DEVELOPMENT OF PARADIGMS IN SUSTAINABILITY
Conceptual shifts from environmental protection to eco-stress
Keywords:
environmental protection, sustainability, complex understanding of the environment, holistic view of health
Abstract
The terms sustainable development, sustainability, and environmental awareness are well-known and widely used terms nowadays. The original meaning of sustainable development formulated by the UN in 1987 and the theoretical models based on it have been rewritten in many cases up to the present day. The history of sustainability began with the development of the concept of environmental protection. Alongside the continuous development, the term sustainable development was coined, which was a precondition for a complex understanding of the environment and a holistic approach to health, which was followed by the concept of sustainable health. The publication tries to follow the process of the formation and development of concepts, perceptions, and models built around sustainability. The study aims to interpret the fundamental essence of sustainable development on a theoretical level as the most accepted direction of development nowadays. The work wishes to present the roots that determine the theories related to sustainable development and the social activities connected to them.
References
Ágoston Csilla – Nagy Bence – Nesztor Anna – Varga Attila – Demetrovics Zsolt. 2023. „Ej, ráérünk arra még?” – Az időperspektíva, az ökobűntudat, a megküzdés, a jövőre vonatkozó tervek és a környezettudatos cselekvés közötti összefüggések vizsgálata magyar serdülők körében. Magyar Pszichológiai Szemle 78 (4): 605–624. https://doi.org/10.1556/0016.2023.00071
Ágoston Csilla – Urbán Róbert – Nagy Bence – Benedek Csaba – Kőváry Zoltán – Kovács Kristóf – Varga Attila – Dúll Andrea – Mónus Ferenc – Shaw, Carrie A. – Demetrovics Zsolt. 2022. The psychological consequences of the ecological crisis: Three new questionnaires to assess eco-anxiety, eco-guilt, and ecological grief. Climate Risk Management 2022 (37): 100441. https://doi.org/10.1016/j. crm.2022.100441
Bándi Gyula. 2021. Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Szociális Karta és a környezeti jogok. Acta Humana 9 (2): 179–206. https://doi.org/10.32566/ah.2021.2.8
Bartus Gábor. 2013. A fenntartható fejlődés fogalom értelmezésének hatása az indikátorok kiválasztására. Statisztikai Szemle 91 (8–9): 842–869. https://shorturl.at/c588R (2024. szept. 4.)
Clark, Edward. 1998. Holisztikus nevelés: a teljesség keresése. In Pukánszky Béla
– Zsolnai Anikó szerk. Pedagógiák az ezredfordulón. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.
Csányi Gergely – Kiss Kata Dóra. 2022. Klímaszorongás vagy ökoaggodalom?: Egy radikális ökopszichológia felé. Fordulat 15 (31): 151–181. https://shorturl.at/uRrD1 (2024. szept. 4.)
Fajzi György – Erdei Sabine. 2015. Fenntartható pozitív mentális egészség: A pozitív mentális egészség kibontakoztatása a fenntartható gondolkodásmód és viselkedés keretében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 16 (1): 55–92. https://doi.org/10.1556/ Mental.16.2015.1.3
Faragó Tibor. 2015. A fenntartható fejlődés új ENSZ-programja. Magyar ENSZ Társaság. https://shorturl.at/35c5H (2024. szept. 4.)
Gulyás Magda – Varga Attila. 2009. A környezeti attitűdtől a minőségi kritériumokig. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. http://bit.ly/1UALXh7 (2024. szept. 4.)
Gyulai István. 2012. A fenntartható fejlődés. Miskolc: Ökológiai Intézet, Fenntartható Fejlődésért Alapítvány.
Hajnal Klára. 2019. Bevezetés a társadalomföldrajz világába. In Pirisi Gábor – Trócsányi András szerk . Általános társadalom- és gazdaságföldrajz. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Havas Péter. 1998. A környezeti neveléstől a fenntarthatóság pedagógiájáig. https:// shorturl.at/XebcN (2024. szept. 4.)
