A POTENTIAL LINGUISTIC ANALYSIS OF THE MIDWIFE–WOMAN-IN-LABOUR INTERACTION

  • Annamária MARTHY
Keywords: conversation analysis, doctor-patient communication, language for specific purposes, suggestive communication

Abstract

In this paper, I outline the theoretical framework of a planned empirical research, the characteristics of doctor–patient communication, including midwife–woman- in-labour communication, the research material, the research method, the research questions and the expected results. Studies demonstrate that the conditions and outcome of childbirth and the health of the mother and child are also affected by the quality of the professional-pregnant woman relationship during childbirth. Several studies prove that effective communication and emotional support of parturient women improve the outcome of childbirth (reduction in duration of labour, number of caesarean sections, use of anesthesia, higher Apgar scores). Although there are several Hungarian researchers focus on the study of doctor–patient communication, the analysis of midwife–woman-in-labour interaction is an undisclosed area, and its presentation may provide important data for the linguistic aspects of this field.

Author Biography

Annamária MARTHY

Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézet
Budapest, Magyarország

References

Albertné Herbszt Mária. 1999. A tanítási óra mint a társalgás speciális típusa. In V. Raisz Rózsa – H. Varga Gyula szerk. Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. 195–202. Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 212.
Asemani, Omid. 2011. A Review of the Models of Physician-Patient Relationship and Its Challenges. Iranian Journal of Medical Ethics and History of Medicine (5): 44–57.
Attarha, Mahtab – Keshavarz, Zohreh – Bakhtiari, Maryam – Jamilian, Mehri. 2016. The Outcome of Midwife-Mother Relationship in Delivery Room: A Qualitative Content Analysis. Health (8): 336–343. 10.4236/health.2016.84035. (2023. febr. 2.)
Bálint Mihály. 1990. Az orvos, a betege és a betegség. Budapest: Animula.
Bálint Sándor – Bálint Balázs – H. Kondor Katalin. 2021. Szuggesztív kommunikáció a szülészetben. In Varga Katalin szerk. A szülési fájdalom kezelése – nem farmakológiai módszerek. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Boronkai Dóra. 2009. Bevezetés a társalgáselemzésbe. Budapest: Ad Librum.
Brown, Donald Corey – Hammond, D. Corydon. 2007. Evidence-based clinical hypnosis for obstetrics, labor and delivery, and preterm labor. Int J Clin Exp Hypn 54 (4): 416–431.
Byrne, Patrick S. – Long, Barrie E. L. 1976. Doctors talking to patients: A study of the verbal behaviours of doctors in the consultation. London: HMSO.
Chewning, Betty – Bylund, Carma L. – Shah, Bupendra – Arora, Neeraj K. – Gueguen, Jennifer A. – Makoul, Gregory. 2012. Patient preferences for shared decisions: a systematic review. Patient Education and Counselling 90 (2): 207–212.
Crystal, David. 1987. The Cambridge Encyclopedia of Language. Cambridge–New York–Port Chester–Melbourne–Sydney: Cambridge University Press.
Dahlberg, Unn – Aune, Ingvild. 2013. The Woman’s Birth Experience – The Effect of Interpersonal Relationships and Continuity of Care. Midwifery (29): 407–415.
Drew, Paul – Chatwin, John – Collins, Sarah. 2001. Conversation analysis: a method for research into interactions between patients and health-care professionals. Health Expectations (4): 58–70.
Frankel, R. 1983. The laying on of hands: aspects of the organization of gaze, touch and talk in a medical encounter. In Fisher Sue – Todd Alexandra Dundas eds. The Social Organization of Doctor-Patient Communication. Washington D. C.: Center for Applied Linguistics.
Garcia, Jo. 1998. First Class Delivery: A National Survey of Women’s Views of Maternity Care. London: Audit Commission.
Garfi kel, Harold. 1967. Studies in Ethnometodology. New York-Prentice Hall: Englewood Cliffs.
Garfinkel, Harold. 1972. Remarks on Ethnometodology. In Gumperz-Hymes eds., Directions in Socioloinguistics. 39–324. New York: Halt.
Hambuchné Kőhalmi Anikó. 2014. Szubjektív betegség-elképzelések nyelvészeti elemzése hipertóniás beteg-háziorvos konzultációkban. Pécs: PTE (doktori értekezés).
Hámori Ágnes. 2006. Dominancia és barátságosság a Kulcsár-kihallgatáson. Magyar Nyelvőr 130 (2): 129–165.
