A KULTURÁLIS EMLÉKEZET RÉTEGEI LESZNAI ANNA ÉDENKERT CÍMŰ KÖTETÉBEN

Anikó POLGÁR

doi:10.19090/hk.2023.3.1-13

Anikó POLGÁR

DOI: https://doi.org/10.19090/hk.2023.3.1-13

Kulcsszavak: Lesznai Anna, Édenkert, kulturális emlékezet, hibridizáció

Absztrakt

A tanulmány Lesznai Anna Édenkert című 1918-ban megjelent kötetét elemzi, melyben nagy hangsúlyt kapnak a kulturális emlékezet mélyrétegei. A kötet időben is, térben is tág keretek közt mozog, a kulturális hibridizáció révén az antik és középkori reminiszcenciák zsidó, muzulmán és buddhista elemekkel kombinálódnak. A kötet kulcsszavai a száműzetés, a hazavágyás, az idegenség, a nőiség. A személyes emlékezet a kulturális emlékezet révén kitágul, a falutól, a gyerekkori kerttől való elszakadás szomorúsága az Édenkert elveszítése miatti fájdalommá mélyül. A falu, a ház és a kert retorikai formákká lesznek, az egyszerűség alakzatait, a később tovább bővíthető mintamondatokat adják meg. Az elhagyott falu emléke az ősök lélekvándorlás-szerű felelevenedését is magával hozza. A kert és a női test azonosíthatósága révén az Éden mint női princípium az elveszített lányság szimbolikus képe is, ezen a ponton kapcsolódnak Szapphó egyes verstöredékei is ehhez a versvilághoz.

Információk a szerzőről

Anikó POLGÁR

Selye János Egyetem, Tanárképző Kar
Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék
Komárom, Szlovákia

Hivatkozások

Assmann, Jan. 2004. A kulturális emlékezet: Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Ford. Hidas Zoltán. Budapest: Atlantisz.
Babits Mihály. 1918. Évi sáfárkodás. Nyugat 11 (24): 854–855.
D’Alessandro, Marinella. 1985. Az ezredik szó: Lesznai Anna költészete. In A magyar vers: Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Szerk. Béládi Miklós, Jankovics József, Nyerges Judit. 177–181. Budapest: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság.
Földes Györgyi. 2009. „Hogy engem lássál nézd meg kedves a kertet”: A női én és a metafizikai én Lesznai Anna lírájában. In Nő, tükör, írás: Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. 347–368. Budapest: Ráció.
Frye, Northrop. 1997. Az Ige hatalma: Második tanulmány a Biblia és az irodalom kapcsolatáról. Ford. Pásztor Péter. Budapest: Európa.
Fülep Lajos. 1919. Lesznai Anna: Édenkert. Esztendő 2 (1): 138–142.
Kiss Ferenc. 1990. Lesznai Anna. In A magyar irodalom története 1945–1975. III/1. A próza, szerk. Béládi Miklós, Rónay László. 121–123. Budapest: Akadémiai.
Komlós Aladár. 1965. Lesznai Anna. In A magyar irodalom története 1905-től 1919-ig, szerk. Szabolcsi Miklós. 418–420. Budapest: Akadémiai.
Lesznai Anna. 1918a. Édenkert: Versek. Gyoma: Kner Izidor kiadása.
Lesznai Anna. 1918b. Babonás észrevételek a mese és a tragédia lélektanához. Nyugat 11 (2): 55–68.
Lukács György. 1977. Ifjúkori művek (1902–1918). Budapest: Magvető.
Sinkó Ervin. 1965. Lesznai Anna költészete. Híd 29 (5): 613–635.
Szapphó. 1990. Fennmaradt versei és töredékei görögül és magyarul, szerk. Németh György. Budapest: Helikon.
Török Petra. 2001. Formába kerekedett világ: Lesznai Anna művészete és hagyatéka a hatvani Hatvany Lajos Múzeumban. Hatvan: HLM.
Vészi Margit. 1919. Lesznai Anna: Édenkert. Pesti Napló 70 (2): 3–5. Vezér Erzsébet. 1979. Lesznai Anna élete. Budapest: Kossuth.
Zsadányi Edit. 2006. A tű és a toll: Lesznai Anna hímzéseinek és verseinek tárgya. Irodalomtörténet (1): 119–127.