FEMINISTA HÁTSZELEK: A MODERN NŐ ESZMÉNYE
Gergely Boriska, Fülöp Ilona és Börcsök Erzsébet életművében, szövegeiben
Kulcsszavak:
Gergely Boriska, Börcsök Erzsébet, Fülöp Ilona, nőíró, feminizmus
Absztrakt
A vajdasági magyar irodalom történetének Szenteleky Kornél fémjelezte korai szakaszában, a 20. század első felében tűnik föl Gergely Boriska (1887–1943), Börcsök Erzsébet (1904–1971) és a korunk emlékezetéből kihullott Fülöp Ilona (1891–1954). A kisvárosi közegek írónői férfi írók társadalmában, de a vidékünkre is beszivárgó feminizmus eszméi mentén alakítják életüket, érnek alkotóvá, publicistává és szépíróvá. A korszakban elérhető női életpályák, boldogulási lehetőségek szövegeik nőalakjai révén is feltárulnak. A munka célja a fenti nőírók életútjából, szövegeiből kibontható modern nőalak elemzése, választ keresni a kérdésre, sikerül-e kibontakoznia a korszerű, önálló női identitásnak Vajdaságban a fenti időszakban, avagy pusztán érdekes színfoltként, a férfivilág asszisztenciájaként tekinthetünk a fenti alkotókra és szövegeikre.
Hivatkozások
Babits Mihály. 1979. Az európai irodalom története. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. https://mek.oszk.hu/06300/06304/# (2022. márc. 11.)
Balogh Gyöngyi – Király Jenő. 2000. „Csak egy nap a világ…”: A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929–1936. Budapest: Magyar Filmintézet.
Béla Miklós. 1931. Amiről az ujságok nem irnak. Ujság, okt. 18. (237): 28.
Bence Erika. 2015. Virtuális irodalomtörténet. Veszprém: Iskolakultúra. https://mek. oszk.hu/16600/16648/16648.pdf, (2022. máj. 22.)
Berényi Emőke. 2011a. Igény és igénytelenség. Börcsök Erzsébet: Sári. Híd (10): 32–39. http://epa.oszk.hu/01000/01014/00085/pdf/EPA01014_hid_2011_10_032-039.pdf. (2021. jan. 13.)
Berényi Emőke. 2011b. Üvegcipő és szaténruha. Szexualitás és aszexualitás Gergely Boriska Varrótűhercegnő című kisregényében. Hungarológiai Közlemények (2): 126–136.
Berényi Emőke. 2011c. Trauma és elfojtás (Börcsök Erzsébet: Eszter). Híd (8‒9): 81‒92.
Berényi Emőke. 2015. A női identitás konstrukciója Gergely Boriska és Börcsök Erzsébet prózájában. http://docplayer.hu/2916574-A-noi-identitas-konstrukcioja-gergely- boriska-es-borcsok-erzsebet-prozajaban.html (2021. nov. 12.)
Borgos Anna. 2007. Nők és nőképek a kultúrában: Átmenetek, átjárások, Másik-szerepek. In Uő. Portrék a Másikról – Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn. 23–66. Noran: Budapest.
Bori Imre. 2007. A jugoszláviai magyar irodalom története. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Börcsök Erzsébet, Vargáné. [1939]. Eszter. Noviszád: Urania nyomdai műintézet és kiadóvállalat.
Börcsök Erzsébet. 1971. Sári. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Czeferner Dóra. 2016. A polgári feminista nőmozgalom vidéken a 20. század kezdetén. In Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon: Rendi társadalom – polgári társadalom 28. Szerk. Pap József, Tóth Árpád. 549–560. Budapest: Hajnal István Kör, Társadalomtörténeti Egyesület. https://www.academia.edu/31442178/A_ polg%C3%A1ri_feminista_n%C5%91mozgalom_vid%C3%A9ken_a_20_ sz%C3%A1zad_kezdet%C3%A9n (2022. jún. 12.)
Farkas Geiza. 1934. Gergely Boriska: Nagyokról kicsinyeknek. Magyar Minerva (1): 62.