Havas Péter – Varga Attila. 2005. A fenntartható fejlődés iskoláinak kialakítása. Új Pedagógiai Szemle 55 (12): 45‒64. https://shorturl.at/Uj4pM (2024. szept. 4.)
Horváth Tamás. 2017. Épületenergetikai szabályozásunk körvonalai és előzményei. Magyar Építőipar 67 (5): 156–165. https://doi.org/10.17168/MEIP.2017.67.156
Juhász Annamária. 2022. A modern kori egészségtudatosság, avagy mit is értünk ma holisztikán? Recreation 12 (3): 30–33. https://10.21486/recreation.2022.12.3.5
Kékedy-Nagy László. 2019. Fenntartható fejlődés a 21. században. Művelődés 72 (11): 28–31. https://shorturl.at/ZN8Fa (2024. szept. 4.)
Kerényi Attila. 2003. Környezettan: Természet és társadalom – globális szempontból. Budapest: Mezőgazda.
Kolnhofer-Derecskei Anita – Reicher Regina Zsuzsánna – Hauber György – Majláth Melinda. 2022. A fenntartható fejlődés fogalmának hétköznapi értelmezése és össze- vetése a tudományos definícióval. Journal of Economy & Society 15 (33): 35–63. https://doi.org/10.21637/GT.2022.3.02
Kopnina, Helen. 2011. Kids and cars: Environmental attitudes in children. Transport Policy 18 (4): 573‒578. https://10.1016/j.tranpol.2011.01.013
Kopp Mária – Skrabski Árpád. 2000. Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot. Demográfia 43 (2–3): 252–278. https://shorturl.at/DDowE (2024. szept. 4.)
Kormos Sándor. 1980. Egészségnevelés és közművelődés. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Láng István. 2002. Környezet- és természetvédelmi lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lányi András. 2007. A globalizáció folyamata. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Major Lenke. 2012. A környezeti nevelés szerepe a környezettudatos magatartás formá- lásában. Iskolakultúra 22 (9): 67‒79.
Major Lenke. 2019. A fenntarthatóság pedagógiája. Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Major Lenke – Grabovac Beáta – Námesztovszki Zsolt. 2023. Komplex fenntartható fejlődési műhely hatásvizsgálata egyetemi hallgatók körében. Évkönyv: Tanulmánygyűjtemény . Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka 18 (1): 82–95. https://doi.org/10.18485/uns_evkonyv.2023.7
Mayer, Adam. 2013. Education and the environment: an international study. International Journal of Sustainable Development & World Ecology 20 (6): 512-519.
Németh Gáborné Doktor Andrea. 2008. A fenntartható fejlődés koncepciója. Új Pedagógiai Szemle 58 (10): 3‒16.
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács. 2010. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak. http://www.nfft.hu/ (2024. szept. 4.)
Niklanović, Mirjana – Miljanović, Tomka. 2008. Doprinos nastave biologije u edukaciji u oblasti ekologije i zaštite životne sredine. Pedagoška stvarnost 54 (5‒6): 498‒508.
Pihkala, Panu. 2022. Toward a taxonomy of climate emotions. Frontiers in Climate (3): 738154. https://doi.org/10.3389/fclim.2021.738154
Simonyi Péter – Zsótér Brigitta. 2020. A fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság értel- mezési kérdései a megvalósítás érdekében. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok 15 (1–2): 55–67. https://10.14232/jtgf.2020.1-2.55-67
Turchany, Guy – Beranek László – Füleky Károly – Magyari Beck István – Turcsányi Károly. 2004. A fenntartható fejlődés: mítosz vagy valóság? Valóság 47 (6): 1‒18.
UNESCO. 1975. The Belgrade Charter: A global framework for environmental education. UNESCO-UNEP Environmental Education Newsletter 1 (1‒2): 1–10. https://shorturl.at/DVFcp (2024. szept. 4.)
