REENACTING MYTHIC MATERIAL ON THE STAGE
The embodied practices of The Awakening of Árpád
Keywords:
The Awakening of Árpád, reenacting, embodied practice, history, performativity
Abstract
The Awakening of Árpád by Mihály Vörösmarty was premiered at the opening ceremony of the Hungarian Theatre in Pest in August 1837. According to the plot, the awakened mythical leader Árpád is confronted with the history of the local transformations that have taken place for a thousand years after his death, and, understanding the idea of the national, moral, and liberal political theatre of the time, he becomes its militant representative, saving the character of the Actress from the Furies, allegorical figures representing the enemies of the theatrical of the time. By making use of Diana Taylor’s concepts of written- and embodied culture, archive, and repertoire, the study examines the performative power and impact of the premiere, as well as subsequent 19th and 20th-century festive re-enactments and remakes of the play in Pest (1862, 1887, 1927, 1937). By considering the scenario of the play as well as the narrative, the focus is on how particular traditions have been introduced and challenged in various historical moments.
References
Csiky Gergely. [1887]. A színésznő: Drámai költemény. A Nemzeti Színház 50 éves jubileumára. Autográf kézirat, OSZK Szt, N.Sz. 119.
Deák Ágnes. 1995. Társadalmi ellenállási stratégiák Magyarországon az abszolutista kormányzat ellen 1851–1852-ben. Aetas 10 (4): 27–59.
Egyed Emese. 2013. Az Árpád ébredése című embléma. Szcenárium 1 (1): 42–57. https:// nemzetiszinhaz.hu/magazin/2013/09/az-arpad-ebredese-cimu-emblema#_ftn12
Egyed Emese. 2014. A provokatív prológus (Vörösmarty: Árpád ébredése). In Láttató világok. 181–207. Marosvásárhely: Mentor Kiadó.
Füzi Izabella. 2022. A panoráma kiállítási apparátusa és A magyarok bejövetele (1894). In Uő. A vurstlitól a moziig: A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása (1896– 1914). Szeged: Pompeji (Apertúra könyvek).
Gajdó Tamás. 2017. „Ez a magyar játékszín a legelső…”: A Nemzeti Színház jubileumi előadásai 1862 és 1937 között. In Hortus Amicorum: Köszöntőkötet Egyed Emese tiszteletére, szerk. Bartha Katalin Ágnes – Biró Annamária – Demeter Zsuzsa – Tar Gabriella-Nóra. 413–418. Kolozsvár: Erdélyi-Múzeum Egyesület.
Gyáni Gábor. 2000. Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya? In Történelem-kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17. – szeptember 24., szerk. Mikó Árpád – Sinkó Katalin. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria és Pannon GSM.
Gyáni Gábor. 2005. Budapest túl jón s rosszon. Beszélő online 10 (3): http://beszelo. c3.hu/cikkek/budapest-tul-jon-es-rosszon
Horváth István. 1822. Árpád Pannonia hegyén. Aurora Hazai Almanach, 321–341. Imre Zoltán. 2013. (Nemzeti) Színház és (nemzeti) identitás: Árpád ébredése, Beizár. In A nemzet színpadra állításai: A magyar nemzeti színház-elképzelés változásának főbb momentumai 1837-től napjainkig . 25–40. Budapest: Ráció.
Jókai Mór. 1862. A nemtő szózata. Vasárnapi Ujság (3): 402–403.
Kerényi Ferenc. 1990. A Pesti Magyar Színháztól a Nemzeti Színházig (1837–1840). In Magyar színháztörténet 1790–1873, szerk. Kerényi Ferenc. 264–283. Budapest: Akadémiai.
Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk. 2000. Történelem-kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon . Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17. – szeptember 24. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria és Pannon GSM.
