A BEÁS HELYSÉGNEVEK SZTENDERDIZÁCIÓ ELŐTT

  • Mátyás ROSENBERG
Kulcsszavak: helynevek, beás cigányok, toponímia, sztenderdizáció, nyelvi tervezés

Absztrakt

Egy magyarországi 2007-es kormányrendelet rendelkezik a nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról, megjelenése óta azonban államigazgatási szinten ezeknek a neveknek a megállapítása és nyilvántartása nem történt meg. A tanulmány bemutatja, hogy a hivatalos beás földrajzi nevek megállapításának előfeltétele a településnevek gyűjtése, amely egyelőre kezdeti szakaszban tart, a korábbi szórványos gyűjtések pedig nem megfelelő minőségűek. Amellett érvel, hogy ha a kodifikáció megelőzi a feltárást, a normatív rendelkezések feszültséget generálhatnak az intézményes oktatásban részesültek és az abból kimaradók, de az egyes cigány csoportok között is interetnikus konfliktus jöhet létre. Végül azokat a tényezőket elemzi, melyek segíthetnek abban, hogy a helyi használatnak legmegfelelőbb, nyelvileg leghelyesebb, történetileg leghitelesebb névalak kerüljön kiválasztásra, elősegítve, hogy a nyelvi tájkép a valós nemzetiségi viszonyokat tükrözze.

Információk a szerzőről

Mátyás ROSENBERG

Nyelvtudományi Kutatóközpont
Budapest, Magyarország

Hivatkozások

Andócsi János. 2012. Az anyanyelv használatának jogi lehetőségei Horvátországban. In Térvesztés és határtalanítás: A magyar nyelvpolitika 21. századi kihívásai. Nemzetpolitikai Könyvek 1. Nemzetpolitikai Kutatóintézet. 271–287. Budapest: Lucidus Kiadó.

Arató Mátyás. 2013. A beás nyelvjáráskutatás előzetes tapasztalatai. In Romológia „akkor és most” – romológusok második szakmai konferenciája: Konferenciakötet. Gypsy Studies – Cigány Tanulmányok 30., szerk. Arató Mátyás – Cserti Csapó Tibor, 47–65. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet, Romológia és Nevelésszociológia Tanszék – Romológiai Kutatóközpont – Wlislocki Henrik Szakkollégium.

Beregszászi Anikó – Csernicskó István – Ferenc Viktória. 2014. Nyelvi jogaink és lehetőségeink: Útmutató és tájékoztató a nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásá- hoz kárpátaljai magyaroknak. Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. http://www.kji.hu/ wp-content/uploads/2017/10/10-es-csatolmany.pdf (2022. márc. 1.)

Beszámoló. 2021. Beszámoló az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának ellenőrző albizottsága 2021. május 25. 9.00 órakor tartandó ülésére.

Bundesgesetzblatt. 2000. Bundesgesetzblatt für die Republik Österreich. Ausgegeben am 21. Juni 2000. 170. Verordnung: Topographieverordnung-Burgenland.

Erdős Kamill. 1958/1989. A magyarországi cigányság. In Erdős Kamill cigánytanul- mányai, szerk. Vekerdi József, 42–56. Békéscsaba: A Békés megyei Tanács V. B. Cigányügyi Koordinációs Bizottsága és a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum.

Gadó Szilvia. 2000. Magyarul mondd, anyu! A beás nyelv nyelvszociológiai és nyelvökológiai helyzetéről. Iskolakultúra 10 (12): 34–48.

Kemény István szerk. 2000. A magyarországi romák. Változó világ 31. Budapest: Press Publica.

Kiss Lajos. 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára 1–2. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Korm. rendelet. 2007. 303/2007. (XI. 14.) Kormányrendelet a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról https://net.jogtar.hu/ jogszabaly?docid=a0700303.kor (2022. márc. 1.)

Kovalcsik Katalin. 1988. A beás cigány népzene szisztematikus gyűjtésének első tapasz- talatai. Zenetudományi dolgozatok, 215–231.

Kovalcsik Katalin. 1993. A beás cigányok népzenei hagyományai. In Cigány népi kultúra a Kárpát-medencében a 18–19. században, szerk. Barna Gábor, 231–239. Salgótarján: Mikszáth Kiadó.

KSH 2014. 2011. évi népszámlálás. 9. Nemzetiségi adatok. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/ nepsz_09_2011.pdf (2022. márc. 1.)

