A 19. SZÁZADI BŰNÜGYI TÖRTÉNET ÉS „BŰNREGÉNY” 21. SZÁZADI REKONSTRUKCIÓI

Erika BENCE; Julianna ISPÁNOVICS CSAPÓ

doi:10.19090/hk.2024.4.20-36

Erika BENCE Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék, Szerbia http://orcid.org/0000-0003-4277-2765
Julianna ISPÁNOVICS CSAPÓ Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék, Szerbia http://orcid.org/0000-0003-4277-2765

DOI: https://doi.org/10.19090/hk.2024.4.20-36

Kulcsszavak: bűnügyi történet, bűnregény, nyomozás, kisepikai formák, a posztromantikus regény

Absztrakt

Milbacher Róbert Léleknyavalyák – avagy az öngyilkolás s egyéb elveszejtő szerek természetéről című 2018-as, illetve András László A vörös korona: Mindenkiből lehet áldozat című 2021-ben napvilágot látott bűnregénye is reflektál a 19. századi magyar bűnügyi történet létformájára, pontosabban a hiányára. Az előbbi önfi a Fanni hagyományaitól a Testvériség- trilógián át a Pokolkerékig működtetett eljáráson alapul: úgy határozza meg saját helyét az alakulástörténetben, mintha egy hiányzó, elveszett vagy elfelejtett mű(faj) utólagos rekonstrukciója volna. András László regényében viszont a főhős, Harmath Endre nyomozó beszél a 19. századi bűnesetek természetéről, különösen az 1880-as évek e téren tapasztalt jelenségeiről, amelyeknek – állítása szerint – leghitelesebb ábrázolását Lengyel Péter Macskakő (1988) című regénye jelenti. Mindezek a refl azt sugallhatják számunkra, hogy a 19. századi magyar irodalomban, mert – a Lengyel által megjelenített millennium időszakát kivéve – Magyarországon nem történtek „ötletes”, nagy volumenű vagyszürreális bűnesetek (mint például a Morgue utcai kettős gyilkosság), maga a műfajtípus is hiányzik a magyar irodalom vonatkozó korszakának reprezentációjából, ezért – mint Milbacher a Léleknyavalyákkal – utólagosan kell létrehozni. Jelen kutatás célja, hogy megvizsgálja, feltérképezze és bemutassa, ha mégis létezett a műfajtípus, hogyan, milyen formában volt jelen a 19. századi magyar irodalomban, és miképp hagyományozódott tovább a 20. vagy a 21. századi bűnregényben.

Hivatkozások

András László. 2021. A vörös korona: Mindenkiből lehet áldozat. Bűnregény. Budapest: Kalligram Könyvkiadó.

Baróthy Zoltán. 2024. Utolsó napok. Budapest: Kalligram Könyvkiadó.

Bence Erika. 2012. Báthory Zsigmond arcképe (31–37). Barokk kor, barokk idő: új magyar „barokk” regény (63–69). Történelem, (napló)regény Vasagyi Mária: Pokolkerék . (71–77). In Uő. Arachné szőnyege: A magyar irodalom alakulástörténeti „szövevénye” a XVIII . század végétől napjainkig. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar – Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium.

Bence Erika. 2015. Irodalmi és közéleti referenciák Mikszáth Kálmán prózaírásában. In Virtuális irodalomtörténet. 33–45. Veszprém: Iskolakultúra – Gondolat Kiadó.

Bence Erika. 2022. Egy „19. századi” magyar bűnregény 21. századi értelmezése. Milbacher Róbert Léleknyavalyák című műfaj-rekonstrukciója. Godišnjak Filozofskog fakulteta u Novom Sadu 47 (1): 315–332.

Bence Erika. 2022a. Miért kék macska? Beöthy László elfeledett regényéről. Korunk (Cluj-Napoca). 3 [33/7]: (7), 43–51.

Bence Erika. 2022b. A bűn eleganciája és fantáziátlansága (András László: A vörös korona). In A Tarkó-rejtély: Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 194–199. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar – Magyar Tanszék.

Beöthy László. 1908. Goldbach & Comp. fűszerkereskedése a „A kék macskához” . Szerkesztette és bevezetővel ellátja: Mikszáth Kálmán (V–VIII.). Budapest: Franklin-társulat (Magyar regényírók képes kiadása, 31.)

Bíró Péter. 2024. Hosszú árnyék. Budapest: Kalligram Könyvkiadó.

Böröczki Csaba. 2023. Szalomé nem szeret senkit: „bűn, regény”. Budapest: Kalligram Könyvkiadó.

Borbély Szilárd. 2006. „A tovább gondolkodó olvasó…”: Márton László regénye és a Kártigám. In Uő. Árkádiában. Történetek az irodalom történetéből . 37–41. Debrecen: Csokonai Kiadó.

Farkas Nikolett. 2022. A járdakoptatás mint térszervező elem Nagy Ignác Magyar titkok című regényében. Irodalomtörténeti Közlemények 126 (1): 83–98.