Mikos Éva. 2007. Vizuális narratívák – Árpád és a honfoglalók képi és narratív ábrázolása a 19. századi magyar kalendáriumokban. In Folklór és vizuális kultúra, szerk. Szemerkényi Ágnes, 275–280. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet (Folklór a magyar művelődéstörténetben 2).
N. Jelmezlista. A Nemzeti Színház/A Pesti Magyar Színház Ruhatára jegyzőkönyve. 1837. aug. 22. OSZK Színháztörténeti Tár. A Nemzeti Színház Kötetes Iratai 784.1. 1837.
Pintér Márta Zsuzsanna. 2019. A történelmi dráma alakzatai a 16–18. századi magyar irodalomban. Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Pócs Éva. 1997. A magyar halottlátó és a keresztény Európa. In Népi vallásosság a Kárpát-medencében – Konferenciasorozat Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2, szerk. S. Lackovits Emőke. 25–40. Veszprém–Debrecen: Veszprém Megyei Múzeumigazgatóság.
Sinkó Katalin. 2000. Ezredévi ünnepeink és a történeti ikonográfia. Művészettörténeti Értesítő 49 (1–2): 1–19.
Szalisznyó Lilla. 2020. Egy alkalmi színmű mediális meghatározottságának vizsgálata: Az Árpád ébredése ősbemutatójának ismeretlen jelmezjegyzéke. In „Vendégek közt vendég”: Poétikai örökség és szöveghagyomány: Vörösmarty az ezredforduló után. 329‒366. Budapest.
Taylor, Diana. 2003. The Archive and the Repertoire: Performing Cultural Memory in the Americas. Durham–London: Duke University Press.
Vörösmarty Mihály. 1837, 1887. Árpád ébredése: A Pesti Magyar Színház megnyitóünnepére . Trattner Károly betűivel, Pest, 1837. [Paulay Ede bejegyzéseivel, 1887.] OSZK Színháztörténeti Tár A. 40.
Vörösmarty Mihály. 1969. Dramaturgiai Lapok (Elméleti töredékek – színibírálatok), kiad. Solt Andor. Budapest: Akadémiai (Vörösmarty Mihály Összes Művei 14).
Vörösmarty Mihály. 1971. Árpád ébredése. In Drámák V., szerk. Fehér Géza. Budapest: Akadémiai. VMÖM 10, 540–560. 210.
Worafka Jozef. 1938. Worafka rendőrfőnök jelentése a Nemzeti Színház huszonöt éves jubileumáról. 1862. aug. 22. In A Nemzeti Színház százéves története II.: Iratok a Nemzeti Színház történetéhez, szerk Pukánszkyné Kádár Jolán. 292–293. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.
Deák Ágnes. 1995. Társadalmi ellenállási stratégiák Magyarországon az abszolutista kormányzat ellen 1851–1852-ben. Aetas 10 (4): 27–59.
Egyed Emese. 2013. Az Árpád ébredése című embléma. Szcenárium 1 (1): 42–57. https:// nemzetiszinhaz.hu/magazin/2013/09/az-arpad-ebredese-cimu-emblema#_ftn12
Egyed Emese. 2014. A provokatív prológus (Vörösmarty: Árpád ébredése). In Láttató világok. 181–207. Marosvásárhely: Mentor Kiadó.
Füzi Izabella. 2022. A panoráma kiállítási apparátusa és A magyarok bejövetele (1894). In Uő. A vurstlitól a moziig: A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása (1896– 1914). Szeged: Pompeji (Apertúra könyvek).
Gajdó Tamás. 2017. „Ez a magyar játékszín a legelső…”: A Nemzeti Színház jubileumi előadásai 1862 és 1937 között. In Hortus Amicorum: Köszöntőkötet Egyed Emese tiszteletére, szerk. Bartha Katalin Ágnes – Biró Annamária – Demeter Zsuzsa – Tar Gabriella-Nóra. 413–418. Kolozsvár: Erdélyi-Múzeum Egyesület.
