RECONSTRUCTIONS OF 19TH CENTURY CRIMINAL STORIES AND 21ST CENTURY “CRIME NOVELS”
Abstract
The books by Róbert Milbacher’s Léleknyavalyák – avagy az öngyilkolás s egyéb elveszejtő szerek természetéről (Soul Maladies – or On the Nature of Suicide and Other Destructive Substances) published in 2018, and László András’s A vörös korona: Mindenkiből lehet áldozat (The Red Crown: Anyone Can Become a Victim) which came out in 2021, both reflect on the nature–or rather the absence–of 19th-century Hungarian crime stories. The former’s self-fiction draws on methods used in Fanni hagyományai (Fanni’s Traditions), the Testvériség-trilógia (Brotherhood Trilogy), and Pokolkerék (Hell’s Wheel): it defines its place in literary history as if it were a belated reconstruction of a missing, lost or forgotten work/genre. In László’s novel, however, the protagonist, the detective Endre Harmath, speaks about the nature of 19th-century crime cases, especially about the phenomena experienced in this field in the 1880s, claiming that the most authentic portrayal of these can be found in Péter Lengyel’s 1988 novel Macskakő (Cobblestone). These reflections might suggest that due to the absence of “ingenious”, large-scale, or surreal crimes (like The Murders in the Rue Morgue) in 19th-century Hungary–except for the era portrayed by Lengyel around the turn of the century–the genre itself is also missing from the representation of this period in Hungarian literature. Hence, as Milbacher does with Léleknyavalyák, the genre needs to be retrospectively created. This research aims to investigate, map out, and present how and in what form the genre might have existed in 19th-century Hungarian literature, and how it has been passed down in 20th- or 21st-century crime novels.
References
Baróthy Zoltán. 2024. Utolsó napok. Budapest: Kalligram Könyvkiadó.
Bence Erika. 2012. Báthory Zsigmond arcképe (31–37). Barokk kor, barokk idő: új magyar „barokk” regény (63–69). Történelem, (napló)regény Vasagyi Mária: Pokolkerék . (71–77). In Uő. Arachné szőnyege: A magyar irodalom alakulástörténeti „szövevénye” a XVIII . század végétől napjainkig. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar – Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium.
Bence Erika. 2015. Irodalmi és közéleti referenciák Mikszáth Kálmán prózaírásában. In Virtuális irodalomtörténet. 33–45. Veszprém: Iskolakultúra – Gondolat Kiadó.
Bence Erika. 2022. Egy „19. századi” magyar bűnregény 21. századi értelmezése. Milbacher Róbert Léleknyavalyák című műfaj-rekonstrukciója. Godišnjak Filozofskog fakulteta u Novom Sadu 47 (1): 315–332.
Bence Erika. 2022a. Miért kék macska? Beöthy László elfeledett regényéről. Korunk (Cluj-Napoca). 3 [33/7]: (7), 43–51.
Bence Erika. 2022b. A bűn eleganciája és fantáziátlansága (András László: A vörös korona). In A Tarkó-rejtély: Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 194–199. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar – Magyar Tanszék.
Beöthy László. 1908. Goldbach & Comp. fűszerkereskedése a „A kék macskához” . Szerkesztette és bevezetővel ellátja: Mikszáth Kálmán (V–VIII.). Budapest: Franklin-társulat (Magyar regényírók képes kiadása, 31.)
Bíró Péter. 2024. Hosszú árnyék. Budapest: Kalligram Könyvkiadó.
Böröczki Csaba. 2023. Szalomé nem szeret senkit: „bűn, regény”. Budapest: Kalligram Könyvkiadó.
Borbély Szilárd. 2006. „A tovább gondolkodó olvasó…”: Márton László regénye és a Kártigám. In Uő. Árkádiában. Történetek az irodalom történetéből . 37–41. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Farkas Nikolett. 2022. A járdakoptatás mint térszervező elem Nagy Ignác Magyar titkok című regényében. Irodalomtörténeti Közlemények 126 (1): 83–98.
Hankiss János. 1928. A detektívregény (A „népszerű irodalom” elmélete és története I.). Debrecen – Budapest: Csáthy Ferencz Egyetemi Könyvkereskedés és Irodalmi Vállalat R.-T.
