserélésével (vö. pl. Benne van a szarban → Benne van a kakaóban / szoaréban).
Hivatkozások
Burger, Harald. 1977. Probleme einer historischen Phraseologie des Deutschen. In Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache (PBB). Bd. 99. 1–24. Tübingen: Max Niemeyer Verlag.
Burger, Harald. 2012. Alte und neue Fragen, alte und neue Methoden der historischen Phraseologie. In Filatkina, Natalia – Kleine-Engel, Ane – Dräger, Marcel – Burger, Harald szerk., Aspekte der historischen Phraseologie und Phraseographie. 1–20. Heidelberg: Universitätsverlag Winter.
Dobrovolʼskij, Dmitrij. 1988. Phraseologie als Objekt der Universalienlinguistik. Leipzig: VEB Verlag Enzyklopädie.
Dugonics András. 1820. Magyar példa beszédek és jeles mondások. I–II. Szeged: Grünn Orbán betűivel. (Hasonmás kiadás: 2009. Szeged: Bába Kiadó. Forgács Tamás utószavával.)
Filatkina, Natalia. 2007. Formelhafte Sprache und Traditionen des Formulierens (HiFoS): Vorstellung eines Projekts zur historischen formelhaften Sprache. Sprachwissenschaft (32): 217–242.
Forgács Tamás. 2021. Történeti frazeológia: A történeti szólás és közmondáskutatás kézikönyve. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 218. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Hadrovics László. 1995. Magyar frazeológia: Történeti áttekintés. Budapest: Akadémiai Kiadó.
MNSzt. = Magyar nemzeti szövegtár. Elektronikus adatbázis, a mai magyar írott köznyelv általános célú reprezentatív korpusza. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. http://corpus.nytud.hu/mnsz (2021. dec. 27.)
Mokienko, Valerij. 2002. Prinzipien einer historisch-etymologischen Analyse der Phraseologie. In Hartmann, Dieter – Wirrer, Jan szerk., Wer A sägt, muss auch B sägen: Beiträge zur Phraseologie aus dem Westfälischen Arbeitskreis. Phraseologie und Parömiologie 9. 231–254. Baltmannsweiler: Schneider Verlag.
Munske, Horst Haider. 1993. Wie entstehen Phraseologismen? In Mattheier, Klaus J. – Wegera, Klaus-Peter – Hoffmann, Walter – Mache, Jürgen – Solms, Hans-Joachim szerk., Vielfalt des Deutschen: Festschrift für Werner Besch. 481–516. Frankfurt am Main–Berlin–Bern–Bruxelles–New York–Paris–Wien: Peter Lang.
Redensarten Index = https://www.redensarten-index.de/suche.php (2021. dec. 14.) Röhrich, Lutz. 1991–1992. Lexikon der sprichwörtlichen Redensarten 1–3. Freiburg– Basel–Wien: Herder Verlag.
Ullmann, Stephen. 1973. Semantik: Eine Einführung in die Bedeutungslehre. Deutsche Fassung von Susanne Koopmann. Frankfurt am Main: S. Fischer Verlag.