Fejős Zoltán. 2002. A művészet és a tudományos érdeklődés határán: A népi tematika Fejős Pál életművében. In Mir-susne-hum: Tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszte- letére. 721–742. Budapest: Akadémia.
(F. N.). 1928. Korda Mária autóbalesete Newyorkban: Mutató ujja kitörött. Est, márc.13., 11.
Gergely Boriska. 1932. A szekszualitás, mint téma. Kalangya (10): 412–415.
Gerold László. 2017. Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon. (1918–2014). Újvidék: Forum Könyvkiadó Intézet.
Gubás Ágota. 1992. Gergely Boriska világa. Híd (10–11): 771–774.
Herédi Károly. 2017. Író-apokrifek. Híd (7): 76–83.
Herédi Károly. 2019. A vajdasági magyar gyerekirodalom kezdetei (1925–1969). Híd (7): 102–116.
Hózsa Éva. 2003. Börcsök Erzsébet határregényének határfejezetei. Magyar Szó, máj. 17–18., (114): 25. http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/73/hozsa1.html (2021. máj. 12.)
Hózsa Éva. 2012. Retro Távlatnyitás. A vajdasági magyar irodalmi visszatekintés kereszteződései. Hungarológiai Közlemények (3): 1–12. http://digitalna.ff.uns.ac.rs/ sites/default/files/db/books/129%20Hungarologia_2012_3_pdfa.pdf (2021. jún. 2.)
Ismeretlen. 1928. Intim Pistának, Budapest. Színházi Élet (32): 60.
Ispánovics Csapó Julianna. 2003. Egy zombori folyóirat a 20. század elején. Magyar Könyvszemle, 4. http://epa.oszk.hu/00000/00021/00039/mksz2003_4_03.htm (2021. jún. 12.)
Ispánovics Csapó Julianna. 2009. Az olvasás ’feltételezett’ kultúrája Bácskában a XIX/XX. század fordulóján. Hungarológiai Közlemények (3): 102–117.
Ispánovics Csapó Julianna. 2011. A bácskai magyar irodalmi kultúra előtörténete a régió magyar könyvkiadása szempontjából. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar.
Kádár Judit. 2002. „Otthonod az uradé”: Három 20. századi magyar képes hetilap nőképe. Médiakutató (4): 78–97.
Káich Katalin. 1979. Szabad líceumok Bácskában és Bánátban. Hungarológiai Közlemények (41): 5–105.
Kemenes Géfin László – Jastrzebska, Jolanta. 1998. A női gyönyör ábrázolása: Lázadás és lemondás. In Uő. Erotika a 20. századi magyar regényben (1911–1947). Budapest: Kortárs Kiadó.
Kertész Magda. 1979. A szüfrazsettek. Budapest: Kossuth Könyvkiadó.
Mák Ferenc. 2016. A magyar irodalom kialakulása és története a Bácska és Bánság területén. Doktori értekezés. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar.
Mák Ferenc. 2020. Cicelle virágoskertjének díszei: Irodalom és nemzeti újjászületés a Délvidéken. 1867–1920. Újvidék: Forum Könyvkiadó Intézet.
Nemeskürty István. 1965. A meseautó utasai: A magyar filmesztétika története 1930–1948. Budapest: Magvető.
Németh Ferenc. 2014. Három vajdasági kultuszmeséről. (Gergely Boriska: Mese Arany Jánosról. Mese Jókai Mórról. Mese Petőfi Sándorról.) In A mese és kontextusai.
VIII. Nemzetközi tudományos konferencia tanulmánykötete = Bajka, priča i njeni konteksti. Zbornik radova VIII međunarodne naučne konferencije = The tale and its contexts. 8th International scientific conference. Volume of studies. Főszerk. Raffai Judit. 86–93. Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Németh Ferenc. 2021a. A zombori női kaszinó. Hét Nap, júl. 2., 25. https://hetnap.rs/ cikk/A-zombori-noi-kaszino-36283.html (2021. aug. 2.)
