„ILYEN UTAKON ISMERTEM MEG A TÁJ LELKÉT, AMELY AZ ENYÉM IS”
Kulcsszavak:
térpoétika, imagológia, nemzetkarakterológia, identitás
Absztrakt
A puszta (és a vele rokon értelemben használt változatos megnevezések sora) a magyar irodalomban és gondolkodástörténetben kiemelten fontos, épp ezért bonyolult jelentésszerkezettel rendelkező toposzként működik: nemcsak a legkülönbözőbb műfajú írások témájaként vagy helyszíneként, hanem az idők során hozzá kapcsolódó, eltérő töltetű szimbolikus jelentések tekintetében is. Ezt a szerepét mindenekelőtt a magyar identitást tükröző, kifejező, sőt meghatározó helyként nyerte el, elsősorban ennek köszönhetőek a hozzá kapcsolódó történelmi, lélektani, antropológiai gondolatmenetek és az ebből fakadó motívumok, ezt tükröző metaforizációk sora. Ezek után nem meglepő, hogy ezek a jelentéstulajdonítások az élesen megfogalmazott kritikától a mitizáló rajongásig terjednek, ahogy a toposzt újraértelmező művek tára is a romantikus költeménytől a szociográfiai regényig. A dolgozat Illyés Gyulára és a Puszták népére fókuszál.
Hivatkozások
Albert Réka. 1997. Tájak és nemzetek: Kísérlet a „nemzeti táj” fogalmának antropológiai megközelítésére. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete Etnoregionális Kutatóközpont.
Albert Réka. 2004. „Te a magyarnak képe vagy nagy rónaságunk”, avagy a nemzeti tér táji reprezentációja. In Fehéren, feketén Varsányról, szerk. Borsos Balázs – Szarvas Zsuzsa – Vargyas Gábor. 81–95. Budapest: L’Harmattan.
Babits Mihály. 1939. A magyar jellem. In Mi a magyar?, szerk. és az előszót írta Szekfű Gyula. 37–86. Budapest: Magyar Szemle Társaság.
Babits Mihály. 2002. Illyés Gyula versben és prózában. In Nem menekülhetsz: In memoriam Illyés Gyula, szerk. Domokos Mátyás. 104–110. Budapest: Nap Kiadó.
Beller, Manfred. 2014. Észlelés, kép, imagológia. In Imagológia: A nemzeti karakterek kulturális konstrukciói és irodalmi reprezentációi. Ford. Ajtony Zsuzsanna, szerk. Beller, Manfred – Leersen, Joep. 19–37. Kolozsvár: Scientia.
Beöthy Zsolt. 1896. A magyar irodalom kis tükre. Budapest: Atheneum. http://real-eod.mtak.hu/9671/1/13783.pdf (2022. dec. 9.)
Dobos István. 2003. Az idegenség retorikája. In Csak az igazat: Tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumán, szerk. Görömbei András. Budapest: Kortárs.
Eckhardt Sándor. 1939. A magyarság külföldi arcképe. In Mi a magyar?, szerk. és az előszót írta Szekfű Gyula. 87–136. Budapest: Magyar Szemle Társaság.
Illyés Gyula. 1932–33. Hősökről beszélek. Korunk, 1932. december – 1933. január.
Illyés Gyula. 1939. Ki a magyar? Budapest: Stádium Sajtóvállalat Rt. (Nemzeti Könyvtár sorozat), https://mek.oszk.hu/01200/01228/01228.htm (2022. nov. 30.)
Illyés Gyula. 2003. Puszták népe. Budapest: Osiris.
Kovács Gábor. 2015. Modernitáskoncepciók a két világháború közötti magyar nemzetkarakterológiákban. In Identitások és médiák I., szerk. Neumer Katalin. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófi i Intézet. 202–234. Budapest: Gondolat Kiadó. http://real.mtak.hu/32324/1/veglegesKovacs_G_nat.charactermodernity_u. pdf (2022. dec. 5.)
Kulcsár Szabó Ernő. 1987. Az epikai tárgyiasság új alakzata. Illyés Gyula: Puszták népe. In Uő. Műalkotás – szöveg – hatás. 94–119. Budapest: Magvető.
Leersen, Joep. 2014. Imagológia: történet és módszer. In Imagológia: A nemzeti karakterek kulturális konstrukciói és irodalmi reprezentációi. Ford. Ajtony Zsuzsanna, szerk. Beller, Manfred – Leersen, Joep. 37–55. Kolozsvár: Scientia.
Németh G. Béla. 1987. Erkölcsi autonómia – művészi autonómia: A Puszták népe műfaji kérdéseiről. In Uő. Hosszmetszetek és keresztmetszetek. 339–349. Budapest: Szépirodalmi.
Németh László. 2002. Emberek a nemzet alatt. In Nem menekülhetsz: In memoriam Illyés Gyula, szerk. Domokos Mátyás. 119–121. Budapest: Nap Kiadó.
Papp Ágnes Klára. 2021. A puszta mint toposz: Táj, lélek és kultúra összefüggése Móricz Úri murijában. Hungarológiai Közlemények (1): 1–24.
S. Varga Pál. 2014. A nemzetfogalom fenomenológiai megközelítésének lehetséges hasznáról. In Uő. Az újraszőtt háló: Kulturális mintázatok szerepe a felvilágosodás utáni magyar irodalomban. 15–27. Budapest: Ráció.
S. Varga Pál. 2014. Idegenség és önkép az irodalomban. In Uő. Az újraszőtt háló: Kulturális mintázatok szerepe a felvilágosodás utáni magyar irodalomban. 75–86. Budapest: Ráció.