Hargie, Owen – Dickson, David – Boohan, Maired – Hughes, Kim. 1998. A Survey of Communication Skills Training in UK Schools of Medicine: Present Practices and Prospective Proposals. Medical Education (32): 25–34.
Heath, Christian. 1982. Preserving the consultation: medical record cards and professional conduct. Social Health Illness (4): 56–74.
Heath, Christian. 1986. Body Movement and Speech in Medical Interaction. Cambridge: Cambridge University Press.
Heritage, John – Maynard, Douglas W. 2006a. Problems and prospects in the study of physician-patient interaction: 30 years of research. Annual Review of Sociology 32 (1): 351–374. https://doi.org/10.1146/annurev.soc.32.082905.093959
Heritage, John – Maynard, Douglas W. eds. 2006b. Communication in medical care: Interaction between primary care physicians and patients. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi. org/10.1017/CBO9780511607172
Hunter, Billie. 2006. The importance of reciprocity in relationships between communitybased midwives and mothers Midwifery Journal 22 (4): 308–322.
Iványi Zsuzsanna. 2001. A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr (125): 74–93.
Józsa Emese. 2011. A raport fogalma és szerepe az orvosi kommunikációban. In Varga Katalin szerk. A szavakon túl: Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Budapest: Medicina Kiadó.
Kallmeyer, Werner. 1988. Konversationsanalytische Beschreibung. In Ammon, Ulrich – Dittmar, Norbert – Mattheier, Klaus J. Hrsg, eds. Soziolinguistik: Ein internationales Handbuch zur Wissenschaft von Sprache und Gesellschaft. Halbband 2. 1095–1108. Berlin/New York: Walter de Gruyter.
Kekecs Zoltán. 2011. Kutatási eredmények a pozitív szuggesztiók hatásáról a szomatikus orvoslásban. In Varga Katalin szerk. A szavakon túl: Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Budapest: Medicina Kiadó Zrt.
Keszler Borbála. 1983. Kötetlen beszélgetések mondat- és szövegtani vizsgálata. In Rácz Endre – Szathmári István szerk. Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. 164–202. Budapest: Tankönyvkiadó.
Klemperer, David. 2005. Partizipative Entscheidungsfi in Deutschland – Handlungsfelder zur Verbesserung der Entscheidungsqualität. In Härter, M. – Loh, A. – Spies, C. (Hg.), Gemeinsam entscheiden – erfolgreich behandeln. 25–33. Köln: Deutscher Ärzteverlag.
Kordi, Masoumeh – Bakhshi, Mohadeseh – Tara, Fatemeh. 2014. The Eff of Continuous Support during Labor on Labor Progress in Primigravida Women. The Iranian Journal of Obstetrics, Gynecology and Infertility (IJOGI) (14): 7–14.
Korsch, Barbara M. & Negrete, Vida Francis. 1972. Doctor-patient communication. Scientifi American 277 (2): 66–75. https://doi.org/10.1038/scientifi
Kránicz Rita. 2015. Kórházpedagógus tanóráinak interakciós vizsgálata. Pécs: PTE (doktori értekezés).
Kuna Ágnes. 2016a. Személydeixis és önreprezentáció az orvos-beteg találkozáson: Az első személyű deiktikus elemek mintázatai az orvosi kommunikációban. Magyar Nyelvőr (140): 316–332.
Kuna Ágnes. 2016b. Hogy tetszik lenni? Hogy vagyunk, hogy vagyunk? Magyar Orvosi Nyelv 16 (2): 75–79.
Kuna Ágnes. 2020. Változás az orvos-beteg kommunikációban: Változó szemlélet, módszer és gyakorlat. Magyar Nyelvőr 144 (3): 280–303.
Kuna Ágnes. 2022. Az orvos-beteg kommunikáció kutatása és a nyelvészet. In Deme Andrea – Kuna Ágnes szerk. Tanulmányok a nyelvészet alkalmazásainak területé- ről. 219, 41–71, 31. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Kuna Ágnes – Kaló Zsuzsa. 2014. Az orvos-beteg kommunikáció a családorvosi gyakor- latban. In Veszelszki Ágnes – Lengyel Klára szerk. Tudomány, technolektus, termi- nológia: A tudományok, szakmák nyelve. 117–130. Budapest: Éghajlat.
Kuna Ágnes – Markó Alexandra. 2022. Betegközpontú és paternalisztikus kapcsolat- építés az orvos-beteg viszonyban: A kapcsolatépítés pragmatikai és szupraszeg- mentális jellemzői. Alkalmazott nyelvtudomány, megjelenés alatt. http://real.mtak. hu/148201/ (2023. febr. 2.)
Lewandowski, Theodor. 1990. Linguistisches Wörterbuch. Heidelberg–Wiesbaden: Quelle–Meyer.
Málovics Éva – Vajda Beáta – Kuba Péter. 2009. Paternalizmus vagy közös döntés? Páciensek az orvos-beteg kommunikációról. Szolgáltatások világa. 250–264.
Maynard, Douglas – Heritage John. 2005. Conversation analysis, doctor-patient inter- action, and medical communication. Medical Education. (39): 428–435.
Mondada, Lorenza. 2003. Working with video: how surgeons produce video records of their actions. Vis. Stud (18): 58–73.