Németh Ferenc. 2021b. Az első szabadkai és becskereki feministák. Hét Nap, okt. 3., 39. https://hetnap.rs/cikk/Az-elso-szabadkai-es-becskereki-feministak-37231.html (2021. szept. 1.)
Pató Imre. 1986. Régi írásokat olvasunk: Ecsetvonás Gergely Boriska portréján. Üzenet (1–2): 25–28.
Poole, C. [Clara]. [1929]. A tékozló lány: Regény. Ford. Gergely Boriska. Ujpest: „Szines Regénytár” Kiadóvállalat.
Szarvas Melinda. 2015. Nélkülözött profilok, nélkülözhetetlen dilettánsok. A dilettánsok Szenteleky Kornél által kijelölt meghatározó szerepe az 1920-as évek végén szerveződő vajdasági magyar irodalomban. Híd (2): 33–46.
Szarvas Melinda. 2018. Tükörterem flamingóknak: Irodalomtörténeti tanulmányok a magyar vajdasági irodalomról. Budapest: Fiatal Írók Szövetsége.
Szenteleky Kornél. 1943. Szenteleky Kornél levele Kende Ferencnek. In Szenteleky Kornél levelei. 1927–1933. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Bisztray Gyula és Csuka Zoltán. 286. Zombor–Budapest: Szenteleky Társaság.
Szenteleky Kornél. 1944. A kultúra mindenesei. 40–43. In Uő. Krónikák. Újvidék: A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség kiadása.
Szenteleky Kornél. 2000. Hol késik a vajdasági regény? In Uő. Új lehetőségek – új kötelességek. 76–78. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Szilágyi Ákos. 2013. Oblivio litterarum: Se rendek, se trendek. Totális felejtés a poszt- kánoni korban. Alföld (3): 91–103.
Szilágyi Márton. 2013. Vannak változások: Az elfeledés és felfedezés műveletei az irodalomtörténetben. Alföld (3): 63–70.
Szirmai Károly. 1933. Gergely Boriska meséskönyve. Kalangya (11): 726–727.
Utasi Csaba. 1994. Börcsök Erzsébet regényei. In Uő. Vér és sebek. 116–124. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Vajda Gábor. 2006. Remény a megfélemlítettségben: A délvidéki magyarság eszme- és irodalomtörténete. (1945–1972). Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság.
Vajda Gábor. 2007. Az autonómia illúziója: A délvidéki magyarság eszme- és irodalomtörténete. (1972–1989). Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság.
Várady Tibor. 2013. Zoknik a csilláron, életek hajszálon: Történetek az irattárból. Dokumentumpróza. Újvidék–Budapest: Forum Könyvkiadó Intézet – Magvető.
Vukov, Petar. 1999. Szabadkától Hollywoodig és a feledésig. Fülöp Ilonáról – egy szabadkai magyar írónőről, a XX. század elejéről. Üzenet (3–4): 7–19.
Balogh Gyöngyi – Király Jenő. 2000. „Csak egy nap a világ…”: A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929–1936. Budapest: Magyar Filmintézet.
Béla Miklós. 1931. Amiről az ujságok nem irnak. Ujság, okt. 18. (237): 28.
Bence Erika. 2015. Virtuális irodalomtörténet. Veszprém: Iskolakultúra. https://mek. oszk.hu/16600/16648/16648.pdf, (2022. máj. 22.)
Berényi Emőke. 2011a. Igény és igénytelenség. Börcsök Erzsébet: Sári. Híd (10): 32–39. http://epa.oszk.hu/01000/01014/00085/pdf/EPA01014_hid_2011_10_032-039.pdf. (2021. jan. 13.)
Berényi Emőke. 2011b. Üvegcipő és szaténruha. Szexualitás és aszexualitás Gergely Boriska Varrótűhercegnő című kisregényében. Hungarológiai Közlemények (2): 126–136.
Berényi Emőke. 2011c. Trauma és elfojtás (Börcsök Erzsébet: Eszter). Híd (8‒9): 81‒92.
Berényi Emőke. 2015. A női identitás konstrukciója Gergely Boriska és Börcsök Erzsébet prózájában. http://docplayer.hu/2916574-A-noi-identitas-konstrukcioja-gergely- boriska-es-borcsok-erzsebet-prozajaban.html (2021. nov. 12.)