Hankiss János. 1928. A detektívregény (A „népszerű irodalom” elmélete és története I.). Debrecen – Budapest: Csáthy Ferencz Egyetemi Könyvkereskedés és Irodalmi Vállalat R.-T.

Hoffmann, E. T. A. 1987. Az arany virágcserép: Scuderi kisasszony. Ford. Horváth Zoltán, Gergely Erzsébet. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.

Imre László. 1996. A posztromantikus (Kuthy Lajos-, Nagy Ignác-féle) regény újdonsága a XX. század második felének jelenségei felől nézve. In Műfajok létformája XIX . századi epikánkban. 177–196. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.

Imre László. 1996a. Két romantikus regény analógiái és oppozíciói (Eötvös József: A karthausi; Beöthy László: Goldbach and Comp . fűszerkereskedése „A kék macskához”. Uő Műfajok létformája XIX . századi epikánkban. 197–207. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.

Kálai Sándor. 2014. Médium, műfaj, mediáció. (Kuthy Lajos: Hazai rejtelmek). In „Szirt a habok közt”: Tanulmányok Imre László 70 . születésnapjára. 179–185. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Kovács Krisztina. 2022. A modern nagyváros vizuális reprezentációi. Irodalom és fotóművészet kapcsolódásai. Per asperaad astraix. IX. (1)
https://journals.lib.pte. hu/index.php/paaa/article/view/5889/5688 (2024. szept. 25.)

Kuthy Lajos. 1906. Hazai rejtelmek. Mikszáth Kálmán. Bevezető. (IV–VII). Budapest: Franklin-társulat. (Magyar Regényírók Képes Kiadása 8.).

Lengyel Péter. 1988. Macskakő. Budapest: Magvető Kiadó.

Laczkó András. 2022. Variációk egy témára. (Nagy Ignác: Magyar titkok és Kuthy Lajos: Hazai rejtelmek című művének viszonyáról). In A Tudás Fája: Az I . Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia dolgozatai, szerk. Csányi Erzsébet. 438–465. Szabadka: VMFK.

Márton László. 1998. Kitaposott zsákutca, avagy történelem a történetekben (Két példa). Jelenkor 41 (2): 146–168.

Márton-Simon Anna. 2017. Változatok rejtelmekre: A honosított és újraértett Sue-féle városregény a 19. század közepén. XX. Reál- és Humántudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. (ETDK) Kolozsvár, 2017. május 18–21. https:// etdk.adatbank.ro/pdf/martonsimonanna.pdf (2023. szept. 20.)

Mikszáth Kálmán. [1881]. Mikszáth összes műve: Elbeszélések 33 . kötet.
https://www. arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Mikszath-mikszath-osszes-muve-2A85B/ elbeszelesek-2741-kotet-37D19/eji-setak-es-eji-alakok-i-1881-33-kotet3BB95/ (2022. jún. 02.)

Mikszáth Kálmán. 1973. Galamb a kalitkában. Páva a varjúval. A szelistyei asszonyok. A sipsirica. Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.

Milbacher Róbert. 2018. Léleknyavalyák – avagy az öngyilkolás s egyéb elveszejtő szerek természetéről. Budapest: Magvető Könyvkiadó.

Nagy Ignácz. 1908. Magyar titkok. Mikszáth Kálmán. Bevezető. (VII–VIII.). Budapest: Franklin-társulat. (Magyar Regényírók Képes Kiadása, 5–6–7.)

Sue, Eugène [Sue Jenő]. 1922. Párizs rejtelmei. Regény, 1–3 . Budapest: Tolnai. (Tolnai regénytára).

Szegő János. 2009. A krimik feltámadása. Litera. hu. ápr. 26.
https://litera.hu/magazin/ tudositas/a-krimik-feltamadasa.html (2022. márc. 4.)

Varga Bálint. 2009. Nyomozás az első magyar krimi után. In Lepipálva (Tanulmányok a krimiről). Összeállította Benyovszky Krisztián és H. Nagy Péter. 49–81. Dunaszerdahely: Lilium Aurum.

Varga Bálint. 2021. Nyomozás az első magyar krimi után. Dolgozat a magyar krimi kezdeteiről. Magyar Krimiszemle, ápr. 09.
https://magyarkrimiszemle.hu/2021/04/09/ nyomozas-az-elso-magyar-krimi-utan/ (2024. szept. 25.)

Völgyesi Orsolya. 2007. Egy siker kudarca: Kuthy Lajos pályafutása. Budapest: Argumentum. (Irodalomtörténeti füzetek, 163).

Žmegač, Viktor. 1987. Povijesna poetika romana. Zagreb: Grafički zavod Hrvatske. Zsirmunszkij, Viktor Makszimovics. 1981. Irodalom, poétika: Válogatott tanulmányok. Ford. Brodszky Erzsébet, Katona Erzsébet, Kiss János. Budapest: Gondolat Kiadó.