SOCIOONOMASTIC-SOCIOPRAGMATIC ANALYSIS OF THE PLACE-NAME DATABASE OF FRIGYES PESTY IN NÓGRÁD COUNTY

  • László ANGYAL Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Nyitra, Szlovákia http://orcid.org/0000-0003-0252-9832
Keywords: onomastics, sociopragmatics, socioonomastics, contact phenomena

Abstract

One of the aims of the Hungarian National Toponym Registry Program is to publish the toponyms of Frigyes Pesty’s database. In the programme, I undertook to describe the corpus of the place-name corpus of Nógrád County. In my study, I present a socioonomastic-sociopragmatic analysis of the Nógrád County material of Frigyes Pesty’s place-name database. This database is an extremely valuable collection from the point of view of onomastics, language history, ethnography, local history, historical geography, etc. It contains a corpus of synchronic place names collected in a relatively short period, which has since become a body of names of historical value. While describing the settlements of Nógrád County, I came across numerous entries of villages whose texts are perfectly suitable for socioonomastic-sociopragmatic studies. My research is therefore socioonomastic: I aim to present the linguistic interference phenomena and the characteristics of the name contactology of the Hungarian and Slovak ethnic groups living together in Nógrád county. As a result of the Hungarian–Slovak bilingual environment and the linguistic interaction, contact phenomena appear in the material of geographical names and personal names. In the boundary descriptions of a municipality, Hungarian and Slovak names of areas fluctuate, and names often appear in both languages. In addition to socioonomastic studies, the material of the place-name directory is also suitable for sociopragmatic studies: there are numerous data on the naming, designation, and addressing of women, so I also deal with this topic in the study.

References

Ainiala, Terhi. – Östman, Jan-Ola eds. 2017. Socio-onomastics: The pragmatics of names. John Benjamins Publishing Company. Amsterdam–Philadelphia. https:// doi.org/10.1075/11.00005.sco

Bauko János. 2019. Társadalom és névhasználat: Magyar névtani kutatások Szlovákiában. Magyar Névtani Értekezések 8. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság – ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke.

Bényei Ágnes. 2012. Helynévképzés a magyarban. A Magyar Névarchívum Kiadványai 26. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

FKnT. = Bába Barbara – Nemes Magdolna. 2014. Magyar földrajzi köznevek tára. A Magyar Névarchívum Kiadványai 32. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

FNESz. = Kiss Lajos. 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára 1–2. Negyedik, bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Hajdú Mihály. 1991. A magyar névtudomány a nyelvjárástörténeti kutatás szolgála- tában. In Kiss Jenő – Szűts László szerk., Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. 250–254. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Hajdú Mihály. 2003. Általános és magyar névtan: Személynevek. Budapest: Osiris Kiadó.

Hajdú Mihály. 2006. Pesty Frigyes helynévgyűjtésének megjelentetése. Névtani Értesítő (28): 205–215.
Gréczi-Zsoldos Enikő. 2023. XVII. századi határjárások és perszövegek névanyagának szocioonomasztikai vizsgálata. In Kis Tamás – Rácz Anita – Reszegi Katalin – Tóth Valéria szerk., Magyar Nyelvjárások 61. Köszöntő könyv Hoffmann István 70. születésnapjára. 255–265. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Guszkova, Antonyina. 1978. A tegezés és a tegeződés a mai magyar nyelvben. Magyar Nyelv 303–316.

Juhász Dezső. 1993. Névtan és nyelvföldrajz. Magyar Nyelv (89): 72–77.

Juhász Dezső. 2001. A magyar nyelvjárások területi egységei. In Magyar dialektológia. 262–324. Budapest: Osiris Kiadó.
Kniezsa István. 1943. Keletmagyarország helynevei. In Deér József – Gáldi László szerk., Magyarok és románok 1–2. 111–313. Budapest: Athenaeum.

Melich János. 1925–1929. A honfoglaláskori Magyarország. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Mizser Lajos – Sebestyén Zsolt. 2023. Pesty Frigyes kéziratos helynévtára 1864. Máramaros vármegye. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Pais Dezső. 1951. A -né képző. Magyar Nyelv 1–12.

Presinszky Károly. 2023. A helynévhasználat jellemzői szlovákiai magyar nyelvjárási hangoskönyvek szövegeiben. Magyar Nyelvjárások (61): 713–723.

Rácz Anita. 2016. Etnonimák a régi magyar településnevekben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Török Tamás. 2012. Helynevek és fordítástudomány: A mikrotoponimák fordíthatóságáról felvidéki példák alapján. Helynévtörténeti Tanulmányok (7): 117–132.

Varga Józsefné Horváth Mária. 2010. A XVIII. századi győr-újvárosi személynévhasználat. Szociolingvisztikai szempontú megközelítés. Magyar Nyelv (106): 410−424.
Published
01. 11. 2024.
Section
Članci