A NEVEK SZÖVEGBE INTEGRÁLÓDÁSA VÉGEL LÁSZLÓ REGÉNYTRILÓGIÁJÁBAN

Mária PÁSZTOR-KICSI; Hargita HORVÁTH FUTÓ

doi:10.19090/hk.2024.1.91-104

Mária PÁSZTOR-KICSI Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék, Szerbia http://orcid.org/0000-0002-2266-5105
Hargita HORVÁTH FUTÓ Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék, Szerbia http://orcid.org/0000-0002-3254-9319

DOI: https://doi.org/10.19090/hk.2024.1.91-104

Kulcsszavak: onomasztika, irodalmi névadás, névhasználat, névasszociáció, Végel László

Absztrakt

A tanulmány Végel László háromkötetes regényfolyamában (Neoplanta, avagy az Ígéret Földje, Bűnhődés és Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja) vizsgálja az irodalmi névadást, a földrajzi és személynevek használatát, jellemző erejét. Végel városregényében és folyta- tásaiban egy többnemzetiségű, multikonfesszionális városba helyezi a cselekményt, annak történetét beszéli el a benne lakó emberek aspektusából, azok élettörténetén keresztül. A szövegek névanyagával megteremti a társadalmi-nemzetiségi hátteret, rámutat a politika és a névadás összefüggésére, az identitás és a személynév kapcsolatának problematikájára. A regények névkészlete valódi és fiktív nevek hálózatából konstruálódik: a regény helyszínén fellelhető, a történelemben többször változó utca- és intézménynevek, valamint a történelmi személyek szövegbe épülő valódi neveinek hely- és korrajzteremtő jellege, a fiktív nevekhez (személy-, beszélő és metaforikus nevek) társuló denotatív és konnotatív jelentések, asszociációk, intertextuális vonatkozások a regény újabb értelmezésére adnak lehetőséget.

Hivatkozások

Apollinaire, Guillaume. é. n. A prágai vándor. Ford. Réz Pál. http://mek.oszk.hu./ 00300/00311/00311.htm#1 (2022. nov. 7.)

Balogh Judit. 2000. A főnév. In Magyar grammatika, szerk. Keszler Borbála. 127–141. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Benyovszky Krisztián. 2018. Szerepjáték, álnévhasználat és irodalmi fikció. Névtani Értesítő (40): 119‒127.

Chamisso, Adalbert von. 2011. Schlemihl Péter csodálatos története. Ford. Bálint Lajos. Győr: Tarandus Kiadó.

Hajdú Mihály. 2003. Általános és magyar névtan: Személynevek. Budapest: Osiris Kiadó.

Horváth Futó Hargita. 2017. A műhely Őrzői: Változó én, rákényszerített identitás, idegenség Végel László Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja című regényében. Philos (3‒4): 96‒101.

Jakabffy Tamás. 2015. Az alkotó veszteség nyomában: Peter Schlemihl árnyékának értelmezéseiről. Korunk 23 (5): 27‒34.

Kovács Krisztina. 2016. „az uj világ egy jól menő bordély”. Végel László: Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja. Tiszatáj 70 (1): 106‒108.

Radnóti Sándor. 2016. Árnyjáték (Végel László: Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja). Revizor, jan. 31. http://www.revizoronline.com/hu/cikk/5935/vegel-laszlo-balkani-szepseg-avagy-slemil-fattyuja/ (2022. nov. 1.)

Tokarev, Sz. A. – Braginszkij, I. Sz. – Gyjakonov, M. A. et al. szerk. 1988. Mitológiai enciklopédia I. Budapest: Gondolat Kiadó.

Tóth Zsuzsanna. 2017. Ringlispil (Végel László: Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja). Olvass bele, márc. 12. https://olvassbele.com/2017/03/12/ringlispil-vegel-laszlo-balkani-szepseg-avagy-slemil-fattyuja/ (2022. nov. 5.)

Vácziné Takács Edit. 2018. Az írói névadás sajátosságai Karinthy Frigyes művei alapján. Magyar Névtani Értekezések 6. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság – ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke. Végel László. 2012. Bűnhődés. Úti szövegek: Naplóregény. Budapest: Noran Libro. Végel László. 2013. Neoplanta, avagy az Ígéret Földje: Városregény. Budapest: Noran Libro.

Végel László. 2015. Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja. Budapest: Noran Libro.