Borgos Anna. 2007. Nők és nőképek a kultúrában: Átmenetek, átjárások, Másik-szerepek. In Uő. Portrék a Másikról – Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn. 23–66. Noran: Budapest.
Bori Imre. 2007. A jugoszláviai magyar irodalom története. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Börcsök Erzsébet, Vargáné. [1939]. Eszter. Noviszád: Urania nyomdai műintézet és kiadóvállalat.
Börcsök Erzsébet. 1971. Sári. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Czeferner Dóra. 2016. A polgári feminista nőmozgalom vidéken a 20. század kezdetén. In Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon: Rendi társadalom – polgári társadalom 28. Szerk. Pap József, Tóth Árpád. 549–560. Budapest: Hajnal István Kör, Társadalomtörténeti Egyesület. https://www.academia.edu/31442178/A_ polg%C3%A1ri_feminista_n%C5%91mozgalom_vid%C3%A9ken_a_20_ sz%C3%A1zad_kezdet%C3%A9n (2022. jún. 12.)
Farkas Geiza. 1934. Gergely Boriska: Nagyokról kicsinyeknek. Magyar Minerva (1): 62.
Fejős Zoltán. 2002. A művészet és a tudományos érdeklődés határán: A népi tematika Fejős Pál életművében. In Mir-susne-hum: Tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszte- letére. 721–742. Budapest: Akadémia.
(F. N.). 1928. Korda Mária autóbalesete Newyorkban: Mutató ujja kitörött. Est, márc.13., 11.
Gergely Boriska. 1932. A szekszualitás, mint téma. Kalangya (10): 412–415.
Gerold László. 2017. Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon. (1918–2014). Újvidék: Forum Könyvkiadó Intézet.
Gubás Ágota. 1992. Gergely Boriska világa. Híd (10–11): 771–774.
Herédi Károly. 2017. Író-apokrifek. Híd (7): 76–83.
Herédi Károly. 2019. A vajdasági magyar gyerekirodalom kezdetei (1925–1969). Híd (7): 102–116.
Hózsa Éva. 2003. Börcsök Erzsébet határregényének határfejezetei. Magyar Szó, máj. 17–18., (114): 25. http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/73/hozsa1.html (2021. máj. 12.)
Hózsa Éva. 2012. Retro Távlatnyitás. A vajdasági magyar irodalmi visszatekintés kereszteződései. Hungarológiai Közlemények (3): 1–12. http://digitalna.ff.uns.ac.rs/ sites/default/files/db/books/129%20Hungarologia_2012_3_pdfa.pdf (2021. jún. 2.)
Ismeretlen. 1928. Intim Pistának, Budapest. Színházi Élet (32): 60.
Ispánovics Csapó Julianna. 2003. Egy zombori folyóirat a 20. század elején. Magyar Könyvszemle, 4. http://epa.oszk.hu/00000/00021/00039/mksz2003_4_03.htm (2021. jún. 12.)
Ispánovics Csapó Julianna. 2009. Az olvasás ’feltételezett’ kultúrája Bácskában a XIX/XX. század fordulóján. Hungarológiai Közlemények (3): 102–117.
Ispánovics Csapó Julianna. 2011. A bácskai magyar irodalmi kultúra előtörténete a régió magyar könyvkiadása szempontjából. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar.
Kádár Judit. 2002. „Otthonod az uradé”: Három 20. századi magyar képes hetilap nőképe. Médiakutató (4): 78–97.
Káich Katalin. 1979. Szabad líceumok Bácskában és Bánátban. Hungarológiai Közlemények (41): 5–105.
Kemenes Géfin László – Jastrzebska, Jolanta. 1998. A női gyönyör ábrázolása: Lázadás és lemondás. In Uő. Erotika a 20. századi magyar regényben (1911–1947). Budapest: Kortárs Kiadó.
Kertész Magda. 1979. A szüfrazsettek. Budapest: Kossuth Könyvkiadó.
