Competing regionality formations
Regionality phenomena in Hungarian literary history writing after 1945 in a Romanian context
Abstract
In the discourse of 20th and 21st century Hungarian literary history writing – thanks to social and political changes – the aspect of regionality is recurrently present, primarily in relation to minority/ethnic Hungarian literature. The position and relations of these literatures can be inferred not only from the perspective of naming and designating them, but also from the way they are discussed or even represented as books. The study attempts to show the regionality formations in the history of Hungarian literature, which, reflecting on each other, overlapping and superseding each other, have tried to gain a dominant position in the discourse on Hungarian literature. As a point of comparison, the essay also includes the regionality phenomena of Romanian literature in the field of interpretation.
References
Béládi Miklós szerk. 1982a. A határon túli magyar irodalom. Budapest: Akadémiai.
Béládi Miklós. 1982b. Kisebbségi irodalom – nemzetiségi irodalom. In A határon túli magyar irodalom, szerk. Béládi Miklós. 9–18. Budapest: Akadémiai.
Bori Imre. 1968. A jugoszláviai magyar irodalom története 1918-tól 1945-ig. Novi Sad: Forum.
Bori Imre. 1975. Irodalmunk évszázadai. Újvidék: Forum.
Bori Imre. 1982. A jugoszláviai magyar irodalom rövid története. Újvidék: Forum.
Călinescu, George. 1941. Istoria literaturii române de la origini până în prezent. Bucureşti: Fundaţia Regală pentru literatură şi artă.
Chinezu, Ion. 1930. Aspecte din literatura maghiară ardeleană. Cluj: Editura Revistei Societatea de Mâine.
Cimpoi, Mihai. 1996. O istorie deschisă a literaturii române din Basarabia. Chișinău: Editura Arc.
Dávid Gyula. 1971. Ion Chinezu erdélyi magyar irodalomtörténete. Korunk 30 (12): 1819–1826.
Deleuze, Gilles – Guattari, Félix. 2009. Mi a kisebbségi irodalom? In Kafka: A kisebbségi irodalomért. 33–56. Budapest: Quadmon.
Gintli Tibor szerk. 2010. Magyar irodalom. Budapest: Akadémiai.
Görömbei András. 1982. A csehszlovákiai magyar irodalom 1945–1980. Budapest: Akadémiai.
Hollier, Denis. 1989. A New History Of French Literature. Cambridge: Harvard UP.
Jeney Éva. 2007. Maorik és transzilvánok: 1937: Jelszó és mítosz vita. In A magyar irodalom történetei I–III., főszerk. Szegedy-Maszák Mihály – Veres András. 352–362. Budapest: Gondolat.
Kántor Lajos. 2018. Láng-dosszié – társszerzőségben. In Kántor Lajos – Láng Gusztáv. Száz év kaland: Erdély magyar irodalmáról. 25–31. Csíkszereda: Bookart.
Kántor Lajos – Láng Gusztáv. 1973. Romániai magyar irodalom 1944–1970. Bukarest: Kriterion.
Kulcsár Szabó Ernő. 1993. A magyar irodalom története 1945–1991. Budapest: Argumentum.
Kulcsár Szabó Ernő. 2013. Vorwort des Herausgebers. In Geschichte der ungarischen Literatur, szerk. Kulcsár Szabó Ernő. XI–XVI. Berlin–Boston: De Gruyter.
Kulcsár Szabó Ernő szerk. 2013. Geschichte der ungarischen Literatur. Berlin: De Gruyter.
Manolescu, Nicolae. 2008. Istoria critică a literaturii române: 5 secole de literatură. Piteşti: Paralela 45.
Motzan, Peter. 1980. Die rumäniendeutsche Lyrik nach 1944: Problemaufriss und historischer Überblick. Cluj-Napoca: Dacia.
Pomogáts Béla. 1982. Az újabb magyar irodalom 1945–1981. Budapest: Gondolat.
Sőtér István főszerk. 1962–1964. A magyar irodalom története I–VI. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézet.
Szarvas Melinda. 2018a. A kulturális gravitáció modelljének bemutatása. In Tükörterem flamingóknak: Irodalomtörténeti tanulmányok a magyar vajdasági irodalomról. 15–28. Budapest: FISZ.
Szarvas Melinda. 2018b. Az elnevezés kötelező: A vajdasági irodalom meghatározhatóságáról. In Tükörterem flamingóknak: Irodalomtörténeti tanulmányok a magyar vajdasági irodalomról. 29–44. Budapest: FISZ.
Szegedy-Maszák Mihály – Veres András főszerk. 2007. A magyar irodalom történetei I–III. Budapest: Gondolat.
Szerb Antal. 1935. Magyar irodalomtörténet. Budapest: Révai.