Feminist tailwinds
The ideal of the modern woman in the works and texts of Boriska Gergely, Ilona Fülöp and Erzsébet Börcsök
Keywords:
Boriska Gergely, Erzsébet Börcsök, Ilona Fülöp, modern woman, woman writer
Abstract
Feminist tailwinds: the ideal of the modern woman in the works and texts of Boriska Gergely (1887–1943), Erzsébet Börcsök (1904–1971), and Ilona Fülöp (1891–1954) – the latter has faded into oblivion – appeared in the early phase of Hungarian literature in Vojvodina marked by Kornél Szenteleky at the beginning of the 20th century. These small town women writers fashioned their lives, developed as writers, publicists and belletrists in a society of male writers, but were also influenced by the ideas of feminism which had infiltrated the region. Opportunities for prosperity and careers for women at the time can be traced through the characters in their texts. The aim of the work was to analyze the modern female figure that can be revealed through the careers and in the texts of the above women writers, and to find an answer to the question whether the modern, independent female identity succeeded in developing in Vojvodina in the mentioned period, or else, we should consider the above authors and their texts as merely interesting colours assisting and complementing the male world.
References
Babits Mihály. 1979. Az európai irodalom története. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. https://mek.oszk.hu/06300/06304/# (2022. márc. 11.)
Balogh Gyöngyi – Király Jenő. 2000. „Csak egy nap a világ…”: A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929–1936. Budapest: Magyar Filmintézet.
Béla Miklós. 1931. Amiről az ujságok nem irnak. Ujság, okt. 18. (237): 28.
Bence Erika. 2015. Virtuális irodalomtörténet. Veszprém: Iskolakultúra. https://mek. oszk.hu/16600/16648/16648.pdf, (2022. máj. 22.)
Berényi Emőke. 2011a. Igény és igénytelenség. Börcsök Erzsébet: Sári. Híd (10): 32–39. http://epa.oszk.hu/01000/01014/00085/pdf/EPA01014_hid_2011_10_032-039.pdf. (2021. jan. 13.)
Berényi Emőke. 2011b. Üvegcipő és szaténruha. Szexualitás és aszexualitás Gergely Boriska Varrótűhercegnő című kisregényében. Hungarológiai Közlemények (2): 126–136.
Berényi Emőke. 2011c. Trauma és elfojtás (Börcsök Erzsébet: Eszter). Híd (8‒9): 81‒92.
Berényi Emőke. 2015. A női identitás konstrukciója Gergely Boriska és Börcsök Erzsébet prózájában. http://docplayer.hu/2916574-A-noi-identitas-konstrukcioja-gergely- boriska-es-borcsok-erzsebet-prozajaban.html (2021. nov. 12.)
Borgos Anna. 2007. Nők és nőképek a kultúrában: Átmenetek, átjárások, Másik-szerepek. In Uő. Portrék a Másikról – Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn. 23–66. Noran: Budapest.
Bori Imre. 2007. A jugoszláviai magyar irodalom története. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Börcsök Erzsébet, Vargáné. [1939]. Eszter. Noviszád: Urania nyomdai műintézet és kiadóvállalat.
Börcsök Erzsébet. 1971. Sári. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Czeferner Dóra. 2016. A polgári feminista nőmozgalom vidéken a 20. század kezdetén. In Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon: Rendi társadalom – polgári társadalom 28. Szerk. Pap József, Tóth Árpád. 549–560. Budapest: Hajnal István Kör, Társadalomtörténeti Egyesület. https://www.academia.edu/31442178/A_ polg%C3%A1ri_feminista_n%C5%91mozgalom_vid%C3%A9ken_a_20_ sz%C3%A1zad_kezdet%C3%A9n (2022. jún. 12.)
Farkas Geiza. 1934. Gergely Boriska: Nagyokról kicsinyeknek. Magyar Minerva (1): 62.
Fejős Zoltán. 2002. A művészet és a tudományos érdeklődés határán: A népi tematika Fejős Pál életművében. In Mir-susne-hum: Tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszte- letére. 721–742. Budapest: Akadémia.
