PESTY FRIGYES HELYNÉVTÁRA NÓGRÁD MEGYEI NÉVANYAGÁNAK SZOCIOONOMASZTIKAI-SZOCIOPRAGMATIKAI VIZSGÁLATA

László ANGYAL

doi:10.19090/hk.2024.3.53-64

László ANGYAL Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Nyitra, Szlovákia http://orcid.org/0000-0003-0252-9832

DOI: https://doi.org/10.19090/hk.2024.3.53-64

Kulcsszavak: névtan, szociopragmatika, szocioonomasztika, kontaktusjelenségek

Absztrakt

A nyitrai Magyar Nemzeti Helynévtár Program egyik célja Pesty Frigyes helynévtárának közzététele. A programban a helynévanyag Nógrád megyei korpuszának leírására vállalkoztam. Ehhez kapcsolódóan tanulmányomban Pesty Frigyes helynévtára Nógrád megyei anyagának szocioonomasztikai-szociopragmatikai szempontú vizsgálatát mutatom be. Pesty Frigyes helynévtára viszonylag rövid időn belül összegyűjtött szinkrón helynévkorpuszt tartalmaz, amely azóta történeti értékű névanyaggá vált. Névtani, nyelvtörténeti, néprajzi, helytörténeti, történeti földrajzi stb. szempontból is rendkívül értékes gyűjtemény. A helynévtár Nógrád megyei településeinek leírásakor számtalan olyan község lejegyzésére akadtam, amelyek szövegei kiválóan alkalmasak szocioonomasztikai-szociopragmatikai vizsgálatokra. Vizsgálatom tehát szocioonomasztikai szempontú: célom a Nógrád vármegyében évszázadok óta együtt élő magyar és szlovák etnikum nyelvi interferencia-jelenségeinek, a névkontaktológia jellemzőinek a bemutatása. A magyar–szlovák kétnyelvű környezet, a nyelvi kölcsönhatás eredményeként a földrajzi nevek és a személynevek anyagában is megjelennek a kontaktusjelenségek. Egy-egy község határleírásában a magyar és a szlovák területmegnevezések ingadoznak, sokszor mindkét nyelvű változatban szerepelnek. A helynévtár anyaga a szocioonomasztikai vizsgálatokon túlmenően szociopragmatikai szempontú elemzésekre is alkalmas, ugyanis számtalan adatot találunk a nők megnevezésére, megjelölésére, megszólítására, így a tanulmányban erre is kitérek majd.

Hivatkozások

Ainiala, Terhi. – Östman, Jan-Ola eds. 2017. Socio-onomastics: The pragmatics of names. John Benjamins Publishing Company. Amsterdam–Philadelphia. https:// doi.org/10.1075/11.00005.sco

Bauko János. 2019. Társadalom és névhasználat: Magyar névtani kutatások Szlovákiában. Magyar Névtani Értekezések 8. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság – ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke.

Bényei Ágnes. 2012. Helynévképzés a magyarban. A Magyar Névarchívum Kiadványai 26. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

FKnT. = Bába Barbara – Nemes Magdolna. 2014. Magyar földrajzi köznevek tára. A Magyar Névarchívum Kiadványai 32. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

FNESz. = Kiss Lajos. 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára 1–2. Negyedik, bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Hajdú Mihály. 1991. A magyar névtudomány a nyelvjárástörténeti kutatás szolgála- tában. In Kiss Jenő – Szűts László szerk., Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. 250–254. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Hajdú Mihály. 2003. Általános és magyar névtan: Személynevek. Budapest: Osiris Kiadó.

Hajdú Mihály. 2006. Pesty Frigyes helynévgyűjtésének megjelentetése. Névtani Értesítő (28): 205–215.
Gréczi-Zsoldos Enikő. 2023. XVII. századi határjárások és perszövegek névanyagának szocioonomasztikai vizsgálata. In Kis Tamás – Rácz Anita – Reszegi Katalin – Tóth Valéria szerk., Magyar Nyelvjárások 61. Köszöntő könyv Hoffmann István 70. születésnapjára. 255–265. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Guszkova, Antonyina. 1978. A tegezés és a tegeződés a mai magyar nyelvben. Magyar Nyelv 303–316.

Juhász Dezső. 1993. Névtan és nyelvföldrajz. Magyar Nyelv (89): 72–77.

Juhász Dezső. 2001. A magyar nyelvjárások területi egységei. In Magyar dialektológia. 262–324. Budapest: Osiris Kiadó.
Kniezsa István. 1943. Keletmagyarország helynevei. In Deér József – Gáldi László szerk., Magyarok és románok 1–2. 111–313. Budapest: Athenaeum.

Melich János. 1925–1929. A honfoglaláskori Magyarország. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Mizser Lajos – Sebestyén Zsolt. 2023. Pesty Frigyes kéziratos helynévtára 1864. Máramaros vármegye. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Pais Dezső. 1951. A -né képző. Magyar Nyelv 1–12.

Presinszky Károly. 2023. A helynévhasználat jellemzői szlovákiai magyar nyelvjárási hangoskönyvek szövegeiben. Magyar Nyelvjárások (61): 713–723.

Rácz Anita. 2016. Etnonimák a régi magyar településnevekben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Török Tamás. 2012. Helynevek és fordítástudomány: A mikrotoponimák fordíthatóságáról felvidéki példák alapján. Helynévtörténeti Tanulmányok (7): 117–132.

Varga Józsefné Horváth Mária. 2010. A XVIII. századi győr-újvárosi személynévhasználat. Szociolingvisztikai szempontú megközelítés. Magyar Nyelv (106): 410−424.