A VAJDASÁGI MAGYAR HELYSÉGNEVEK HIVATALOS HASZNÁLATÁNAK PROBLÉMÁI
Absztrakt
Húsz évvel ezelőtt a szövetségi kisebbségi törvény és a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használatára vonatkozó tartományi határozat adott közvetlen ösztönzést a vajdasági magyar helységnevek hivatalos státusának rendezéséhez. A Magyar Nemzeti Tanács nyelvhasználati bizottsága 2003-ban több ülésén is foglalkozott azoknak a községeknek a magyar helységneveivel, amelyekben a magyar nyelv is hivatalos. 2004-ben az olyan községek településeinek a névanyagát tárgyalta, ahol nincsen hivatalos használatban a magyar nyelv. A nevek kodifikálása a tartományi hivatalos lapban való közzététellel történt. A problematikus neveknek egy része eltér azoktól, amelyeket a magyarországi Földrajzinév-bizottság támogat, más részük nem szerepel a köztudatban, illetve teljesen különbözik a többségi nemzet által preferált névtől, és olyan is akad, amely téves alakban került a jegyzékbe. Az újonnan kihelyezett névtáblák közül némelyeket megrongáltak a név szokatlansága miatt, vagy azért, mert a településnek elenyésző számú a magyar lakossága.
Hivatkozások
Beretka Katinka. 2019. Testvéries többnyelvűség, többnyelvű testvériség: a nemzetiségi nyelvhasználat jogi dimenziói és gyakorlati színterei 1945 és 1989 között. In A jugoszláviai magyarok eszme- és politikatörténete 1945–1989, szerk. Losoncz Márk, Rácz Krisztina. Budapest: L’Harmattan.
Földrajzinév-bizottság, a 2-110. ülés döntései. https://kormany.hu/miniszterelnokseg/ foldrajzinev-bizottsag (2023. febr. 20.)
Gyalay Mihály. 1997. Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 1. Budapest: Egeler Kft.
Határozat. 2003a. Határozat a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának Vajdaság Autonóm Tartomány területén való hivatalos használatával kapcsolatos egyes kérdések részletezéséről. Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja 59 (8): 165–167. (2003. máj. 22.)
Határozat. 2003b. Határozat Vajdaság helységeinek magyar elnevezéséről. Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja 59 (12): 249–256. (2003. aug. 27.)
Helységnévtár. 1913. A magyar szent korona országainak helységnévtára, 1913. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Budapest: Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság.
Jugoszlávia alkotmánya. 1974. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Alkotmánya [Ustav Socijalističke Federativne Republike Jugoslavije] JSZSZK Hivatalos Lapja 9.
Kisebbségi törvény. 2002. Zakon o zaštiti prava i sloboda nacionalnih manjina [A kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény]. Sl. list SRJ 11.
Lelkes György. 2005. A délvidéki hivatalos helységnevek – eredmények és gondok. Hungarológiai Közlemények 36 (2): 20–27.
Marković, Milica. 1966. Geografsko-istorijski imenik naselja Vojvodine – za period od 1853 do danas. Novi Sad: Vojvođanski muzej.
Mező András. 1982. A magyar hivatalos helységnévadás. Nyelvészeti tanulmányok 22. Budapest.
Molnár Csikós László. 2005. Vajdasági helységnevek mai magyar hivatalos alakja. Hungarológiai Közlemények 36 (2): 28–35.
Molnár Csikós László. 2021. Vajdasági helységnévtáblák – A vajdasági magyar helységnevek használata a Trianon utáni időszakban. In Jelentés a magyar nyelvről 2016–2020: Öt év szavaival és kifejezéseivel, szerk. Balázs Géza. 201–207. Budapest: Petőfi Kulturális Ügynökség.
Perger Imre. 2013. A határon túli vasútállomások neve a vasúti utastájékoztatásban. Névtani Értesítő (35): 77–96.
Sosem volt ilyen jó Szerbiában magyarnak lenni. Újabb helységnévtáblát gyaláztak meg. https://delhir.info/2019/10/28/sosem-volt-ilyen-jo-szerbiaban-magyarnak-lenni-ujabb-helysegnevtablat-gyalaztak-meg/ (2019. nov. 14.)
Stajićevo Wikipédia https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D1%82%D0%B0%D1%98%D0%B8%D1%9B%D0%B5%D0%B2%D0%BE (2021. jún. 2.)
Új Idők Lexikona. 1941. 19–20. Nád–Pozdor. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.