Gyáni Gábor. 2000. Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya? In Történelem-kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17. – szeptember 24., szerk. Mikó Árpád – Sinkó Katalin. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria és Pannon GSM.
Gyáni Gábor. 2005. Budapest túl jón s rosszon. Beszélő online 10 (3): http://beszelo. c3.hu/cikkek/budapest-tul-jon-es-rosszon
Horváth István. 1822. Árpád Pannonia hegyén. Aurora Hazai Almanach, 321–341. Imre Zoltán. 2013. (Nemzeti) Színház és (nemzeti) identitás: Árpád ébredése, Beizár. In A nemzet színpadra állításai: A magyar nemzeti színház-elképzelés változásának főbb momentumai 1837-től napjainkig . 25–40. Budapest: Ráció.
Jókai Mór. 1862. A nemtő szózata. Vasárnapi Ujság (3): 402–403.
Kerényi Ferenc. 1990. A Pesti Magyar Színháztól a Nemzeti Színházig (1837–1840). In Magyar színháztörténet 1790–1873, szerk. Kerényi Ferenc. 264–283. Budapest: Akadémiai.
Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk. 2000. Történelem-kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon . Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17. – szeptember 24. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria és Pannon GSM.
Mikos Éva. 2007. Vizuális narratívák – Árpád és a honfoglalók képi és narratív ábrázolása a 19. századi magyar kalendáriumokban. In Folklór és vizuális kultúra, szerk. Szemerkényi Ágnes, 275–280. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet (Folklór a magyar művelődéstörténetben 2).
N. Jelmezlista. A Nemzeti Színház/A Pesti Magyar Színház Ruhatára jegyzőkönyve. 1837. aug. 22. OSZK Színháztörténeti Tár. A Nemzeti Színház Kötetes Iratai 784.1. 1837.
Pintér Márta Zsuzsanna. 2019. A történelmi dráma alakzatai a 16–18. századi magyar irodalomban. Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Pócs Éva. 1997. A magyar halottlátó és a keresztény Európa. In Népi vallásosság a Kárpát-medencében – Konferenciasorozat Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2, szerk. S. Lackovits Emőke. 25–40. Veszprém–Debrecen: Veszprém Megyei Múzeumigazgatóság.
Sinkó Katalin. 2000. Ezredévi ünnepeink és a történeti ikonográfia. Művészettörténeti Értesítő 49 (1–2): 1–19.
Szalisznyó Lilla. 2020. Egy alkalmi színmű mediális meghatározottságának vizsgálata: Az Árpád ébredése ősbemutatójának ismeretlen jelmezjegyzéke. In „Vendégek közt vendég”: Poétikai örökség és szöveghagyomány: Vörösmarty az ezredforduló után. 329‒366. Budapest.
Taylor, Diana. 2003. The Archive and the Repertoire: Performing Cultural Memory in the Americas. Durham–London: Duke University Press.
Vörösmarty Mihály. 1837, 1887. Árpád ébredése: A Pesti Magyar Színház megnyitóünnepére . Trattner Károly betűivel, Pest, 1837. [Paulay Ede bejegyzéseivel, 1887.] OSZK Színháztörténeti Tár A. 40.
Vörösmarty Mihály. 1969. Dramaturgiai Lapok (Elméleti töredékek – színibírálatok), kiad. Solt Andor. Budapest: Akadémiai (Vörösmarty Mihály Összes Művei 14).
Vörösmarty Mihály. 1971. Árpád ébredése. In Drámák V., szerk. Fehér Géza. Budapest: Akadémiai. VMÖM 10, 540–560. 210.
Worafka Jozef. 1938. Worafka rendőrfőnök jelentése a Nemzeti Színház huszonöt éves jubileumáról. 1862. aug. 22. In A Nemzeti Színház százéves története II.: Iratok a Nemzeti Színház történetéhez, szerk Pukánszkyné Kádár Jolán. 292–293. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.