UNESCO. 1978. Final report: Intergovernmental conference on environmental education. Organized by UNESCO in cooperation with UNEP, Tbilisi, USSR, 14–26 October 1977. http://bit.ly/1RpqqqX (2024. szept. 4.)
UNESCO. 2005. United Nations Decade of Education for Sustainable Development 2005–2014 http://bit.ly/1TVqeQo (2024. szept. 4.)
United Nations. 2015. Transforming our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development. http://bit.ly/1Epf648 (2024. szept. 4.)
Vaidya, Ashma – Mayer, Audrey L. 2013. Use of the participatory approach to develop sustainability assessments for natural resource management. International Journal of Sustainable Development & World Ecology 21 (4): 369–379. https://doi.org/10.1080/13504509.2013.868376
Varga Attila. 2020. A fenntarthatóságra nevelés elméleti alapjai és egész intézményes megközelítése . Habilitációs dolgozat – Tanulmánykötet. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. https://10.13140/RG.2.2.29737.93286
Varga Attila – Czippán Katalin – Benedict, Faye. 2011. Az iskolák társadalmi szerepvállalása a fenntartható fejlődésért. Új Pedagógiai Szemle 61 (1‒5): 259‒267. https:// shorturl.at/EslQI (2024. szept. 4.)
Vőcsei Katalin – Varga Attila – Horváth Dániel – Simoes de Carvalho, Graça. 2008. A pedagógusok és pedagógusjelöltek környezeti attitűdjei. Új Pedagógiai Szemle 58 (2): 61‒75.
World Commission on Environment and Development. 1987. Our Common Future: The Brundtland Report. Oxford: Oxford University Press. http://bit.ly/1bZJgwk (2024. szept. 4.)
Zsóka Ágnes – Marjainé Szerényi Zsuzsanna – Széchy Anna – Kocsis Tamás. 2013. Greening due to environmental education?: Environmental knowledge, attitudes, consumer behavior and everyday pro-environmental activities of Hungarian high school and university students. Journal of Cleaner Production (48): 126‒138. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2012.11.030
Ágoston Csilla – Urbán Róbert – Nagy Bence – Benedek Csaba – Kőváry Zoltán – Kovács Kristóf – Varga Attila – Dúll Andrea – Mónus Ferenc – Shaw, Carrie A. – Demetrovics Zsolt. 2022. The psychological consequences of the ecological crisis: Three new questionnaires to assess eco-anxiety, eco-guilt, and ecological grief. Climate Risk Management 2022 (37): 100441. https://doi.org/10.1016/j. crm.2022.100441
Bándi Gyula. 2021. Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Szociális Karta és a környezeti jogok. Acta Humana 9 (2): 179–206. https://doi.org/10.32566/ah.2021.2.8
Bartus Gábor. 2013. A fenntartható fejlődés fogalom értelmezésének hatása az indikátorok kiválasztására. Statisztikai Szemle 91 (8–9): 842–869. https://shorturl.at/c588R (2024. szept. 4.)
Clark, Edward. 1998. Holisztikus nevelés: a teljesség keresése. In Pukánszky Béla
– Zsolnai Anikó szerk. Pedagógiák az ezredfordulón. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.
Csányi Gergely – Kiss Kata Dóra. 2022. Klímaszorongás vagy ökoaggodalom?: Egy radikális ökopszichológia felé. Fordulat 15 (31): 151–181. https://shorturl.at/uRrD1 (2024. szept. 4.)
Fajzi György – Erdei Sabine. 2015. Fenntartható pozitív mentális egészség: A pozitív mentális egészség kibontakoztatása a fenntartható gondolkodásmód és viselkedés keretében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 16 (1): 55–92. https://doi.org/10.1556/ Mental.16.2015.1.3
Faragó Tibor. 2015. A fenntartható fejlődés új ENSZ-programja. Magyar ENSZ Társaság. https://shorturl.at/35c5H (2024. szept. 4.)
Gulyás Magda – Varga Attila. 2009. A környezeti attitűdtől a minőségi kritériumokig. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. http://bit.ly/1UALXh7 (2024. szept. 4.)