Parratt, Jenny – Fahy, Kathleen. 2003. Trusting Enough to Be Out of Control: A Pilot Study of Women’s Sense of Self during Childbirth. Australian Midwifery (16): 15–22.
Pascali-Bonaro, Debra – Kroeger Mary. 2004. Continuous female companionship during childbirth: a crucial resource in times of stress or calm. Journal of Midwifery and Women’s Health. 2. Jul-Aug; 49 (4 Suppl 1): 19–27.
Peräkylä, Anssi. 1995. AIDS Counselling: Institutional Interaction and Clinical Practice. Cambridge, UK: Cambridge University Press.
Pilling János. 2018. Orvosi kommunikáció a gyakorlatban. Budapest: Medicina.
Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás. 1997. Nyelv – Kommunikáció – Cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó.
Rákóczi Ágnes. 2011. Pár-beszéd: üzenetek egy gyermek születése körül. In Varga Katalin szerk. A szavakon túl: Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Budapest: Medicina Kiadó Zrt.
Rijnders, Marlies – Baston, Helen – Scönbeck, Yvonne – Van Der Pal, Karin – Prins, Marianne – Green, Josephine – Buitendijk, Simone. 2008. Perinatal factors related to negative or positive recall of birth experience in women 3 years postpartum in the Netherlands. Birth. Jun 35 (2): 107–116.
Rossiter, Lucille. 2008. The Development Midwife-Mother Relationship Questionnaire (MMRQ). PhD Thesis, Faculty of Graduate Studies and Research, University of Regina, Regina.
Rowe, Rachel E. – Garcia, Jo – Macfarlane, Alison J. – Davidson, Leslie L. 2001. Does Poor Communication Contribute to Stillbirth and Infants Death? A Review. Journal of Public Health (23): 23–34.
Rowe, Rachel – Garcia, Jo – Macfarlane, Alison J. – Davidson, Leslie L. 2002. Improving Communication between Health Professionals and Women in Maternity Care: A Structured Review. Health Expectations (5): 63–83.
Sárkányné Lőrinc Anita. 2015. A családorvos-akut beteg kommunikáció nyelvészeti vonatkozásai. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola (doktori disszertáció).
Sárkányné Lőrinc Anita – Kránicz Rita – Rébék Nagy Gábor – Hambuch Anikó. 2017. Az egészségügyi intézményi kommunikáció változása és a párbeszédek szekvenci- ális mintázata. In Besznyák Rita szerk. Szaknyelvhasználat: A tudomány és a szakma nyelvének alkalmazása (Porta Lingua 2017). SZOKOE, 407–414. Budapest.
Schegloff, Emanuel A. – Sacks, Harvey. 1973. Opening up Closings. Semiotica (8): 289–327.
Schegloff, Emanuel A. 1979. Identification and recognition in telephone conversation openings. In Psathas, George ed. Everyday language: studies in ethnometodology. 23–78. New York: Irvington.
Sengane, Malmsey. 2013. Mothers’ expectations of midwives’ care during labour in a public hospital in Gauteng. Curationis 36 (1): E1–9.
Sharpe, Mary. 2004. Intimate Business: Woman-Midwife Relationships. Dissertation Abstracts International, Ontario.
Silverman, David. 1997. Discourse of counselling: HIV counselling as social interaction. London: Sage.
Ten Have, Paul. 2005. Doing conversation analysis: A practical guide. London: Sage.
Thachuk, Angela. 2007. Midwifery, Informed Choice, and Reproductive Autonomy: A Relational Approach. Feminism and Psychology (17): 39–56.
Tolcsvai Nagy Gábor. 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Varga Katalin szerk. 2008. Szuggesztív kommunikáció a szomatikus orvoslásban. Budapest: VL Sugár Bt.
Varga Katalin szerk. 2011. A szavakon túl: Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Budapest: Medicina Kiadó Zrt.
Varga Katalin szerk. 2021. A szülési fájdalom kezelése – nem farmakológiai módszerek. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Varga Katalin – Diószeghy Csaba. 2008. A szuggesztiók jelentősége az orvos-beteg kommunikációban. In Pilling János szerk. Orvosi kommunikáció. 147–163. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Weitzenhoffer, Andre M. 1980. Hypnotic susceptibility revisited. American Journal of Clinical Hypnosis 22 (3): 130–145.
Weitzenhoffer, Andre M. 1989. The practice of hypnotism. Vol. 1: Traditional and semi-traditional techniques and phenomenology; Vol. 2: Applications of traditional and semi-traditional hypnotism. Non-traditional hypnotism. Chichester: John Wiley & Sons.
Yeh, John – Nagel, Eryn E. 2010. Patient Satisfaction in Obstetrics and Gynecology: Individualized Patient-Centered Communication. Women’s Health (3): 23–32.
Published
24. 11. 2023.
Section
Članci