(F. N.). 1928. Korda Mária autóbalesete Newyorkban: Mutató ujja kitörött. Est, márc.13., 11.
Gergely Boriska. 1932. A szekszualitás, mint téma. Kalangya (10): 412–415.
Gerold László. 2017. Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon. (1918–2014). Újvidék: Forum Könyvkiadó Intézet.
Gubás Ágota. 1992. Gergely Boriska világa. Híd (10–11): 771–774.
Herédi Károly. 2017. Író-apokrifek. Híd (7): 76–83.
Herédi Károly. 2019. A vajdasági magyar gyerekirodalom kezdetei (1925–1969). Híd (7): 102–116.
Hózsa Éva. 2003. Börcsök Erzsébet határregényének határfejezetei. Magyar Szó, máj. 17–18., (114): 25. http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/73/hozsa1.html (2021. máj. 12.)
Hózsa Éva. 2012. Retro Távlatnyitás. A vajdasági magyar irodalmi visszatekintés kereszteződései. Hungarológiai Közlemények (3): 1–12. http://digitalna.ff.uns.ac.rs/ sites/default/files/db/books/129%20Hungarologia_2012_3_pdfa.pdf (2021. jún. 2.)
Ismeretlen. 1928. Intim Pistának, Budapest. Színházi Élet (32): 60.
Ispánovics Csapó Julianna. 2003. Egy zombori folyóirat a 20. század elején. Magyar Könyvszemle, 4. http://epa.oszk.hu/00000/00021/00039/mksz2003_4_03.htm (2021. jún. 12.)
Ispánovics Csapó Julianna. 2009. Az olvasás ’feltételezett’ kultúrája Bácskában a XIX/XX. század fordulóján. Hungarológiai Közlemények (3): 102–117.
Ispánovics Csapó Julianna. 2011. A bácskai magyar irodalmi kultúra előtörténete a régió magyar könyvkiadása szempontjából. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar.
Kádár Judit. 2002. „Otthonod az uradé”: Három 20. századi magyar képes hetilap nőképe. Médiakutató (4): 78–97.
Káich Katalin. 1979. Szabad líceumok Bácskában és Bánátban. Hungarológiai Közlemények (41): 5–105.
Kemenes Géfin László – Jastrzebska, Jolanta. 1998. A női gyönyör ábrázolása: Lázadás és lemondás. In Uő. Erotika a 20. századi magyar regényben (1911–1947). Budapest: Kortárs Kiadó.
Kertész Magda. 1979. A szüfrazsettek. Budapest: Kossuth Könyvkiadó.
Mák Ferenc. 2016. A magyar irodalom kialakulása és története a Bácska és Bánság területén. Doktori értekezés. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar.
Mák Ferenc. 2020. Cicelle virágoskertjének díszei: Irodalom és nemzeti újjászületés a Délvidéken. 1867–1920. Újvidék: Forum Könyvkiadó Intézet.
Nemeskürty István. 1965. A meseautó utasai: A magyar filmesztétika története 1930–1948. Budapest: Magvető.
Németh Ferenc. 2014. Három vajdasági kultuszmeséről. (Gergely Boriska: Mese Arany Jánosról. Mese Jókai Mórról. Mese Petőfi Sándorról.) In A mese és kontextusai.
VIII. Nemzetközi tudományos konferencia tanulmánykötete = Bajka, priča i njeni konteksti. Zbornik radova VIII međunarodne naučne konferencije = The tale and its contexts. 8th International scientific conference. Volume of studies. Főszerk. Raffai Judit. 86–93. Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Németh Ferenc. 2021a. A zombori női kaszinó. Hét Nap, júl. 2., 25. https://hetnap.rs/ cikk/A-zombori-noi-kaszino-36283.html (2021. aug. 2.)
Németh Ferenc. 2021b. Az első szabadkai és becskereki feministák. Hét Nap, okt. 3., 39. https://hetnap.rs/cikk/Az-elso-szabadkai-es-becskereki-feministak-37231.html (2021. szept. 1.)