Hoffmann, E. T. A. 1987. Az arany virágcserép: Scuderi kisasszony. Ford. Horváth Zoltán, Gergely Erzsébet. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Imre László. 1996. A posztromantikus (Kuthy Lajos-, Nagy Ignác-féle) regény újdonsága a XX. század második felének jelenségei felől nézve. In Műfajok létformája XIX . századi epikánkban. 177–196. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
Imre László. 1996a. Két romantikus regény analógiái és oppozíciói (Eötvös József: A karthausi; Beöthy László: Goldbach and Comp . fűszerkereskedése „A kék macskához”. Uő Műfajok létformája XIX . századi epikánkban. 197–207. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
Kálai Sándor. 2014. Médium, műfaj, mediáció. (Kuthy Lajos: Hazai rejtelmek). In „Szirt a habok közt”: Tanulmányok Imre László 70 . születésnapjára. 179–185. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
Kovács Krisztina. 2022. A modern nagyváros vizuális reprezentációi. Irodalom és fotóművészet kapcsolódásai. Per asperaad astraix. IX. (1)
https://journals.lib.pte. hu/index.php/paaa/article/view/5889/5688 (2024. szept. 25.)
Kuthy Lajos. 1906. Hazai rejtelmek. Mikszáth Kálmán. Bevezető. (IV–VII). Budapest: Franklin-társulat. (Magyar Regényírók Képes Kiadása 8.).
Lengyel Péter. 1988. Macskakő. Budapest: Magvető Kiadó.
Laczkó András. 2022. Variációk egy témára. (Nagy Ignác: Magyar titkok és Kuthy Lajos: Hazai rejtelmek című művének viszonyáról). In A Tudás Fája: Az I . Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia dolgozatai, szerk. Csányi Erzsébet. 438–465. Szabadka: VMFK.
Márton László. 1998. Kitaposott zsákutca, avagy történelem a történetekben (Két példa). Jelenkor 41 (2): 146–168.
Márton-Simon Anna. 2017. Változatok rejtelmekre: A honosított és újraértett Sue-féle városregény a 19. század közepén. XX. Reál- és Humántudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. (ETDK) Kolozsvár, 2017. május 18–21. https:// etdk.adatbank.ro/pdf/martonsimonanna.pdf (2023. szept. 20.)
Mikszáth Kálmán. [1881]. Mikszáth összes műve: Elbeszélések 33 . kötet.
https://www. arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Mikszath-mikszath-osszes-muve-2A85B/ elbeszelesek-2741-kotet-37D19/eji-setak-es-eji-alakok-i-1881-33-kotet3BB95/ (2022. jún. 02.)
Mikszáth Kálmán. 1973. Galamb a kalitkában. Páva a varjúval. A szelistyei asszonyok. A sipsirica. Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Milbacher Róbert. 2018. Léleknyavalyák – avagy az öngyilkolás s egyéb elveszejtő szerek természetéről. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
Nagy Ignácz. 1908. Magyar titkok. Mikszáth Kálmán. Bevezető. (VII–VIII.). Budapest: Franklin-társulat. (Magyar Regényírók Képes Kiadása, 5–6–7.)
Sue, Eugène [Sue Jenő]. 1922. Párizs rejtelmei. Regény, 1–3 . Budapest: Tolnai. (Tolnai regénytára).
Szegő János. 2009. A krimik feltámadása. Litera. hu. ápr. 26.
https://litera.hu/magazin/ tudositas/a-krimik-feltamadasa.html (2022. márc. 4.)
Varga Bálint. 2009. Nyomozás az első magyar krimi után. In Lepipálva (Tanulmányok a krimiről). Összeállította Benyovszky Krisztián és H. Nagy Péter. 49–81. Dunaszerdahely: Lilium Aurum.
Varga Bálint. 2021. Nyomozás az első magyar krimi után. Dolgozat a magyar krimi kezdeteiről. Magyar Krimiszemle, ápr. 09.
https://magyarkrimiszemle.hu/2021/04/09/ nyomozas-az-elso-magyar-krimi-utan/ (2024. szept. 25.)
Völgyesi Orsolya. 2007. Egy siker kudarca: Kuthy Lajos pályafutása. Budapest: Argumentum. (Irodalomtörténeti füzetek, 163).
Žmegač, Viktor. 1987. Povijesna poetika romana. Zagreb: Grafički zavod Hrvatske. Zsirmunszkij, Viktor Makszimovics. 1981. Irodalom, poétika: Válogatott tanulmányok. Ford. Brodszky Erzsébet, Katona Erzsébet, Kiss János. Budapest: Gondolat Kiadó.