A MITIKUS ANYAG SZÍNPADI ÚJRAJÁTSZÁSAI
Az Árpád ébredése megtestesült gyakorlatai
Kulcsszavak:
Árpád ébredése, színpadi újrajátszás, megtestesült gyakorlat, történelem, performativitás
Absztrakt
Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című alkalmi darabját a Pesti Magyar Színház megnyitóján mutatták be 1837 augusztusában. A cselekmény szerint a felébresztett mitikus honalapító Árpád úgy szembesül a halála utáni ezeréves helyi átalakulások történetével, hogy a korabeli nemzeti, morális és liberális politikai színház eszméjét megértve ennek harcos képviselője lesz, megmentve a Színésznőt a korabeli színházeszmény ellenségeit képviselő allegorikus alakoktól. A dolgozat a bemutató performatív erejének és hatásának kulcsait, illetve a bemutatót követő 19. és 20. századi pesti újrajátszások, átiratok és folytatások megvalósulásait (1862, 1887, 1927, 1937) vizsgálja a Diana Taylor-i írott és megtestesült kultúra fogalmak segítségével. A dolgozat a megtestesült gyakorlatok, a színpadi átadási módok és az archívumokban fellelt bizonyítékok révén arra fókuszál, hogy a különböző történelmi időszakokban hogyan teremtődnek színpadi hagyományok, mindezeket hogyan kezdik ki, illetve hogyan alakulnak ki újak változó kontextusokban.
Hivatkozások
Csiky Gergely. [1887]. A színésznő: Drámai költemény. A Nemzeti Színház 50 éves jubileumára. Autográf kézirat, OSZK Szt, N.Sz. 119.
Deák Ágnes. 1995. Társadalmi ellenállási stratégiák Magyarországon az abszolutista kormányzat ellen 1851–1852-ben. Aetas 10 (4): 27–59.
Egyed Emese. 2013. Az Árpád ébredése című embléma. Szcenárium 1 (1): 42–57. https:// nemzetiszinhaz.hu/magazin/2013/09/az-arpad-ebredese-cimu-emblema#_ftn12
Egyed Emese. 2014. A provokatív prológus (Vörösmarty: Árpád ébredése). In Láttató világok. 181–207. Marosvásárhely: Mentor Kiadó.
Füzi Izabella. 2022. A panoráma kiállítási apparátusa és A magyarok bejövetele (1894). In Uő. A vurstlitól a moziig: A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása (1896– 1914). Szeged: Pompeji (Apertúra könyvek).
Gajdó Tamás. 2017. „Ez a magyar játékszín a legelső…”: A Nemzeti Színház jubileumi előadásai 1862 és 1937 között. In Hortus Amicorum: Köszöntőkötet Egyed Emese tiszteletére, szerk. Bartha Katalin Ágnes – Biró Annamária – Demeter Zsuzsa – Tar Gabriella-Nóra. 413–418. Kolozsvár: Erdélyi-Múzeum Egyesület.
Gyáni Gábor. 2000. Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya? In Történelem-kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17. – szeptember 24., szerk. Mikó Árpád – Sinkó Katalin. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria és Pannon GSM.
Gyáni Gábor. 2005. Budapest túl jón s rosszon. Beszélő online 10 (3): http://beszelo. c3.hu/cikkek/budapest-tul-jon-es-rosszon
Horváth István. 1822. Árpád Pannonia hegyén. Aurora Hazai Almanach, 321–341. Imre Zoltán. 2013. (Nemzeti) Színház és (nemzeti) identitás: Árpád ébredése, Beizár. In A nemzet színpadra állításai: A magyar nemzeti színház-elképzelés változásának főbb momentumai 1837-től napjainkig . 25–40. Budapest: Ráció.
Jókai Mór. 1862. A nemtő szózata. Vasárnapi Ujság (3): 402–403.
Kerényi Ferenc. 1990. A Pesti Magyar Színháztól a Nemzeti Színházig (1837–1840). In Magyar színháztörténet 1790–1873, szerk. Kerényi Ferenc. 264–283. Budapest: Akadémiai.
Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk. 2000. Történelem-kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon . Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17. – szeptember 24. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria és Pannon GSM.
Mikos Éva. 2007. Vizuális narratívák – Árpád és a honfoglalók képi és narratív ábrázolása a 19. századi magyar kalendáriumokban. In Folklór és vizuális kultúra, szerk. Szemerkényi Ágnes, 275–280. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet (Folklór a magyar művelődéstörténetben 2).
N. Jelmezlista. A Nemzeti Színház/A Pesti Magyar Színház Ruhatára jegyzőkönyve. 1837. aug. 22. OSZK Színháztörténeti Tár. A Nemzeti Színház Kötetes Iratai 784.1. 1837.
Pintér Márta Zsuzsanna. 2019. A történelmi dráma alakzatai a 16–18. századi magyar irodalomban. Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Pócs Éva. 1997. A magyar halottlátó és a keresztény Európa. In Népi vallásosság a Kárpát-medencében – Konferenciasorozat Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2, szerk. S. Lackovits Emőke. 25–40. Veszprém–Debrecen: Veszprém Megyei Múzeumigazgatóság.
Sinkó Katalin. 2000. Ezredévi ünnepeink és a történeti ikonográfia. Művészettörténeti Értesítő 49 (1–2): 1–19.
Szalisznyó Lilla. 2020. Egy alkalmi színmű mediális meghatározottságának vizsgálata: Az Árpád ébredése ősbemutatójának ismeretlen jelmezjegyzéke. In „Vendégek közt vendég”: Poétikai örökség és szöveghagyomány: Vörösmarty az ezredforduló után. 329‒366. Budapest.
Taylor, Diana. 2003. The Archive and the Repertoire: Performing Cultural Memory in the Americas. Durham–London: Duke University Press.
Vörösmarty Mihály. 1837, 1887. Árpád ébredése: A Pesti Magyar Színház megnyitóünnepére . Trattner Károly betűivel, Pest, 1837. [Paulay Ede bejegyzéseivel, 1887.] OSZK Színháztörténeti Tár A. 40.
Vörösmarty Mihály. 1969. Dramaturgiai Lapok (Elméleti töredékek – színibírálatok), kiad. Solt Andor. Budapest: Akadémiai (Vörösmarty Mihály Összes Művei 14).
Vörösmarty Mihály. 1971. Árpád ébredése. In Drámák V., szerk. Fehér Géza. Budapest: Akadémiai. VMÖM 10, 540–560. 210.
Worafka Jozef. 1938. Worafka rendőrfőnök jelentése a Nemzeti Színház huszonöt éves jubileumáról. 1862. aug. 22. In A Nemzeti Színház százéves története II.: Iratok a Nemzeti Színház történetéhez, szerk Pukánszkyné Kádár Jolán. 292–293. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.
Deák Ágnes. 1995. Társadalmi ellenállási stratégiák Magyarországon az abszolutista kormányzat ellen 1851–1852-ben. Aetas 10 (4): 27–59.
Egyed Emese. 2013. Az Árpád ébredése című embléma. Szcenárium 1 (1): 42–57. https:// nemzetiszinhaz.hu/magazin/2013/09/az-arpad-ebredese-cimu-emblema#_ftn12
Egyed Emese. 2014. A provokatív prológus (Vörösmarty: Árpád ébredése). In Láttató világok. 181–207. Marosvásárhely: Mentor Kiadó.
Füzi Izabella. 2022. A panoráma kiállítási apparátusa és A magyarok bejövetele (1894). In Uő. A vurstlitól a moziig: A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása (1896– 1914). Szeged: Pompeji (Apertúra könyvek).
Gajdó Tamás. 2017. „Ez a magyar játékszín a legelső…”: A Nemzeti Színház jubileumi előadásai 1862 és 1937 között. In Hortus Amicorum: Köszöntőkötet Egyed Emese tiszteletére, szerk. Bartha Katalin Ágnes – Biró Annamária – Demeter Zsuzsa – Tar Gabriella-Nóra. 413–418. Kolozsvár: Erdélyi-Múzeum Egyesület.