Pató Imre. 1986. Régi írásokat olvasunk: Ecsetvonás Gergely Boriska portréján. Üzenet (1–2): 25–28.
Poole, C. [Clara]. [1929]. A tékozló lány: Regény. Ford. Gergely Boriska. Ujpest: „Szines Regénytár” Kiadóvállalat.
Szarvas Melinda. 2015. Nélkülözött profilok, nélkülözhetetlen dilettánsok. A dilettánsok Szenteleky Kornél által kijelölt meghatározó szerepe az 1920-as évek végén szerveződő vajdasági magyar irodalomban. Híd (2): 33–46.
Szarvas Melinda. 2018. Tükörterem flamingóknak: Irodalomtörténeti tanulmányok a magyar vajdasági irodalomról. Budapest: Fiatal Írók Szövetsége.
Szenteleky Kornél. 1943. Szenteleky Kornél levele Kende Ferencnek. In Szenteleky Kornél levelei. 1927–1933. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Bisztray Gyula és Csuka Zoltán. 286. Zombor–Budapest: Szenteleky Társaság.
Szenteleky Kornél. 1944. A kultúra mindenesei. 40–43. In Uő. Krónikák. Újvidék: A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség kiadása.
Szenteleky Kornél. 2000. Hol késik a vajdasági regény? In Uő. Új lehetőségek – új kötelességek. 76–78. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Szilágyi Ákos. 2013. Oblivio litterarum: Se rendek, se trendek. Totális felejtés a poszt- kánoni korban. Alföld (3): 91–103.
Szilágyi Márton. 2013. Vannak változások: Az elfeledés és felfedezés műveletei az irodalomtörténetben. Alföld (3): 63–70.
Szirmai Károly. 1933. Gergely Boriska meséskönyve. Kalangya (11): 726–727.
Utasi Csaba. 1994. Börcsök Erzsébet regényei. In Uő. Vér és sebek. 116–124. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Vajda Gábor. 2006. Remény a megfélemlítettségben: A délvidéki magyarság eszme- és irodalomtörténete. (1945–1972). Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság.
Vajda Gábor. 2007. Az autonómia illúziója: A délvidéki magyarság eszme- és irodalomtörténete. (1972–1989). Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság.
Várady Tibor. 2013. Zoknik a csilláron, életek hajszálon: Történetek az irattárból. Dokumentumpróza. Újvidék–Budapest: Forum Könyvkiadó Intézet – Magvető.
Vukov, Petar. 1999. Szabadkától Hollywoodig és a feledésig. Fülöp Ilonáról – egy szabadkai magyar írónőről, a XX. század elejéről. Üzenet (3–4): 7–19.
Balogh Gyöngyi – Király Jenő. 2000. „Csak egy nap a világ…”: A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929–1936. Budapest: Magyar Filmintézet.
Béla Miklós. 1931. Amiről az ujságok nem irnak. Ujság, okt. 18. (237): 28.
Bence Erika. 2015. Virtuális irodalomtörténet. Veszprém: Iskolakultúra. https://mek. oszk.hu/16600/16648/16648.pdf, (2022. máj. 22.)
Berényi Emőke. 2011a. Igény és igénytelenség. Börcsök Erzsébet: Sári. Híd (10): 32–39. http://epa.oszk.hu/01000/01014/00085/pdf/EPA01014_hid_2011_10_032-039.pdf. (2021. jan. 13.)
Berényi Emőke. 2011b. Üvegcipő és szaténruha. Szexualitás és aszexualitás Gergely Boriska Varrótűhercegnő című kisregényében. Hungarológiai Közlemények (2): 126–136.
Berényi Emőke. 2011c. Trauma és elfojtás (Börcsök Erzsébet: Eszter). Híd (8‒9): 81‒92.
Berényi Emőke. 2015. A női identitás konstrukciója Gergely Boriska és Börcsök Erzsébet prózájában. http://docplayer.hu/2916574-A-noi-identitas-konstrukcioja-gergely- boriska-es-borcsok-erzsebet-prozajaban.html (2021. nov. 12.)