Mák Ferenc. 2016. A magyar irodalom kialakulása és története a Bácska és Bánság területén. Doktori értekezés. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar.
Mák Ferenc. 2020. Cicelle virágoskertjének díszei: Irodalom és nemzeti újjászületés a Délvidéken. 1867–1920. Újvidék: Forum Könyvkiadó Intézet.
Nemeskürty István. 1965. A meseautó utasai: A magyar filmesztétika története 1930–1948. Budapest: Magvető.
Németh Ferenc. 2014. Három vajdasági kultuszmeséről. (Gergely Boriska: Mese Arany Jánosról. Mese Jókai Mórról. Mese Petőfi Sándorról.) In A mese és kontextusai.
VIII. Nemzetközi tudományos konferencia tanulmánykötete = Bajka, priča i njeni konteksti. Zbornik radova VIII međunarodne naučne konferencije = The tale and its contexts. 8th International scientific conference. Volume of studies. Főszerk. Raffai Judit. 86–93. Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Németh Ferenc. 2021a. A zombori női kaszinó. Hét Nap, júl. 2., 25. https://hetnap.rs/ cikk/A-zombori-noi-kaszino-36283.html (2021. aug. 2.)
Németh Ferenc. 2021b. Az első szabadkai és becskereki feministák. Hét Nap, okt. 3., 39. https://hetnap.rs/cikk/Az-elso-szabadkai-es-becskereki-feministak-37231.html (2021. szept. 1.)
Pató Imre. 1986. Régi írásokat olvasunk: Ecsetvonás Gergely Boriska portréján. Üzenet (1–2): 25–28.
Poole, C. [Clara]. [1929]. A tékozló lány: Regény. Ford. Gergely Boriska. Ujpest: „Szines Regénytár” Kiadóvállalat.
Szarvas Melinda. 2015. Nélkülözött profilok, nélkülözhetetlen dilettánsok. A dilettánsok Szenteleky Kornél által kijelölt meghatározó szerepe az 1920-as évek végén szerveződő vajdasági magyar irodalomban. Híd (2): 33–46.
Szarvas Melinda. 2018. Tükörterem flamingóknak: Irodalomtörténeti tanulmányok a magyar vajdasági irodalomról. Budapest: Fiatal Írók Szövetsége.
Szenteleky Kornél. 1943. Szenteleky Kornél levele Kende Ferencnek. In Szenteleky Kornél levelei. 1927–1933. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Bisztray Gyula és Csuka Zoltán. 286. Zombor–Budapest: Szenteleky Társaság.
Szenteleky Kornél. 1944. A kultúra mindenesei. 40–43. In Uő. Krónikák. Újvidék: A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség kiadása.
Szenteleky Kornél. 2000. Hol késik a vajdasági regény? In Uő. Új lehetőségek – új kötelességek. 76–78. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Szilágyi Ákos. 2013. Oblivio litterarum: Se rendek, se trendek. Totális felejtés a poszt- kánoni korban. Alföld (3): 91–103.
Szilágyi Márton. 2013. Vannak változások: Az elfeledés és felfedezés műveletei az irodalomtörténetben. Alföld (3): 63–70.
Szirmai Károly. 1933. Gergely Boriska meséskönyve. Kalangya (11): 726–727.
Utasi Csaba. 1994. Börcsök Erzsébet regényei. In Uő. Vér és sebek. 116–124. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Vajda Gábor. 2006. Remény a megfélemlítettségben: A délvidéki magyarság eszme- és irodalomtörténete. (1945–1972). Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság.
Vajda Gábor. 2007. Az autonómia illúziója: A délvidéki magyarság eszme- és irodalomtörténete. (1972–1989). Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság.
Várady Tibor. 2013. Zoknik a csilláron, életek hajszálon: Történetek az irattárból. Dokumentumpróza. Újvidék–Budapest: Forum Könyvkiadó Intézet – Magvető.
Vukov, Petar. 1999. Szabadkától Hollywoodig és a feledésig. Fülöp Ilonáról – egy szabadkai magyar írónőről, a XX. század elejéről. Üzenet (3–4): 7–19.