Gyáni Gábor. 2000. Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya? In Történelem-kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17. – szeptember 24., szerk. Mikó Árpád – Sinkó Katalin. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria és Pannon GSM.
Gyáni Gábor. 2005. Budapest túl jón s rosszon. Beszélő online 10 (3): http://beszelo. c3.hu/cikkek/budapest-tul-jon-es-rosszon
Horváth István. 1822. Árpád Pannonia hegyén. Aurora Hazai Almanach, 321–341. Imre Zoltán. 2013. (Nemzeti) Színház és (nemzeti) identitás: Árpád ébredése, Beizár. In A nemzet színpadra állításai: A magyar nemzeti színház-elképzelés változásának főbb momentumai 1837-től napjainkig . 25–40. Budapest: Ráció.
Jókai Mór. 1862. A nemtő szózata. Vasárnapi Ujság (3): 402–403.
Kerényi Ferenc. 1990. A Pesti Magyar Színháztól a Nemzeti Színházig (1837–1840). In Magyar színháztörténet 1790–1873, szerk. Kerényi Ferenc. 264–283. Budapest: Akadémiai.
Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk. 2000. Történelem-kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon . Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17. – szeptember 24. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria és Pannon GSM.
Mikos Éva. 2007. Vizuális narratívák – Árpád és a honfoglalók képi és narratív ábrázolása a 19. századi magyar kalendáriumokban. In Folklór és vizuális kultúra, szerk. Szemerkényi Ágnes, 275–280. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet (Folklór a magyar művelődéstörténetben 2).
N. Jelmezlista. A Nemzeti Színház/A Pesti Magyar Színház Ruhatára jegyzőkönyve. 1837. aug. 22. OSZK Színháztörténeti Tár. A Nemzeti Színház Kötetes Iratai 784.1. 1837.
Pintér Márta Zsuzsanna. 2019. A történelmi dráma alakzatai a 16–18. századi magyar irodalomban. Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Pócs Éva. 1997. A magyar halottlátó és a keresztény Európa. In Népi vallásosság a Kárpát-medencében – Konferenciasorozat Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2, szerk. S. Lackovits Emőke. 25–40. Veszprém–Debrecen: Veszprém Megyei Múzeumigazgatóság.
Sinkó Katalin. 2000. Ezredévi ünnepeink és a történeti ikonográfia. Művészettörténeti Értesítő 49 (1–2): 1–19.
Szalisznyó Lilla. 2020. Egy alkalmi színmű mediális meghatározottságának vizsgálata: Az Árpád ébredése ősbemutatójának ismeretlen jelmezjegyzéke. In „Vendégek közt vendég”: Poétikai örökség és szöveghagyomány: Vörösmarty az ezredforduló után. 329‒366. Budapest.
Taylor, Diana. 2003. The Archive and the Repertoire: Performing Cultural Memory in the Americas. Durham–London: Duke University Press.
Vörösmarty Mihály. 1837, 1887. Árpád ébredése: A Pesti Magyar Színház megnyitóünnepére . Trattner Károly betűivel, Pest, 1837. [Paulay Ede bejegyzéseivel, 1887.] OSZK Színháztörténeti Tár A. 40.
Vörösmarty Mihály. 1969. Dramaturgiai Lapok (Elméleti töredékek – színibírálatok), kiad. Solt Andor. Budapest: Akadémiai (Vörösmarty Mihály Összes Művei 14).
Vörösmarty Mihály. 1971. Árpád ébredése. In Drámák V., szerk. Fehér Géza. Budapest: Akadémiai. VMÖM 10, 540–560. 210.
Worafka Jozef. 1938. Worafka rendőrfőnök jelentése a Nemzeti Színház huszonöt éves jubileumáról. 1862. aug. 22. In A Nemzeti Színház százéves története II.: Iratok a Nemzeti Színház történetéhez, szerk Pukánszkyné Kádár Jolán. 292–293. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.
