„SZERB ÍRÓ VAGYOK-E?”
Babits Mihály és a nemzeti identitás kérdése
Kulcsszavak:
nemzeti identitás, irodalomszemlélet, asszimiláció, név, Babits Mihály
Absztrakt
Babits Mihály identitásának meghatározó alapját jelentette, hogy a családnév délszláv hangzása ellenére önmagát magyar vármegyei nemesek leszármazottjának tudta. Nagy hatással volt gondolkodásmódjára korán elhunyt ügyvéd édesapja, akitől nemcsak klasszikus műveltségét örökölte, hanem liberális társadalomszemléletét is. A költő levelezéséből tudható, hogy már egyetemista korában felmerült vele kapcsolatban családjának délszláv eredete, és ez 1920 után a személye elleni támadások egyik lehetséges eszköze is lett, de volt példa jóhiszemű „meggyanúsításra” is, melyre Babits írásban reagált. Tanulmányomban a család származására vonatkozó ismert adatok összefoglalása és Babits saját nemzeti identitására vonatkozó kijelentéseinek értelmezése mellett rá kívánok világítani arra, hogy írói önértelmezésének ez az aspektusa hogyan határozta meg irodalomszemléletét is.
Hivatkozások
Babits István. é. n. Mit tudok a családunkról?: Adatok Babits Mihály családfájához. Wosinsky Mór Múzeum (Szekszárd). Irodalmi kéziratgyűjtemény 1982. 1. 8.
Babits István. 1978. A Babits-család származása. Irodalomtörténeti Közlemények 82 (4): 470–471.
Babits Mihály. 1928. Szerb író vagyok-e? Az Est, június 10., 5.
Babits Mihály. 1939. Fogaras. In Uő. Keresztülkasul az életemen. 32–45. Budapest: Nyugat Kiadó és Irodalmi R. T.
Babits Mihály. 1978a. Magyar irodalom. In Uő. Esszék, tanulmányok, szerk. Belia György. 1. kötet, 359–420. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.
Babits Mihály. 1978b. Nevek, ősök, címerek. In Uő. Esszék, tanulmányok, szerk. Belia György. 2. kötet, 686–690. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Babits Mihály. 1978c. Pajzzsal és dárdával. In Uő. Esszék, tanulmányok, szerk. Belia György. 2. kötet, 602–621. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Babits Mihály. 1978d. Szekszárdi kadarka. In Uő. Esszék, tanulmányok, szerk. Belia György. 2. kötet, 582–585. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Babits Mihály. 1991. Az európai irodalom története. [Budapest]: Auktor.
Babits Mihály. 1997a. Jugoszlávia legjelentősebb folyóirata Babits Mihályról: A belgrádi „XX. Század” világszemléleti interjúja a költővel. In „Itt a hal és komoly beszéd ideje”: Interjúk, nyilatkozatok, vallomások, szerk. Téglás János. 404–406. Celldömölk: Pauz-Westermann Kiadó.
Babits Mihály. 1997b. [Önéletrajz a gyermek- és ifjúkor élveiből]: Szabó Lőrinc lejegyzésében. In „Itt a hal és komoly beszéd ideje”: Interjúk, nyilatkozatok, vallomások, szerk. Téglás János. 57–79. Celldömölk: Pauz-Westermann Kiadó.
Babits Mihály. 1998. Levelezése, 1890–1906, szerk. Zsoldos Sándor. Budapest: Historia Litteraria Alapítvány – Korona.
Belia György. 1983. Babits Mihály tanulóévei. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Beöthy Zsolt. 1992. A magyar irodalom kis-tükre (reprint; eredeti kiadása: 1920. Budapest: Athenaeum). Budapest: Dursusz Bt.
Bertényi Iván. 2003. Magyar címertan. Budapest: Osiris Kiadó.
Buda Attila. 1996. A Babits és a Kelemen családok, levelezésük tükrében. In A Babits család levelezése, szerk. Buda Attila. 7–77. Budapest: Universitas Kiadó.
Gutai Miklós. 1974. Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között. In Tanulmányok Tolna megye történetéből VI., szerk. K. Balog János. 207–274. Szekszárd: Tolna megyei Tanács Levéltára.
Hatvany Lajos. 1922. Magyar író, magyar zsidó. Jövő, december 10., 8.
Illéssy János. 1902. Az 1754–1755. évi országos nemesi összeírás. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.
Ipolyi Arnold. 1854. Magyar mythologia. Pest: Heckenast Gusztáv.
Kelevéz Ágnes. 1996. Babits névjegye. Holmi 8 (7): 941–955.
Kempelen Béla. é. n. Magyar nemes családok. 1. kötet. Budapest: Grill Károly Könyvvállalata.
