KONKURÁLÓ REGIONALITÁSALAKZATOK
Regionalitásjelenségek a magyar irodalomtörténet-írásban 1945 után román kontextusban
Absztrakt
A 20. és 21. századi magyar irodalomtörténet-írás diskurzusában – köszönhetően a társadalmi és politikai változásoknak – visszatérően jelen van a regionalitás aspektusa, elsősorban a kisebbségi/nemzetiségi magyar irodalmak vonatkozásában. Ezen irodalmak helyzetére és viszonyrendszerére nem csupán az el- és megnevezés perspektívájából következtethetünk, hanem tárgyalásmódjukat vagy akár könyvtárgyként való reprezentációjukat sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy felmutassa a magyar irodalomtörténet regionalitásalakzatait, melyek egymásra reflektálva, egymást felülírva és kioltva igyekeztek domináns pozícióra szert tenni a magyar irodalomról szóló diskurzusban. Mintegy összehasonlítási pontként a dolgozat a román irodalom regionalitásjelenségeit is az értelmezés terébe vonja.
Hivatkozások
Béládi Miklós szerk. 1982a. A határon túli magyar irodalom. Budapest: Akadémiai.
Béládi Miklós. 1982b. Kisebbségi irodalom – nemzetiségi irodalom. In A határon túli magyar irodalom, szerk. Béládi Miklós. 9–18. Budapest: Akadémiai.
Bori Imre. 1968. A jugoszláviai magyar irodalom története 1918-tól 1945-ig. Novi Sad: Forum.
Bori Imre. 1975. Irodalmunk évszázadai. Újvidék: Forum.
Bori Imre. 1982. A jugoszláviai magyar irodalom rövid története. Újvidék: Forum.
Călinescu, George. 1941. Istoria literaturii române de la origini până în prezent. Bucureşti: Fundaţia Regală pentru literatură şi artă.
Chinezu, Ion. 1930. Aspecte din literatura maghiară ardeleană. Cluj: Editura Revistei Societatea de Mâine.
Cimpoi, Mihai. 1996. O istorie deschisă a literaturii române din Basarabia. Chișinău: Editura Arc.
Dávid Gyula. 1971. Ion Chinezu erdélyi magyar irodalomtörténete. Korunk 30 (12): 1819–1826.
Deleuze, Gilles – Guattari, Félix. 2009. Mi a kisebbségi irodalom? In Kafka: A kisebbségi irodalomért. 33–56. Budapest: Quadmon.
Gintli Tibor szerk. 2010. Magyar irodalom. Budapest: Akadémiai.
Görömbei András. 1982. A csehszlovákiai magyar irodalom 1945–1980. Budapest: Akadémiai.
Hollier, Denis. 1989. A New History Of French Literature. Cambridge: Harvard UP.
Jeney Éva. 2007. Maorik és transzilvánok: 1937: Jelszó és mítosz vita. In A magyar irodalom történetei I–III., főszerk. Szegedy-Maszák Mihály – Veres András. 352–362. Budapest: Gondolat.
Kántor Lajos. 2018. Láng-dosszié – társszerzőségben. In Kántor Lajos – Láng Gusztáv. Száz év kaland: Erdély magyar irodalmáról. 25–31. Csíkszereda: Bookart.
Kántor Lajos – Láng Gusztáv. 1973. Romániai magyar irodalom 1944–1970. Bukarest: Kriterion.
Kulcsár Szabó Ernő. 1993. A magyar irodalom története 1945–1991. Budapest: Argumentum.
Kulcsár Szabó Ernő. 2013. Vorwort des Herausgebers. In Geschichte der ungarischen Literatur, szerk. Kulcsár Szabó Ernő. XI–XVI. Berlin–Boston: De Gruyter.
Kulcsár Szabó Ernő szerk. 2013. Geschichte der ungarischen Literatur. Berlin: De Gruyter.
Manolescu, Nicolae. 2008. Istoria critică a literaturii române: 5 secole de literatură. Piteşti: Paralela 45.
Motzan, Peter. 1980. Die rumäniendeutsche Lyrik nach 1944: Problemaufriss und historischer Überblick. Cluj-Napoca: Dacia.
Pomogáts Béla. 1982. Az újabb magyar irodalom 1945–1981. Budapest: Gondolat.
Sőtér István főszerk. 1962–1964. A magyar irodalom története I–VI. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézet.
Szarvas Melinda. 2018a. A kulturális gravitáció modelljének bemutatása. In Tükörterem flamingóknak: Irodalomtörténeti tanulmányok a magyar vajdasági irodalomról. 15–28. Budapest: FISZ.
Szarvas Melinda. 2018b. Az elnevezés kötelező: A vajdasági irodalom meghatározhatóságáról. In Tükörterem flamingóknak: Irodalomtörténeti tanulmányok a magyar vajdasági irodalomról. 29–44. Budapest: FISZ.
Szegedy-Maszák Mihály – Veres András főszerk. 2007. A magyar irodalom történetei I–III. Budapest: Gondolat.
Szerb Antal. 1935. Magyar irodalomtörténet. Budapest: Révai.