COMMON VALENCES

Combinatorial play, subversion and otherness in the works of Péter Esterházy

Keywords: Péter Esterházy, intertextuality, otherness, performativity, role, queer

Abstract

This paper examines gender stereotypes and gender subversions and how otherness is represented in three works by Péter Esterházy. The libretto and prose of Daisy is set in the linguistic space of a transvestite bar, and since its essential component is the radically appropriated quotation, it can be said that the author actually constructs tabloid otherness from domesticity. The dynamics of the mask and performative gestures are as important as the disorientation of the texts’ directions of movement. Esterházy’s text (Seventeen Swans), written under the pseudonym Lili Csokonai, is also far more than a play on fictional female authorship: the work is also permeated by discourses of otherness and identity. The archaic use of language also initiates a dialogue with socio-cultural models of acceptance, inclusion and difference. The homosexually charged interjection in a bizarre scene from Esterházy’s last work, The Pancreatic Cancer Diary, becomes a tragicomic image of the radical narcissism of facing death.

References

Bartal Mária. 2018. „Ritmusos Szünet”: A betegség reprezentációi Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló és A bűnös című köteteiben. Irodalomtörténet 99 (2): 182–195.

Csokonai Lili. 1987. Tizenhét hattyúk. Budapest: Magvető. Csontos Erika. 1995. Ultra Daisy. Criticai Lapok 4 (10): 8.

Esterházy Péter. 1982. Ki szavatol a lady biztonságáért? Budapest: Magvető. Esterházy Péter. 1984. Daisy: Opera semiseria egy felvonásban. Budapest: Magvető. Esterházy Péter. 1986. Bevezetés a szépirodalomba. Budapest: Magvető.

Esterházy Péter. 2015. Kezdő- és végszók. Kalligram 24 (12): 3–10. Esterházy Péter – Szüts Miklós. 2015. A bűnös. Budapest: Magvető. Esterházy Péter. 2016. Hasnyálmirigynapló. Budapest: Magvető.

Forgách András. 1993. Nyizsinszkij álma Jelesről. Színház 26 (3): 14–19.

Földes Györgyi. 2010. Több néven élni? Szerzőként meghalni? Az álneves szerzőkről? Helikon 56 (4): 577–596.

Förköli Gábor. 2016. Halhatatlan, vagyis meghalhatatlan (Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló). Tiszatáj 70 (12): 96–98.

Hódosy Annamária. 1993. Száll a hattyú... (Csokonai Lili és az intertextualitás). Tiszatáj 47 (10): 57–69.

Horváth Györgyi. 1998. Tapasztalás, hitelesség, referencialitás: A Psychét és a Csokonai Lilit ért kritikákról. Literatura 24 (4): 417–427.

Hungler Tímea. 2000. Esterházy Péter Daisy c. librettója. Kalligram 9 (4): 79–83.

Kácsor Zsolt. 2016. Az irodalmi mennyország berendezése. Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló. Kritika 46 (5–6): 4.

Kocziszky Éva. 1983. A hely, ahol vagyunk. Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba. Kortárs 27 (8): 1311–1320.

Koestenbaum, Wayne. 2001. Queen’s Throat: Opera, Homosexuality, and the Mystery of Desire. New York: Da Capo Press.

Kovács Gábor. 2016. Úton, de milyen vég felé?: Kommentárok Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló című kötetéhez. Híd 80 (12): 146–150.

Kovács Sándor Iván. 1983. Zrínyi metamorfózisa: Az „Arianna sirása”. Új Írás 23 (10): 54–64.

Kovács Sándor Iván szerk. 1998. Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból I. Budapest: Osiris.

Margócsy István. 1982. Esterházy Péter: Ki szavatol a lady biztonságáért? Mozgó Világ 8 (9): 86–87.

Mártonff Marcell. 2020. Sokszög, virtuális gömb és halandó test: Jegyzetek az Esterházy-univerzumról. Műhely 43 (2): 7–13.

Molenkamp-Wiltink, Ineke. 1994. A női perspektíva szerepe Weöres Sándor Psyché és Esterházy Péter Tizenhét hattyúk című művében. Jelenkor 37 (6): 533–543.

Németh Zoltán. 2000. Ester Házy: A nővé válás/hálás aktusai. Kalligram 9 (4): 144–153.

Radnóti Zsuzsa. 1997. Pro és kontra a kortárs magyar drámáról. Alföld 48 (2): 52–58.

Siposhegyi Péter. 1985. Hoszképest – Esterházy Péter: Daisy. Mozgó Világ 11 (1): 123–125.

Sontag, Susan. 2018. Notes on Camp. London: Penguin Books.

Szávai János. 1983. Kelet-párizsi jelentés: Szabálytalan jegyzetek Esterházy Péter új regényéről. Új Írás 23 (3): 114–117.

Széplaky Gerda. 2017. A tanúsíthatatlan: A tanúsíthatóság problémájáról Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló című műve kapcsán. Pannonhalmi Szemle 25 (2): 91–105.

Szirák Péter. 2017. El kell mennünk innen (Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló). Alföld 68 (3): 58–64.

Tarján Tamás. 1995. Librettli. Színház 28 (12): 4–5.

Tarján Tamás. 2016. Rá(k)olvasás (Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló). Új Forrás 48 (9): 63–67.

Wernitzer Julianna. 1994. Az idézet mint mézesmadzag (Német nyelvű Esterházy-recepció). Holmi 6 (4): 626–631.

Z. Varga Zoltán. 2016. Időszivárgás és ólomszív. Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló. Jelenkor 59 (9): 951–957.
Published
02. 09. 2024.
Section
Članci