A FÁJDALOM POÉTIKÁJA
Dubravka Ugrešić prózájáról
Absztrakt
Dubravka Ugrešić hazáját, Horvátországot elhagyva transznacionális írónak tartotta magát, ő ezt a státuszt választotta minden következményével együtt. Végig határozottan hangoztatta, hogy nem akar egy nemzethez és egy nemzeti irodalomhoz tartozni, mondván: „bárhol is legyek, ha valakihez tartoznom kell, azok az olvasóim”. Ebből kifolyólag szövegeiben erőteljesen foglalkozott az egyéni és a kollektív emlékezet, az identitás és a nemzetiség problémaköreivel, valamint a nők helyzetének kérdéseivel. Prózájának meghatározó eleme a magán- és a közélet, a Kelet és a Nyugat, a politika és a poétika, a „magasirodalom” és a lektűr összefonódása. Tanulmányom Dubravka Ugrešić művészetének eme különleges kombinációjával foglalkozik.
Hivatkozások
Currie, Mark. 1999. Elbeszélés, politika, történelem. In Thomka Beáta szerk., A kultúra narratívái: Narratívák 3. Budapest: Kijárat Kiadó.
Gyáni Gábor. 2016. A történelem mint emlék(mű). Budapest: Kalligram.
Rüsen, Jörg. 1999. A történelem retorikája. In Thomka Beáta szerk., A kultúra narratívái: Narratívák 3. Budapest: Kijárat Kiadó.
Tengelyi László. 1998. Élettörténet és sorsesemény. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.
Thomka Beáta. 2016. „Mindenki hős akart lenni”. Élet és Irodalom 60 (21): május 27. http://www.es.hu/thomka_beata;8222;mindenki_hos_akart_lenni8221;;2016-05-25.html (2024. márc. 22.)
Thomka Beáta. 1996. Irodalom, kritika, kultúra. Alföld 47 (2) http://gizi.dote.hu/~hajnal/ alf9602/thomka.html (2024. márc. 22.)
Thomka Beáta. 1998. Világmetszetek, mikrovilágok, szemcsék. Alföld 49 (2) http://gizi. dote.hu/~hajnal/alf9602/thomka.html (2024. márc. 22.)
Ugrešić, Dubravka. 2000. A feltétel nélküli kapituláció múzeuma. Ford. Radics Viktória. Budapest: Európa Könyvkiadó.