SOCIOONOMASTIC-SOCIOPRAGMATIC ANALYSIS OF THE PLACE-NAME DATABASE OF FRIGYES PESTY IN NÓGRÁD COUNTY
Abstract
One of the aims of the Hungarian National Toponym Registry Program is to publish the toponyms of Frigyes Pesty’s database. In the programme, I undertook to describe the corpus of the place-name corpus of Nógrád County. In my study, I present a socioonomastic-sociopragmatic analysis of the Nógrád County material of Frigyes Pesty’s place-name database. This database is an extremely valuable collection from the point of view of onomastics, language history, ethnography, local history, historical geography, etc. It contains a corpus of synchronic place names collected in a relatively short period, which has since become a body of names of historical value. While describing the settlements of Nógrád County, I came across numerous entries of villages whose texts are perfectly suitable for socioonomastic-sociopragmatic studies. My research is therefore socioonomastic: I aim to present the linguistic interference phenomena and the characteristics of the name contactology of the Hungarian and Slovak ethnic groups living together in Nógrád county. As a result of the Hungarian–Slovak bilingual environment and the linguistic interaction, contact phenomena appear in the material of geographical names and personal names. In the boundary descriptions of a municipality, Hungarian and Slovak names of areas fluctuate, and names often appear in both languages. In addition to socioonomastic studies, the material of the place-name directory is also suitable for sociopragmatic studies: there are numerous data on the naming, designation, and addressing of women, so I also deal with this topic in the study.
References
Bauko János. 2019. Társadalom és névhasználat: Magyar névtani kutatások Szlovákiában. Magyar Névtani Értekezések 8. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság – ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke.
Bényei Ágnes. 2012. Helynévképzés a magyarban. A Magyar Névarchívum Kiadványai 26. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
FKnT. = Bába Barbara – Nemes Magdolna. 2014. Magyar földrajzi köznevek tára. A Magyar Névarchívum Kiadványai 32. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
FNESz. = Kiss Lajos. 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára 1–2. Negyedik, bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Hajdú Mihály. 1991. A magyar névtudomány a nyelvjárástörténeti kutatás szolgála- tában. In Kiss Jenő – Szűts László szerk., Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. 250–254. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Hajdú Mihály. 2003. Általános és magyar névtan: Személynevek. Budapest: Osiris Kiadó.
Hajdú Mihály. 2006. Pesty Frigyes helynévgyűjtésének megjelentetése. Névtani Értesítő (28): 205–215.
Gréczi-Zsoldos Enikő. 2023. XVII. századi határjárások és perszövegek névanyagának szocioonomasztikai vizsgálata. In Kis Tamás – Rácz Anita – Reszegi Katalin – Tóth Valéria szerk., Magyar Nyelvjárások 61. Köszöntő könyv Hoffmann István 70. születésnapjára. 255–265. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
Guszkova, Antonyina. 1978. A tegezés és a tegeződés a mai magyar nyelvben. Magyar Nyelv 303–316.
Juhász Dezső. 1993. Névtan és nyelvföldrajz. Magyar Nyelv (89): 72–77.
Juhász Dezső. 2001. A magyar nyelvjárások területi egységei. In Magyar dialektológia. 262–324. Budapest: Osiris Kiadó.
Kniezsa István. 1943. Keletmagyarország helynevei. In Deér József – Gáldi László szerk., Magyarok és románok 1–2. 111–313. Budapest: Athenaeum.
Melich János. 1925–1929. A honfoglaláskori Magyarország. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Mizser Lajos – Sebestyén Zsolt. 2023. Pesty Frigyes kéziratos helynévtára 1864. Máramaros vármegye. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
Pais Dezső. 1951. A -né képző. Magyar Nyelv 1–12.
Presinszky Károly. 2023. A helynévhasználat jellemzői szlovákiai magyar nyelvjárási hangoskönyvek szövegeiben. Magyar Nyelvjárások (61): 713–723.
Rácz Anita. 2016. Etnonimák a régi magyar településnevekben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
Török Tamás. 2012. Helynevek és fordítástudomány: A mikrotoponimák fordíthatóságáról felvidéki példák alapján. Helynévtörténeti Tanulmányok (7): 117–132.
Varga Józsefné Horváth Mária. 2010. A XVIII. századi győr-újvárosi személynévhasználat. Szociolingvisztikai szempontú megközelítés. Magyar Nyelv (106): 410−424.