TRANSLATION OPERATIONS OF RENDERING RELIGIOUS REALIA IN HUNGARIAN TRANSLATIONS OF DOSTOEVSKY’S CRIME AND PUNISHMENT
Keywords:
realia, orthodox religion, domestication, foreignization, connotation
Abstract
This article considers the strategies for rendering the realia into the target language in translation. In translation theory, realia are phrases and expressions that are closely linked to a particular national culture and have no equivalent in the target language. In this paper, I examine the translation operations used to render religious realia in three Hungarian translations of Dostoevsky’s Crime and Punishment. After the review of the possible interpretations of the concept realia, I present the source works used for the analysis, and the translators as well. In another chapter, I describe the translation operations used to render religious realia. As a result of the study, it can be concluded that domestication is the typical strategy of translation realia in the three Hungarian translations.
References
Barkhudarov, L. S. 1975. Jazyk i perevod (Nyelv és fordítás). Moszkva: „Mezhdunarodnije otnoshenyija”.
Bergyajev, Nyikolaj. 1993. Dosztojevszkij világszemlélete. Budapest: Európa.
Dostoevskii, Fedor Mikhailovich. 2019. Prestuplenie i nakazanie (Bűn és bűnhődés). Moszkva: „Izdatelstvo AST”.
Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics. 2004. Bűn és bűnhődés. Ford. Vári Erzsébet. Pécs: Jelenkor Kiadó.
Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics. 2015. Bűn és bűnhődés. Ford. Soproni András. Budapest: Syllabux Könyvkiadó.
Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics. 2020. Bűn és bűnhődés. Ford. Görög Imre és G. Beke Margit. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Fedorov, A. V. 1968. Osnovy obshchei teorii perevoda (Bevezetés a fordítás elméletébe). Moszkva: Vysshaia shkola.
Gáldi László – Uzonyi Pál. 2000. Orosz–magyar szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Heltai Pál. 2007. Ekvivalencia és kulturálisan kötött kifejezések a fordításban. In Nyelvi modernizáció: Szaknyelv, fordítás, terminológia. A XVI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai, szerk. Heltai Pál. Gödöllő, 2006. április 10–12. Pécs–Gödöllő: MANYE – Szent István Egyetem. 3/2. kötet, 643–653.
Heltai Pál. 2008. Kulturálisan kötött kifejezések visszafordítása az Under the Frog című regényben. Fordítástudomány 10 (2): 61–75.
Heltai Pál. 2013. Kultúraspecifikus kifejezések és reáliák. Fordítástudomány 15 (1): 32–53.
Ircsik Vilmos. 2014. Bűnök és bűnhődések: Dosztojevszkij regényének magyar fordításairól. Nagyvilág: Világirodalmi folyóirat 59 (9): 1025–1032.
Jankovics Mária. 2010. Gondolatok az interkulturális kommunikációról egy Krúdy-mű oroszra fordítása kapcsán. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 5 (1): 103–110.
Klaudy Kinga. 1994. A fordítás elmélete és gyakorlata. Budapest: Scholastica.
Klaudy Kinga. 2013. Nyelvi és kulturális aszimmetria a reáliák fordításában. In Reáliák: A lexikológiától a frazeológiáig. Értelmezések és fordítási kérdések, szerk. Bárdosi Vilmos. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Lendvai Endre. 2005. Reáliafelfogások napjaink fordításelméletében. In Dobos Cs. – Kis Á. – Lengyel Zs. – Székely G. ‚Mindent fordítunk és mindenki fordít’. 67–71. Veszprém: SZAK.
Lendvai Endre. 2015. Fordítás és kulturális tartalom: Az interkulturális fordítás alapvonalai. Gyula: Digi-Book Magyarország Kiadó. ISBN 978-963-398-423-9
Lőrincz Julianna. 2007. Azonosság és másság: A műfordítás-elmélet néhány terminológiai kérdése. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 2 (1): 21–28.
Mujzer-Varga Krisztina. 2007. Areáliafogalom változásai és változatai. Fordítástudomány 9 (2): 55–84.
Retsker, Ia. I. 2007. Teorija perevoda i perevodcheskaya praktika (A fordítás elmélete és gyakorlata). Ocherki lingvisticheskoj teorii perevoda. Moszkva: „R-Valent”.
Reformatskii, A. A. 1999. Vvedenje v jazikovedenie (Bevezetés a nyelvtudományba). Moszkva: „Aspekt Press”.
Revzin, I. I. – Rozentsveig, V. Iu. 1964. Osnovy obshchego i mashinnogo perevoda (Az emberi és gépi fordítás alapjai). Moszkva: „Vysshaia shkola”.
Shveitser, A. D. 1973. Perevod i lingvistika (Fordítás és nyelvészet). Moszkva: „Voenizdat”.
Valló Zsuzsa. 2000. A fordítás pragmatikai dimenziói és a kulturális reáliák. Fordítástudomány 2 (1): 34–49.
Venuti, L. 1995. The Translator’s Invisibility: A History of Translation. London – New York: Routledge.
