PROMENE U PRISTUPU ISTRAŽIVANJA MANJINSKIH KULTURA
Absztrakt
A 21. század első negyedének kutatásai olyan szempontokat vetnek fel, amelyek alkalmasak a kisebb közösségek irodalmi tevékenységének történeti értelmezésére, valamint jelenkori változásaik követésére is: „a regionális irodalomtörténetek révén újra polgárjogot nyernek a marginalizált vagy elnyomott csoportok irodalmai, maguk a régiók pedig kikerülnek a marginalizált pozícióból” (John Neubauer). A dolgozat a minor kulturális fogékonyság és a regionális pluralizmus kérdéseiben a szűkebb-tágabb régiónkból, vagy kisebb európai kultúrák köréből származó teoretikusok javaslatait érinti. Nem véletlen, hogy olyan irodalmárok igyekeznek rávilágítani a kisebbségi pozíciók, a többnyelvű közegek és a hierarchikus szerkezetű, nemzetközpontú koncepciók összeférhetetlenségére, akiket a tárgykör kutatása iránt saját tapasztalataik is érzékennyé tettek (Ďurišin, Fried, Neubauer, Tihanov, Thomsen, Brajović, Juvan, Grčević, Kovač).
Hivatkozások
Bodor Ádám. 2022. Az interjút készítette Víg Emese. https://transtelex.ro/kultura/2022/ 06/28/bodor-adam-nem-szeretem-a-magasztos-erdely-kepet-nekem-meg-tamasi- erdelye-is-tulzottan-idealizalt-1 (2022. máj. 5.)
Boldrini, Lucia. 2014. Összehasonlító irodalomtudomány a 21. században Európából és az Egyesült Királyságból nézve. Ford. Bús Natália. Helikon (4): 526.
Brajović, Tihomir. 2011. Južnoslovenska komparatistika: luksuz ili naučna potreba? Sarajevske sveske (32–33): 93–104.
Duda, Dean. 2015. „Intervju s profesorom Deanom Dudom“. Studentski časopis za književnost, književnu i kulturalnu teoriju 18 (12): 133–147.
Ďurišin, Dionýz. 1987. A nemzetközi irodalmi folyamat ellentmondásosságának kérdése. In A komparatisztika kézikönyve: Bevezetés az összehasonlító irodalomtudományba, szerk. Fried István. 53–74. Szeged: József Attila Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke.
Ďurišin, Dionýz. 1988. Posebne interliterarne zajednice. In Ernest Fišer, Franjo Grčević (eds.), Komparativno proučavanje jugoslavenskih književnosti. Zavod za znanost o književnosti Filozofskog fakulteta Sveučilišta u Zagrebu. 24–28. Varaždin: Gesta.
Eckhardt Sándor. 1931. Az összehasonlító irodalomtörténet Középeurópában. Minerva 10 (5–10): 89–105.
Fried István. 2017. A transznacionális irodalomszemlélet dilemmái: Kertész Imre egy önértelmezésének nyomában. Irodalmi Szemle 60 (11): 24–47. Közös dolgaink. (http://kozos-dolgaink.hu/transznacionalis-irodalomszemlelet-dilemmai)
Fusillo, Massimo – Le Juez, Brigitte. 2017. Désire et appartenance: un entretien avec Bertrand Westphal. Between 7 (13): 1–12.
Juvan, Marko. 2018. Monolingualism and multilingualism of literary systems. In Literarische Mehrsprachigkeit in Österreich und Slowenien / Literarna večjezičnost v Avstriji in Sloveniji (26–27). April 2018. Universität Graz.
Kovač, Zvonko. 2011. Slavistika vs regionalna književna komparatistika. Sarajevske sveske (32–33): 77–92. (http://www.sveske.ba/bs/broj/3233)
Neubauer, John. 2014. A globalizáció otthon és a szomszédoknál kezdődik: Megjegyzések a Közép-kelet-európai irodalmi kultúrák története című munkához. Ford. Sári B. László. Helikon (4): 528–540.
Postnikov, Boris. 2012. Postjugoslavenska književnost? Zagreb: Sandorf.
Schulte, Jörg. 2004. Eine Poetik der Offenbarung: Isak Babel’, Bruno Schulz, Danilo Kiš. Wiesbaden: Harrassowitz Verlag.
Seyhan, Azade. 2001. Writing Outside the Nation. Princenceton: Princenton UP.
Thomsen, Mads Rosendahl. 2008. Mapping World Literature: International Canonization and Transnational Literatures. Continuum, London, New York.
Zolnai Béla. 1923. Az összehasonlító irodalomtörténet mai állásáról. Minerva 2 (1–5): 70–84.
