MÓRA FERENC IRODALMI MUNKÁSSÁGÁNAK ÚJRAOLVASÁSA ÉS LEHETSÉGES POZICIONÁLÁSA A SZERELMI LÍRÁJÁN KERESZTÜL
Kulcsszavak:
Móra Ferenc, kánon, szerelmi líra, Címtelen könyv
Absztrakt
Móra Ferenc helye a magyar irodalmi kánonban az elmúlt évtizedekben egyértelműen körülhatárolt. A Szegedhez kapcsolódó szerzőt a szakma gyermekíróként tartja számon, és ezen narratíva alapján szerepelteti munkáit az irodalmi olvasókönyvekben is. Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk, Móra irodalmi munkásságának lényeges elemét alkotják azon versek is, melyek lehetővé teszik, hogy szerelmi lírikusként is beilleszthető legyen a kánonba, talán éppen pályatársa, Juhász Gyula mellett.
Hivatkozások
A 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók. https://www.oktatas.hu/kozneveles/ kerettantervek/2020_nat (2022. aug. 3.)
Juhász Gyula. 1979. A polihisztor. In Mórától Móráról. Budapest: Tankönyvkiadó. Kovács-Krassói Anikó. 2020. Móra Ferenc emlékezete a közoktatási szövegek dimenziójában. Veritatis Imago. 49–58.
Kovács-Krassói Anikó. 2021a. Móra Ferenc művei az olvasókönyvek tükrében. In IX. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, szerk. Karlovitz János Tibor. Komárom: International Research Institute s.r.o.
Kovács-Krassói Anikó. 2021b. „Majd ha érettségi tétel leszek.” – Móra Ferenc középis- kolásoknak? In MUKUCSOM – Múzeumi Kutatások Csongrád-Csanád Megyében: Program- és absztraktgyűjtemény, Hegedűs Anita – Medgyesi Konstantin szerk., 25.
Kovács-Krassói Anikó. 2021c. Móra Ferenc újrapozicionálási lehetősége a köznevelésben. PhD-disszertáció. Eger: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.
Kovács-Krassói Anikó – Medgyesi Konstantin – Vészits Andrea. 2017. A titok formái: egy nap, két agya. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 273–283. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.
Kovács-Krassói Anikó – Medgyesi Konstantin – Vészits Andrea. 2019. „...akkor nem vagyok, akkor nem vagy: akkor vagyunk.”: Móra Ferenc titkos szerelmes levelei Kalmár Ilona átírásában (1933. március 1−25.). In Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 265–285. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.
Kőhegyi Mihály – Lengyel András. 1979. Móra Ferenc levelezéséből. Kecskemét: A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3.
Kulcsár Szabó Ernő. 2021. Kánon és befolyás: Az irodalmi autoritás kérdéséhez. In Bia hangja: Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi. Balogh Gergő – Pataki Viktor szerk. 13–31. Eger: Líceum Kiadó.
Kusper Judit. 2013. Emlékezet, hely, kultusz. Agria (3): 151–157.
Kusper Judit. 2019. Kánonok és kultuszok a gyermek- és ifjúsági irodalomban. ACTA Universitatis, Sectio Litterarum. 7–18.
Lengyel András. 2005. A „másik” Móra. 101–114. Szeged: Bába Kiadó.
Madácsy László. 1961. Móra Ferenc levelesládája. Szeged: Tiszatáj Irodalmi Kiskönyvtár.
Mezősi Károly. 1979. Walleshausen Ilona. In Mórától – Móráról. 74–75. Budapest: Tankönyvkiadó.
Móra Ferenc. 2014. Boldogult költő koromról. In Daru utcától a Móra Ferenc utcáig. Budapest: Holnap Kiadó.
Péter László. 1990. Szegedi arcképek. In A szegedi zsidó polgárság emlékezete. Zombori István szerk. 87–91. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.
Péter László. 1999. Beszívta az asszonyok illatát. Szeged folyóirat, október; 38–41. Tanterv és utasítás az általános iskolák számára. 1962. Budapest: Tankönyvkiadó.
Varga András. 2016. A szegedi Rómeó és Júlia. http://acta.bibl.uszeged.hu/36762/1/ monok60_106.pdf. (2022. aug. 3.)
Vészits Andrea. 2014. Előszó. Móra Ferenc: Címtelen könyv. Móra Ferenc Múzeum – Wesley Kiadó.
Juhász Gyula. 1979. A polihisztor. In Mórától Móráról. Budapest: Tankönyvkiadó. Kovács-Krassói Anikó. 2020. Móra Ferenc emlékezete a közoktatási szövegek dimenziójában. Veritatis Imago. 49–58.
Kovács-Krassói Anikó. 2021a. Móra Ferenc művei az olvasókönyvek tükrében. In IX. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, szerk. Karlovitz János Tibor. Komárom: International Research Institute s.r.o.
Kovács-Krassói Anikó. 2021b. „Majd ha érettségi tétel leszek.” – Móra Ferenc középis- kolásoknak? In MUKUCSOM – Múzeumi Kutatások Csongrád-Csanád Megyében: Program- és absztraktgyűjtemény, Hegedűs Anita – Medgyesi Konstantin szerk., 25.
Kovács-Krassói Anikó. 2021c. Móra Ferenc újrapozicionálási lehetősége a köznevelésben. PhD-disszertáció. Eger: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.
Kovács-Krassói Anikó – Medgyesi Konstantin – Vészits Andrea. 2017. A titok formái: egy nap, két agya. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 273–283. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.
Kovács-Krassói Anikó – Medgyesi Konstantin – Vészits Andrea. 2019. „...akkor nem vagyok, akkor nem vagy: akkor vagyunk.”: Móra Ferenc titkos szerelmes levelei Kalmár Ilona átírásában (1933. március 1−25.). In Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 265–285. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.
Kőhegyi Mihály – Lengyel András. 1979. Móra Ferenc levelezéséből. Kecskemét: A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3.
Kulcsár Szabó Ernő. 2021. Kánon és befolyás: Az irodalmi autoritás kérdéséhez. In Bia hangja: Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi. Balogh Gergő – Pataki Viktor szerk. 13–31. Eger: Líceum Kiadó.
Kusper Judit. 2013. Emlékezet, hely, kultusz. Agria (3): 151–157.
Kusper Judit. 2019. Kánonok és kultuszok a gyermek- és ifjúsági irodalomban. ACTA Universitatis, Sectio Litterarum. 7–18.
Lengyel András. 2005. A „másik” Móra. 101–114. Szeged: Bába Kiadó.
Madácsy László. 1961. Móra Ferenc levelesládája. Szeged: Tiszatáj Irodalmi Kiskönyvtár.
Mezősi Károly. 1979. Walleshausen Ilona. In Mórától – Móráról. 74–75. Budapest: Tankönyvkiadó.
Móra Ferenc. 2014. Boldogult költő koromról. In Daru utcától a Móra Ferenc utcáig. Budapest: Holnap Kiadó.
Péter László. 1990. Szegedi arcképek. In A szegedi zsidó polgárság emlékezete. Zombori István szerk. 87–91. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.
Péter László. 1999. Beszívta az asszonyok illatát. Szeged folyóirat, október; 38–41. Tanterv és utasítás az általános iskolák számára. 1962. Budapest: Tankönyvkiadó.
Varga András. 2016. A szegedi Rómeó és Júlia. http://acta.bibl.uszeged.hu/36762/1/ monok60_106.pdf. (2022. aug. 3.)
Vészits Andrea. 2014. Előszó. Móra Ferenc: Címtelen könyv. Móra Ferenc Múzeum – Wesley Kiadó.