Spivak, Gayatri Chakravorty. 1997. „Szóra bírható-e az alárendelt?” Ford. Mánfalvi Alice, Tarnay László. Helikon 43 (4): 450–483.
Széchenyi István. 2002–2003. Világ. Jegyzetek és szöveggondozás: Velkey Ferenc – Fülöp Tamás. Budapest: Neumann Kht.
Szegedy-Maszák Mihály. 1982. Többértelműség a Puszták népében. Alföld (11): 53–60. Szekfű Gyula. 1939. Mi a magyar? Budapest: Magyar Szemle Társaság.
Tömörkény István. 1977. Válogatott novellái. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.
Vasy Géza. 2010. Illyés Gyula Móricz-képe. In Uő. „Haza a magasban”: Illyés Gyuláról. 194–208. Budapest: Nap Kiadó.
Albert Réka. 2004. „Te a magyarnak képe vagy nagy rónaságunk”, avagy a nemzeti tér táji reprezentációja. In Fehéren, feketén Varsányról, szerk. Borsos Balázs – Szarvas Zsuzsa – Vargyas Gábor. 81–95. Budapest: L’Harmattan.
Babits Mihály. 1939. A magyar jellem. In Mi a magyar?, szerk. és az előszót írta Szekfű Gyula. 37–86. Budapest: Magyar Szemle Társaság.
Babits Mihály. 2002. Illyés Gyula versben és prózában. In Nem menekülhetsz: In memoriam Illyés Gyula, szerk. Domokos Mátyás. 104–110. Budapest: Nap Kiadó.
Beller, Manfred. 2014. Észlelés, kép, imagológia. In Imagológia: A nemzeti karakterek kulturális konstrukciói és irodalmi reprezentációi. Ford. Ajtony Zsuzsanna, szerk. Beller, Manfred – Leersen, Joep. 19–37. Kolozsvár: Scientia.
Beöthy Zsolt. 1896. A magyar irodalom kis tükre. Budapest: Atheneum. http://real-eod.mtak.hu/9671/1/13783.pdf (2022. dec. 9.)
Dobos István. 2003. Az idegenség retorikája. In Csak az igazat: Tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumán, szerk. Görömbei András. Budapest: Kortárs.
Eckhardt Sándor. 1939. A magyarság külföldi arcképe. In Mi a magyar?, szerk. és az előszót írta Szekfű Gyula. 87–136. Budapest: Magyar Szemle Társaság.
Illyés Gyula. 1932–33. Hősökről beszélek. Korunk, 1932. december – 1933. január.
Illyés Gyula. 1939. Ki a magyar? Budapest: Stádium Sajtóvállalat Rt. (Nemzeti Könyvtár sorozat), https://mek.oszk.hu/01200/01228/01228.htm (2022. nov. 30.)
Illyés Gyula. 2003. Puszták népe. Budapest: Osiris.
Kovács Gábor. 2015. Modernitáskoncepciók a két világháború közötti magyar nemzetkarakterológiákban. In Identitások és médiák I., szerk. Neumer Katalin. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófi i Intézet. 202–234. Budapest: Gondolat Kiadó. http://real.mtak.hu/32324/1/veglegesKovacs_G_nat.charactermodernity_u. pdf (2022. dec. 5.)
Kulcsár Szabó Ernő. 1987. Az epikai tárgyiasság új alakzata. Illyés Gyula: Puszták népe. In Uő. Műalkotás – szöveg – hatás. 94–119. Budapest: Magvető.
Leersen, Joep. 2014. Imagológia: történet és módszer. In Imagológia: A nemzeti karakterek kulturális konstrukciói és irodalmi reprezentációi. Ford. Ajtony Zsuzsanna, szerk. Beller, Manfred – Leersen, Joep. 37–55. Kolozsvár: Scientia.
Németh G. Béla. 1987. Erkölcsi autonómia – művészi autonómia: A Puszták népe műfaji kérdéseiről. In Uő. Hosszmetszetek és keresztmetszetek. 339–349. Budapest: Szépirodalmi.
Németh László. 2002. Emberek a nemzet alatt. In Nem menekülhetsz: In memoriam Illyés Gyula, szerk. Domokos Mátyás. 119–121. Budapest: Nap Kiadó.
Papp Ágnes Klára. 2021. A puszta mint toposz: Táj, lélek és kultúra összefüggése Móricz Úri murijában. Hungarológiai Közlemények (1): 1–24.
S. Varga Pál. 2014. A nemzetfogalom fenomenológiai megközelítésének lehetséges hasznáról. In Uő. Az újraszőtt háló: Kulturális mintázatok szerepe a felvilágosodás utáni magyar irodalomban. 15–27. Budapest: Ráció.
S. Varga Pál. 2014. Idegenség és önkép az irodalomban. In Uő. Az újraszőtt háló: Kulturális mintázatok szerepe a felvilágosodás utáni magyar irodalomban. 75–86. Budapest: Ráció.
Spivak, Gayatri Chakravorty. 1997. „Szóra bírható-e az alárendelt?” Ford. Mánfalvi Alice, Tarnay László. Helikon 43 (4): 450–483.
Széchenyi István. 2002–2003. Világ. Jegyzetek és szöveggondozás: Velkey Ferenc – Fülöp Tamás. Budapest: Neumann Kht.
Szegedy-Maszák Mihály. 1982. Többértelműség a Puszták népében. Alföld (11): 53–60. Szekfű Gyula. 1939. Mi a magyar? Budapest: Magyar Szemle Társaság.
Tömörkény István. 1977. Válogatott novellái. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.
Vasy Géza. 2010. Illyés Gyula Móricz-képe. In Uő. „Haza a magasban”: Illyés Gyuláról. 194–208. Budapest: Nap Kiadó.
