SZEMLÉLETVÁLTOZÁSOK A MINOR KULTÚRÁK KUTATÁSÁBAN
Abstract
Research in the 21st century has brought approaches that are appropriate for the historical interpretation of literary activities of minority communities, as well as for tracking down the current changes: “Thanks to regional histories of literature, marginalized or oppressed groups, and their works of literature gain franchise, while regions themselves get out of their marginalized position” (John Neubauer). Regarding the questions of minority cultural sensibility and regional pluralism, the paper deals with suggestions of theorists from our closer or broader region, or the ones coming from smaller European cultures. It is no coincidence that the incompatibility of minority positions, multilingual media and hierarchical, nation-centred concepts is highlighted by literary scholars whose own experiences have made them sensitive to the research of the subject (Ďurišin, Fried, Neubauer, Tihanov, Thomsen, Brajović, Juvan, Grčević, Kovač).
References
Bodor Ádám. 2022. Az interjút készítette Víg Emese. https://transtelex.ro/kultura/2022/ 06/28/bodor-adam-nem-szeretem-a-magasztos-erdely-kepet-nekem-meg-tamasi- erdelye-is-tulzottan-idealizalt-1 (2022. máj. 5.)
Boldrini, Lucia. 2014. Összehasonlító irodalomtudomány a 21. században Európából és az Egyesült Királyságból nézve. Ford. Bús Natália. Helikon (4): 526.
Brajović, Tihomir. 2011. Južnoslovenska komparatistika: luksuz ili naučna potreba? Sarajevske sveske (32–33): 93–104.
Duda, Dean. 2015. „Intervju s profesorom Deanom Dudom“. Studentski časopis za književnost, književnu i kulturalnu teoriju 18 (12): 133–147.
Ďurišin, Dionýz. 1987. A nemzetközi irodalmi folyamat ellentmondásosságának kérdése. In A komparatisztika kézikönyve: Bevezetés az összehasonlító irodalomtudományba, szerk. Fried István. 53–74. Szeged: József Attila Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke.
Ďurišin, Dionýz. 1988. Posebne interliterarne zajednice. In Ernest Fišer, Franjo Grčević (eds.), Komparativno proučavanje jugoslavenskih književnosti. Zavod za znanost o književnosti Filozofskog fakulteta Sveučilišta u Zagrebu. 24–28. Varaždin: Gesta.
Eckhardt Sándor. 1931. Az összehasonlító irodalomtörténet Középeurópában. Minerva 10 (5–10): 89–105.
Fried István. 2017. A transznacionális irodalomszemlélet dilemmái: Kertész Imre egy önértelmezésének nyomában. Irodalmi Szemle 60 (11): 24–47. Közös dolgaink. (http://kozos-dolgaink.hu/transznacionalis-irodalomszemlelet-dilemmai)
Fusillo, Massimo – Le Juez, Brigitte. 2017. Désire et appartenance: un entretien avec Bertrand Westphal. Between 7 (13): 1–12.
Juvan, Marko. 2018. Monolingualism and multilingualism of literary systems. In Literarische Mehrsprachigkeit in Österreich und Slowenien / Literarna večjezičnost v Avstriji in Sloveniji (26–27). April 2018. Universität Graz.
Kovač, Zvonko. 2011. Slavistika vs regionalna književna komparatistika. Sarajevske sveske (32–33): 77–92. (http://www.sveske.ba/bs/broj/3233)
Neubauer, John. 2014. A globalizáció otthon és a szomszédoknál kezdődik: Megjegyzések a Közép-kelet-európai irodalmi kultúrák története című munkához. Ford. Sári B. László. Helikon (4): 528–540.
Postnikov, Boris. 2012. Postjugoslavenska književnost? Zagreb: Sandorf.
Schulte, Jörg. 2004. Eine Poetik der Offenbarung: Isak Babel’, Bruno Schulz, Danilo Kiš. Wiesbaden: Harrassowitz Verlag.
Seyhan, Azade. 2001. Writing Outside the Nation. Princenceton: Princenton UP.
Thomsen, Mads Rosendahl. 2008. Mapping World Literature: International Canonization and Transnational Literatures. Continuum, London, New York.
Zolnai Béla. 1923. Az összehasonlító irodalomtörténet mai állásáról. Minerva 2 (1–5): 70–84.
