VALLÁSI REÁLIÁK MEGFELELTETÉSE A BŰN ÉS BŰNHŐDÉS MAGYAR FORDÍTÁSAIBAN
Absztrakt
A tanulmány Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének három magyar fordításában vizsgálja a vallási reáliák megfeleltetésére alkalmazott fordítói műveleteket. A reália terminus lehetséges értelmezéseinek áttekintését követően bemutatja a regényt, valamint a fordítókat, majd külön fejezetben elemzi a vallási reáliák megfeleltetésére alkalmazott fordítói műveleteket. Az elemzés eredményeként megállapítható, hogy a vallási reáliák megfeleltetésére a fordí- tók többnyire honosító műveleteket alkalmaztak.
Hivatkozások
Bergyajev, Nyikolaj. 1993. Dosztojevszkij világszemlélete. Budapest: Európa.
Dostoevskii, Fedor Mikhailovich. 2019. Prestuplenie i nakazanie (Bűn és bűnhődés). Moszkva: „Izdatelstvo AST”.
Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics. 2004. Bűn és bűnhődés. Ford. Vári Erzsébet. Pécs: Jelenkor Kiadó.
Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics. 2015. Bűn és bűnhődés. Ford. Soproni András. Budapest: Syllabux Könyvkiadó.
Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics. 2020. Bűn és bűnhődés. Ford. Görög Imre és G. Beke Margit. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Fedorov, A. V. 1968. Osnovy obshchei teorii perevoda (Bevezetés a fordítás elméletébe). Moszkva: Vysshaia shkola.
Gáldi László – Uzonyi Pál. 2000. Orosz–magyar szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Heltai Pál. 2007. Ekvivalencia és kulturálisan kötött kifejezések a fordításban. In Nyelvi modernizáció: Szaknyelv, fordítás, terminológia. A XVI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai, szerk. Heltai Pál. Gödöllő, 2006. április 10–12. Pécs–Gödöllő: MANYE – Szent István Egyetem. 3/2. kötet, 643–653.
Heltai Pál. 2008. Kulturálisan kötött kifejezések visszafordítása az Under the Frog című regényben. Fordítástudomány 10 (2): 61–75.
Heltai Pál. 2013. Kultúraspecifikus kifejezések és reáliák. Fordítástudomány 15 (1): 32–53.
Ircsik Vilmos. 2014. Bűnök és bűnhődések: Dosztojevszkij regényének magyar fordításairól. Nagyvilág: Világirodalmi folyóirat 59 (9): 1025–1032.
Jankovics Mária. 2010. Gondolatok az interkulturális kommunikációról egy Krúdy-mű oroszra fordítása kapcsán. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 5 (1): 103–110.
Klaudy Kinga. 1994. A fordítás elmélete és gyakorlata. Budapest: Scholastica.
Klaudy Kinga. 2013. Nyelvi és kulturális aszimmetria a reáliák fordításában. In Reáliák: A lexikológiától a frazeológiáig. Értelmezések és fordítási kérdések, szerk. Bárdosi Vilmos. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Lendvai Endre. 2005. Reáliafelfogások napjaink fordításelméletében. In Dobos Cs. – Kis Á. – Lengyel Zs. – Székely G. ‚Mindent fordítunk és mindenki fordít’. 67–71. Veszprém: SZAK.
Lendvai Endre. 2015. Fordítás és kulturális tartalom: Az interkulturális fordítás alapvonalai. Gyula: Digi-Book Magyarország Kiadó. ISBN 978-963-398-423-9
Lőrincz Julianna. 2007. Azonosság és másság: A műfordítás-elmélet néhány terminológiai kérdése. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 2 (1): 21–28.
Mujzer-Varga Krisztina. 2007. Areáliafogalom változásai és változatai. Fordítástudomány 9 (2): 55–84.
Retsker, Ia. I. 2007. Teorija perevoda i perevodcheskaya praktika (A fordítás elmélete és gyakorlata). Ocherki lingvisticheskoj teorii perevoda. Moszkva: „R-Valent”.
Reformatskii, A. A. 1999. Vvedenje v jazikovedenie (Bevezetés a nyelvtudományba). Moszkva: „Aspekt Press”.
Revzin, I. I. – Rozentsveig, V. Iu. 1964. Osnovy obshchego i mashinnogo perevoda (Az emberi és gépi fordítás alapjai). Moszkva: „Vysshaia shkola”.
Shveitser, A. D. 1973. Perevod i lingvistika (Fordítás és nyelvészet). Moszkva: „Voenizdat”.
Valló Zsuzsa. 2000. A fordítás pragmatikai dimenziói és a kulturális reáliák. Fordítástudomány 2 (1): 34–49.
Venuti, L. 1995. The Translator’s Invisibility: A History of Translation. London – New York: Routledge.
Vereshchagin, E. M. – Kostomarov, V. G. 1976. Jazik i kultura (Nyelv és kultúra). Izd. 2. Moszkva: „Russkij Jazik”.
Vermes Albert. 2004. A relevancia-elmélet alkalmazása a kultúraspecifikus kifejezések fordításának vizsgálatában. Fordítástudomány 6 (2): 5–18.
Vlakhov, S. – Florin, S. 1980. Neperevodimoe v perevode (A lefordíthatatlan fordítása). Moszkva: „Mezhdunarodnije otnoshenyija”.