A FOGLALKOZÁST JELÖLŐ FŐNEVEK NYELVPOLITIKAI KÉRDÉSEIRŐL – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ OLASZ NYELVRE

  • Gergely KADVÁNY
Kulcsszavak: foglalkozást jelölő főnevek, nyelvpolitika, olasz nyelv, nyelvtani nem, szinkrón nyelvállapot

Absztrakt

A foglalkozást jelölő főnevek képzésének nyelvpolitikai aspektusa voltaképpen olyan probléma, amely összekapcsolódik a nyelvek azon képességével, hogy nemeket fejezzenek ki. A magyarban nem létezik a nyelvtani nem kategóriája, ugyanakkor kifejezhető férfi és női lexikai nem. Ezzel szemben az olasz főnév grammatikai jellemzőinek egyik fő összetevője a nyelvtani nem, mely hím- és nőnemre oszlik. E nyelvtani sajátosság különösen foglalkozásneveknél válhat problematikussá a hímnemű alapalakok nőnemű párjának megadásakor, s bár e párhuzamosság nyelvi reprezentációja még a mai napig sem alakult ki teljes mértékben, mindez magával hozott egy rendkívül ellentmondásos nyelvhasználatot, mely természetesen visszatükröződik a főnév morfológiájában is. Ennek a hiátusnak a kitöltése Itáliában hamar politikai síkra terelődött, s a témával kapcsolatos viták immár közel négy évtizede vannak jelen nyelvészek és nyelvpolitikusok diskurzusaiban. A kibontakozó vita következtében Olaszországban különböző ajánlások születtek a hímnem mellett megfelelő nőnemű formák kialakítására, fontos kérdés azonban, hogy ezeket a javaslatokat legitimálja-e a nyelvhasználó. Jelen kutatásom, melynek alapja egy nyelvész tollából származó Facebook-poszthoz kapcsolódó komment szekció elemzése, noha e nyelvpolitikai kérdésre nem tud egyértelmű választ adni, a szinkrón nyelvállapotról azonban részletes látleletet nyújt.

Információk a szerzőről

Gergely KADVÁNY

Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola
Újlatin Nyelvészet Doktori Program
Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék
Szeged, Magyarország

Hivatkozások

Bellucci, Patrizia. 2014. Il femminile di questore e di prefetto. Accademia Della Crusca, márc. 17. https://accademiadellacrusca.it/it/consulenza/il-femminile-di-questore-e-diprefetto/ 865 (2022. febr. 23.)

Gheno, Vera. 2020a. Ministra, portiera, architetta: le ricadute sociali, politiche e culturali dei nomi professionali femminili (prima parte), júl. 25. https://www.linguisticamente.org/nomi-femminili/ (2022. febr. 24.)

Gheno, Vera. 2020b. Si dice avvocata o avvocato? Il dibattito è aperto… Ma per la sociolinguista non ci sono dubbi: “Si dice avvocata”. Az interjút készítette Spasiano, Francesca. Il Dubbio, szept. 3.

https://www.ildubbio.news/2020/09/03/si-dice-avvocata-o-avvocato-il-dibattito-e-aperto-ma-per-la-sociolibguista-non-ci-sono-dubbi-si-dice-avvocata/ (2022. febr.24.)

Grossmann, Maria – Rainer, Franz. 2004. La formazione delle parole in italiano.Tübingen: De Gruyter.

Robustelli, Cecilia. 2013. Linee guida per l’uso del genere nel linguaggio amministrativo. Firenze.

Robustelli, Cecilia. 2017. Donne al lavoro (medico, direttore, poeta): ancora sul femminile dei nomi di professione. Accademia Della Crusca, febr. 21. https://accademiadellacrusca.it/it/consulenza/donne-al-lavoro-medico-direttore- poeta-ancora-sul-femminile-dei-nomi-di-professione/1237ű (2022. febr. 22.)

Sabatini, Alma. 1987. Il sessismo nella lingua italiana. Commissione Nazionale per la Realizzazione della Parità tra Uomo e Donna. Roma.

Tyukász Dóra. 2004. Gondolatok a szexista kifejezések kiküszöbölésének lehetőségeiről az olasz nyelvben. Lexikológiai és lexikográfiai látkép: Problémák, paradigmák, perspektívák. Fasciculi linguistici. Series lexicographica 3.

Vasvári, Louise O. 2011. Grammatical Gender Trouble and Hungarian Gender[lessness]: Pt I. Comparative Linguistic Gender. AHEA E-JOURNAL.

Violi, Patrizia. 1986. L’infinito singolare: considerazioni sulla differenza sessuale nel linguaggio. Verona: Essedue edizioni.

Zanichelli – Dizionari più. 2018: Femminile, márc. 8. https://dizionaripiu.zanichelli.it/ cultura-e-attualita/le-parole-del-giorno/parola-del-giorno/femminile/ (2022. febr. 20.)
Megjelent
05. 10. 2022.
Folyóirat szám
Rovat
Članci