Vereshchagin, E. M. – Kostomarov, V. G. 1976. Jazik i kultura (Nyelv és kultúra). Izd. 2. Moszkva: „Russkij Jazik”.
Vermes Albert. 2004. A relevancia-elmélet alkalmazása a kultúraspecifikus kifejezések fordításának vizsgálatában. Fordítástudomány 6 (2): 5–18.
Vlakhov, S. – Florin, S. 1980. Neperevodimoe v perevode (A lefordíthatatlan fordítása). Moszkva: „Mezhdunarodnije otnoshenyija”.
Bergyajev, Nyikolaj. 1993. Dosztojevszkij világszemlélete. Budapest: Európa.
Dostoevskii, Fedor Mikhailovich. 2019. Prestuplenie i nakazanie (Bűn és bűnhődés). Moszkva: „Izdatelstvo AST”.
Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics. 2004. Bűn és bűnhődés. Ford. Vári Erzsébet. Pécs: Jelenkor Kiadó.
Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics. 2015. Bűn és bűnhődés. Ford. Soproni András. Budapest: Syllabux Könyvkiadó.
Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics. 2020. Bűn és bűnhődés. Ford. Görög Imre és G. Beke Margit. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Fedorov, A. V. 1968. Osnovy obshchei teorii perevoda (Bevezetés a fordítás elméletébe). Moszkva: Vysshaia shkola.
Gáldi László – Uzonyi Pál. 2000. Orosz–magyar szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Heltai Pál. 2007. Ekvivalencia és kulturálisan kötött kifejezések a fordításban. In Nyelvi modernizáció: Szaknyelv, fordítás, terminológia. A XVI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai, szerk. Heltai Pál. Gödöllő, 2006. április 10–12. Pécs–Gödöllő: MANYE – Szent István Egyetem. 3/2. kötet, 643–653.
Heltai Pál. 2008. Kulturálisan kötött kifejezések visszafordítása az Under the Frog című regényben. Fordítástudomány 10 (2): 61–75.
Heltai Pál. 2013. Kultúraspecifikus kifejezések és reáliák. Fordítástudomány 15 (1): 32–53.
Ircsik Vilmos. 2014. Bűnök és bűnhődések: Dosztojevszkij regényének magyar fordításairól. Nagyvilág: Világirodalmi folyóirat 59 (9): 1025–1032.
Jankovics Mária. 2010. Gondolatok az interkulturális kommunikációról egy Krúdy-mű oroszra fordítása kapcsán. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 5 (1): 103–110.
Klaudy Kinga. 1994. A fordítás elmélete és gyakorlata. Budapest: Scholastica.
Klaudy Kinga. 2013. Nyelvi és kulturális aszimmetria a reáliák fordításában. In Reáliák: A lexikológiától a frazeológiáig. Értelmezések és fordítási kérdések, szerk. Bárdosi Vilmos. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Lendvai Endre. 2005. Reáliafelfogások napjaink fordításelméletében. In Dobos Cs. – Kis Á. – Lengyel Zs. – Székely G. ‚Mindent fordítunk és mindenki fordít’. 67–71. Veszprém: SZAK.
Lendvai Endre. 2015. Fordítás és kulturális tartalom: Az interkulturális fordítás alapvonalai. Gyula: Digi-Book Magyarország Kiadó. ISBN 978-963-398-423-9
Lőrincz Julianna. 2007. Azonosság és másság: A műfordítás-elmélet néhány terminológiai kérdése. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 2 (1): 21–28.
Mujzer-Varga Krisztina. 2007. Areáliafogalom változásai és változatai. Fordítástudomány 9 (2): 55–84.
Retsker, Ia. I. 2007. Teorija perevoda i perevodcheskaya praktika (A fordítás elmélete és gyakorlata). Ocherki lingvisticheskoj teorii perevoda. Moszkva: „R-Valent”.
Reformatskii, A. A. 1999. Vvedenje v jazikovedenie (Bevezetés a nyelvtudományba). Moszkva: „Aspekt Press”.
Revzin, I. I. – Rozentsveig, V. Iu. 1964. Osnovy obshchego i mashinnogo perevoda (Az emberi és gépi fordítás alapjai). Moszkva: „Vysshaia shkola”.
Shveitser, A. D. 1973. Perevod i lingvistika (Fordítás és nyelvészet). Moszkva: „Voenizdat”.
Valló Zsuzsa. 2000. A fordítás pragmatikai dimenziói és a kulturális reáliák. Fordítástudomány 2 (1): 34–49.
Venuti, L. 1995. The Translator’s Invisibility: A History of Translation. London – New York: Routledge.
Vereshchagin, E. M. – Kostomarov, V. G. 1976. Jazik i kultura (Nyelv és kultúra). Izd. 2. Moszkva: „Russkij Jazik”.
Vermes Albert. 2004. A relevancia-elmélet alkalmazása a kultúraspecifikus kifejezések fordításának vizsgálatában. Fordítástudomány 6 (2): 5–18.
Vlakhov, S. – Florin, S. 1980. Neperevodimoe v perevode (A lefordíthatatlan fordítása). Moszkva: „Mezhdunarodnije otnoshenyija”.