Kult. Min. 1978. Javaslat a nemzetiséglakta települések helységneveinek két-, illet- ve többnyelvű kiírására. Kézirat. Kulturális Minisztérium Nemzetiségi Osztálya.

Lábadi Károly. 2003. Nyelvtörvények, nyelvi jogok Horvátországban. In Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában, szerk. Nádor Orsolya – Szarka László, 176–189. Budapest: Akadémiai Kiadó.

MNT. 2012. A Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználati stratégiája 2012– 2017. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/nyelvhasznalati-strategia-2012-2017 (2022. márc. 1.)

Marushiakova, Elena – Popov, Veselin. 2021. Who are Oamenii Noștri (Our People)? Rudari, Lingurari, Boyash and Their Identities. In Boyash Studies: Researching “Our People”, szerk. Sorescu-Marinković, Annemarie – Kahl, Thede – Sikimić, Biljana, 37–72. Berlin: Frank & Timme Verlag.

Monit. oficial. 2001. Monitorul oficial al României Anul XIII – Nr. 781. http://mtatkki.ogyk.hu/uploads/files/olvasoszoba/ogyk/jogtar/pdf/HG_2001_1206.pdf (2022.márc. 1.)

Nariad. vlády. 1999. Nariadenie vlády Slovenskej republiky z 25. augusta 1999, ktorým sa vydáva zoznam obcí, v ktorých občania Slovenskej republiky patriaci k národnostnej menšine tvoria najmenej 20% obyvateľstva. http://mtatkki.ogyk.hu/uploads/files/ olvasoszoba/ogyk/jogtar/pdf/SK_1999_221_Rend.pdf (2022. márc. 1.)

N. Békefi, Margit. 2001. A magyarországi teknővájó cigányok. Romológiai Kutatóintézet Közleményei 4. Szekszárd: Romológiai Kutatóintézet.

Orsós Anna. 2003. Beás–magyar kisszótár. Kaposvár: Dávid Oktatói és Kiadói Bt.

Orsós Anna. 2017. Egy elfelejtett beás közösség nyomában: Kétújfalu komplex vizsgálata. In Horizontok és Dialógusok 2017. VI. Romológus konferencia: Tanulmánykötet, szerk. Cserti Csapó Tibor – Rosenberg Mátyás, 253–268. Pécs: PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék.

Rosenberg Mátyás. 2018. Identificación y diferenciación lingüísticas de los gitanos boyash de Hungría. VERBUM Analecta Neolatina. Tomus XIX, Fasciulus (1–2): 99–117.

Rosenberg Mátyás. 2020a. A közép- és kelet-magyarországi beások nyelvváltozatának néhány jellemzője. In Nyelvi közösségek – közösségi perspektívák, szerk. Magyari Sára – Bartha Krisztina, 83–92. Oradea: Partium.

Rosenberg Mátyás. 2020b. Ortografii practice pentru graiurile băieșe din Ungaria. VERBUM Analecta Neolatina. Tomus XXI, Fasciulus (1–2): 309–331.

Rosenberg Mátyás. 2021. The Language of Boyash Communities in Central and Eastern Hungary. In Boyash Studies: Researching “Our People”, szerk. Sorescu-Marinković, Annemarie – Kahl, Thede – Sikimić, Biljana, 229–260. Berlin: Frank & Timme Verlag.

Rosenberg Mátyás – Mikesy Gábor – Bölcskei Andrea. 2020. Place names in Romani and Bayash communities in Hungary. Onomàstica. Anuari de la Societat d’Onomàstica (6): 179–21.

Sasi Attila. 2019. A nemzetiségi helységnevek hivatalos használata Magyarországon. Geodézia és kartográfia (4): 23–31.

Sasi Attila. 2020. Minority place names in Hungary today: their status and official and unofficial use. Onomàstica. Anuari de la Societat d’Onomàstica (6): 223–243.

Törvény. 1898. 1898. évi IV. törvénycikk a község- és egyéb helynevekről.

Uradni list. 1991. Uradni list Republike Slovenije. Ljubljana, sobota, 28. decembra. https://www.uradni-list.si/_pdf/1991/Ur/u1991033.pdf (2022. márc. 1.)

Zákon. 1994. Zákon Národnej rady Slovenskej republiky o označovaní obcí v jazyku národnostných menšín. http://mtatkki.ogyk.hu/uploads/files/olvasoszoba/ogyk/ jogtar/pdf/SK_1994_191_Tv.pdf (2022. márc. 1.)
Megjelent
05. 10. 2022.
Folyóirat szám
Rovat
Članci