Borgos Anna. 2007. Nők és nőképek a kultúrában: Átmenetek, átjárások, Másik-szerepek. In Uő. Portrék a Másikról – Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn. 23–66. Noran: Budapest.
Bori Imre. 2007. A jugoszláviai magyar irodalom története. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Börcsök Erzsébet, Vargáné. [1939]. Eszter. Noviszád: Urania nyomdai műintézet és kiadóvállalat.
Börcsök Erzsébet. 1971. Sári. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Czeferner Dóra. 2016. A polgári feminista nőmozgalom vidéken a 20. század kezdetén. In Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon: Rendi társadalom – polgári társadalom 28. Szerk. Pap József, Tóth Árpád. 549–560. Budapest: Hajnal István Kör, Társadalomtörténeti Egyesület. https://www.academia.edu/31442178/A_ polg%C3%A1ri_feminista_n%C5%91mozgalom_vid%C3%A9ken_a_20_ sz%C3%A1zad_kezdet%C3%A9n (2022. jún. 12.)
Farkas Geiza. 1934. Gergely Boriska: Nagyokról kicsinyeknek. Magyar Minerva (1): 62.
Fejős Zoltán. 2002. A művészet és a tudományos érdeklődés határán: A népi tematika Fejős Pál életművében. In Mir-susne-hum: Tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszte- letére. 721–742. Budapest: Akadémia.
(F. N.). 1928. Korda Mária autóbalesete Newyorkban: Mutató ujja kitörött. Est, márc.13., 11.
Gergely Boriska. 1932. A szekszualitás, mint téma. Kalangya (10): 412–415.
Gerold László. 2017. Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon. (1918–2014). Újvidék: Forum Könyvkiadó Intézet.
Gubás Ágota. 1992. Gergely Boriska világa. Híd (10–11): 771–774.
Herédi Károly. 2017. Író-apokrifek. Híd (7): 76–83.
Herédi Károly. 2019. A vajdasági magyar gyerekirodalom kezdetei (1925–1969). Híd (7): 102–116.
Hózsa Éva. 2003. Börcsök Erzsébet határregényének határfejezetei. Magyar Szó, máj. 17–18., (114): 25. http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/73/hozsa1.html (2021. máj. 12.)
Hózsa Éva. 2012. Retro Távlatnyitás. A vajdasági magyar irodalmi visszatekintés kereszteződései. Hungarológiai Közlemények (3): 1–12. http://digitalna.ff.uns.ac.rs/ sites/default/files/db/books/129%20Hungarologia_2012_3_pdfa.pdf (2021. jún. 2.)
Ismeretlen. 1928. Intim Pistának, Budapest. Színházi Élet (32): 60.
Ispánovics Csapó Julianna. 2003. Egy zombori folyóirat a 20. század elején. Magyar Könyvszemle, 4. http://epa.oszk.hu/00000/00021/00039/mksz2003_4_03.htm (2021. jún. 12.)
Ispánovics Csapó Julianna. 2009. Az olvasás ’feltételezett’ kultúrája Bácskában a XIX/XX. század fordulóján. Hungarológiai Közlemények (3): 102–117.
Ispánovics Csapó Julianna. 2011. A bácskai magyar irodalmi kultúra előtörténete a régió magyar könyvkiadása szempontjából. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar.
Kádár Judit. 2002. „Otthonod az uradé”: Három 20. századi magyar képes hetilap nőképe. Médiakutató (4): 78–97.
Káich Katalin. 1979. Szabad líceumok Bácskában és Bánátban. Hungarológiai Közlemények (41): 5–105.
Kemenes Géfin László – Jastrzebska, Jolanta. 1998. A női gyönyör ábrázolása: Lázadás és lemondás. In Uő. Erotika a 20. századi magyar regényben (1911–1947). Budapest: Kortárs Kiadó.
Kertész Magda. 1979. A szüfrazsettek. Budapest: Kossuth Könyvkiadó.
Mák Ferenc. 2016. A magyar irodalom kialakulása és története a Bácska és Bánság területén. Doktori értekezés. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar.