Kitanics Máté. 2006. A Magyarországra irányuló horvát migráció a 15–18. században. In A Balatontól az Adriáig, szerk. Pap Norbert. 59–73. Pécs: Lomart Kiadó. Móricz Zsigmond. 1941. Babits Mihállyal a Garda tón. Kelet Népe 7 (15): 1–5.
Nagy Iván. 1857. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1. kötet. Pest: Beimel és Kozma Ny., Ráth.
Németh László. 1992. Kisebbségben. In Uő. A minőség forradalma. 2. kötet. 843–910. Budapest: Püski Kiadó.
Szabó Dezső. 1923. Panasz. [Budapest]: Genius Kiadás.
Zrínyi Miklós. 1958. Levelek. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Babits István. 1978. A Babits-család származása. Irodalomtörténeti Közlemények 82 (4): 470–471.
Babits Mihály. 1928. Szerb író vagyok-e? Az Est, június 10., 5.
Babits Mihály. 1939. Fogaras. In Uő. Keresztülkasul az életemen. 32–45. Budapest: Nyugat Kiadó és Irodalmi R. T.
Babits Mihály. 1978a. Magyar irodalom. In Uő. Esszék, tanulmányok, szerk. Belia György. 1. kötet, 359–420. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.
Babits Mihály. 1978b. Nevek, ősök, címerek. In Uő. Esszék, tanulmányok, szerk. Belia György. 2. kötet, 686–690. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Babits Mihály. 1978c. Pajzzsal és dárdával. In Uő. Esszék, tanulmányok, szerk. Belia György. 2. kötet, 602–621. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Babits Mihály. 1978d. Szekszárdi kadarka. In Uő. Esszék, tanulmányok, szerk. Belia György. 2. kötet, 582–585. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Babits Mihály. 1991. Az európai irodalom története. [Budapest]: Auktor.
Babits Mihály. 1997a. Jugoszlávia legjelentősebb folyóirata Babits Mihályról: A belgrádi „XX. Század” világszemléleti interjúja a költővel. In „Itt a hal és komoly beszéd ideje”: Interjúk, nyilatkozatok, vallomások, szerk. Téglás János. 404–406. Celldömölk: Pauz-Westermann Kiadó.
Babits Mihály. 1997b. [Önéletrajz a gyermek- és ifjúkor élveiből]: Szabó Lőrinc lejegyzésében. In „Itt a hal és komoly beszéd ideje”: Interjúk, nyilatkozatok, vallomások, szerk. Téglás János. 57–79. Celldömölk: Pauz-Westermann Kiadó.
Babits Mihály. 1998. Levelezése, 1890–1906, szerk. Zsoldos Sándor. Budapest: Historia Litteraria Alapítvány – Korona.
Belia György. 1983. Babits Mihály tanulóévei. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Beöthy Zsolt. 1992. A magyar irodalom kis-tükre (reprint; eredeti kiadása: 1920. Budapest: Athenaeum). Budapest: Dursusz Bt.
Bertényi Iván. 2003. Magyar címertan. Budapest: Osiris Kiadó.
Buda Attila. 1996. A Babits és a Kelemen családok, levelezésük tükrében. In A Babits család levelezése, szerk. Buda Attila. 7–77. Budapest: Universitas Kiadó.
Gutai Miklós. 1974. Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között. In Tanulmányok Tolna megye történetéből VI., szerk. K. Balog János. 207–274. Szekszárd: Tolna megyei Tanács Levéltára.
Hatvany Lajos. 1922. Magyar író, magyar zsidó. Jövő, december 10., 8.
Illéssy János. 1902. Az 1754–1755. évi országos nemesi összeírás. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.
Ipolyi Arnold. 1854. Magyar mythologia. Pest: Heckenast Gusztáv.
Kelevéz Ágnes. 1996. Babits névjegye. Holmi 8 (7): 941–955.
Kempelen Béla. é. n. Magyar nemes családok. 1. kötet. Budapest: Grill Károly Könyvvállalata.
Kitanics Máté. 2006. A Magyarországra irányuló horvát migráció a 15–18. században. In A Balatontól az Adriáig, szerk. Pap Norbert. 59–73. Pécs: Lomart Kiadó. Móricz Zsigmond. 1941. Babits Mihállyal a Garda tón. Kelet Népe 7 (15): 1–5.
Nagy Iván. 1857. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1. kötet. Pest: Beimel és Kozma Ny., Ráth.
Németh László. 1992. Kisebbségben. In Uő. A minőség forradalma. 2. kötet. 843–910. Budapest: Püski Kiadó.
Szabó Dezső. 1923. Panasz. [Budapest]: Genius Kiadás.
Zrínyi Miklós. 1958. Levelek. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