Mák Ferenc. 2020. Cicelle virágoskertjének díszei: Irodalom és nemzeti újjászületés a Délvidéken. 1867–1920. Újvidék: Forum Könyvkiadó Intézet.
Nemeskürty István. 1965. A meseautó utasai: A magyar filmesztétika története 1930–1948. Budapest: Magvető.
Németh Ferenc. 2014. Három vajdasági kultuszmeséről. (Gergely Boriska: Mese Arany Jánosról. Mese Jókai Mórról. Mese Petőfi Sándorról.) In A mese és kontextusai.
VIII. Nemzetközi tudományos konferencia tanulmánykötete = Bajka, priča i njeni konteksti. Zbornik radova VIII međunarodne naučne konferencije = The tale and its contexts. 8th International scientific conference. Volume of studies. Főszerk. Raffai Judit. 86–93. Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Németh Ferenc. 2021a. A zombori női kaszinó. Hét Nap, júl. 2., 25. https://hetnap.rs/ cikk/A-zombori-noi-kaszino-36283.html (2021. aug. 2.)
Németh Ferenc. 2021b. Az első szabadkai és becskereki feministák. Hét Nap, okt. 3., 39. https://hetnap.rs/cikk/Az-elso-szabadkai-es-becskereki-feministak-37231.html (2021. szept. 1.)
Pató Imre. 1986. Régi írásokat olvasunk: Ecsetvonás Gergely Boriska portréján. Üzenet (1–2): 25–28.
Poole, C. [Clara]. [1929]. A tékozló lány: Regény. Ford. Gergely Boriska. Ujpest: „Szines Regénytár” Kiadóvállalat.
Szarvas Melinda. 2015. Nélkülözött profilok, nélkülözhetetlen dilettánsok. A dilettánsok Szenteleky Kornél által kijelölt meghatározó szerepe az 1920-as évek végén szerveződő vajdasági magyar irodalomban. Híd (2): 33–46.
Szarvas Melinda. 2018. Tükörterem flamingóknak: Irodalomtörténeti tanulmányok a magyar vajdasági irodalomról. Budapest: Fiatal Írók Szövetsége.
Szenteleky Kornél. 1943. Szenteleky Kornél levele Kende Ferencnek. In Szenteleky Kornél levelei. 1927–1933. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Bisztray Gyula és Csuka Zoltán. 286. Zombor–Budapest: Szenteleky Társaság.
Szenteleky Kornél. 1944. A kultúra mindenesei. 40–43. In Uő. Krónikák. Újvidék: A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség kiadása.
Szenteleky Kornél. 2000. Hol késik a vajdasági regény? In Uő. Új lehetőségek – új kötelességek. 76–78. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Szilágyi Ákos. 2013. Oblivio litterarum: Se rendek, se trendek. Totális felejtés a poszt- kánoni korban. Alföld (3): 91–103.
Szilágyi Márton. 2013. Vannak változások: Az elfeledés és felfedezés műveletei az irodalomtörténetben. Alföld (3): 63–70.
Szirmai Károly. 1933. Gergely Boriska meséskönyve. Kalangya (11): 726–727.
Utasi Csaba. 1994. Börcsök Erzsébet regényei. In Uő. Vér és sebek. 116–124. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Vajda Gábor. 2006. Remény a megfélemlítettségben: A délvidéki magyarság eszme- és irodalomtörténete. (1945–1972). Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság.
Vajda Gábor. 2007. Az autonómia illúziója: A délvidéki magyarság eszme- és irodalomtörténete. (1972–1989). Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság.
Várady Tibor. 2013. Zoknik a csilláron, életek hajszálon: Történetek az irattárból. Dokumentumpróza. Újvidék–Budapest: Forum Könyvkiadó Intézet – Magvető.
Vukov, Petar. 1999. Szabadkától Hollywoodig és a feledésig. Fülöp Ilonáról – egy szabadkai magyar írónőről, a XX. század elejéről. Üzenet (3–4): 7–19.