Gyulai István. 2012. A fenntartható fejlődés. Miskolc: Ökológiai Intézet, Fenntartható Fejlődésért Alapítvány.
Hajnal Klára. 2019. Bevezetés a társadalomföldrajz világába. In Pirisi Gábor – Trócsányi András szerk . Általános társadalom- és gazdaságföldrajz. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Havas Péter. 1998. A környezeti neveléstől a fenntarthatóság pedagógiájáig. https:// shorturl.at/XebcN (2024. szept. 4.)
Havas Péter – Varga Attila. 2005. A fenntartható fejlődés iskoláinak kialakítása. Új Pedagógiai Szemle 55 (12): 45‒64. https://shorturl.at/Uj4pM (2024. szept. 4.)
Horváth Tamás. 2017. Épületenergetikai szabályozásunk körvonalai és előzményei. Magyar Építőipar 67 (5): 156–165. https://doi.org/10.17168/MEIP.2017.67.156
Juhász Annamária. 2022. A modern kori egészségtudatosság, avagy mit is értünk ma holisztikán? Recreation 12 (3): 30–33. https://10.21486/recreation.2022.12.3.5
Kékedy-Nagy László. 2019. Fenntartható fejlődés a 21. században. Művelődés 72 (11): 28–31. https://shorturl.at/ZN8Fa (2024. szept. 4.)
Kerényi Attila. 2003. Környezettan: Természet és társadalom – globális szempontból. Budapest: Mezőgazda.
Kolnhofer-Derecskei Anita – Reicher Regina Zsuzsánna – Hauber György – Majláth Melinda. 2022. A fenntartható fejlődés fogalmának hétköznapi értelmezése és össze- vetése a tudományos definícióval. Journal of Economy & Society 15 (33): 35–63. https://doi.org/10.21637/GT.2022.3.02
Kopnina, Helen. 2011. Kids and cars: Environmental attitudes in children. Transport Policy 18 (4): 573‒578. https://10.1016/j.tranpol.2011.01.013
Kopp Mária – Skrabski Árpád. 2000. Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot. Demográfia 43 (2–3): 252–278. https://shorturl.at/DDowE (2024. szept. 4.)
Kormos Sándor. 1980. Egészségnevelés és közművelődés. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Láng István. 2002. Környezet- és természetvédelmi lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lányi András. 2007. A globalizáció folyamata. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Major Lenke. 2012. A környezeti nevelés szerepe a környezettudatos magatartás formá- lásában. Iskolakultúra 22 (9): 67‒79.
Major Lenke. 2019. A fenntarthatóság pedagógiája. Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Major Lenke – Grabovac Beáta – Námesztovszki Zsolt. 2023. Komplex fenntartható fejlődési műhely hatásvizsgálata egyetemi hallgatók körében. Évkönyv: Tanulmánygyűjtemény . Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka 18 (1): 82–95. https://doi.org/10.18485/uns_evkonyv.2023.7
Mayer, Adam. 2013. Education and the environment: an international study. International Journal of Sustainable Development & World Ecology 20 (6): 512-519.
Németh Gáborné Doktor Andrea. 2008. A fenntartható fejlődés koncepciója. Új Pedagógiai Szemle 58 (10): 3‒16.
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács. 2010. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak. http://www.nfft.hu/ (2024. szept. 4.)
Niklanović, Mirjana – Miljanović, Tomka. 2008. Doprinos nastave biologije u edukaciji u oblasti ekologije i zaštite životne sredine. Pedagoška stvarnost 54 (5‒6): 498‒508.
Pihkala, Panu. 2022. Toward a taxonomy of climate emotions. Frontiers in Climate (3): 738154. https://doi.org/10.3389/fclim.2021.738154
Simonyi Péter – Zsótér Brigitta. 2020. A fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság értel- mezési kérdései a megvalósítás érdekében. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok 15 (1–2): 55–67. https://10.14232/jtgf.2020.1-2.55-67
Turchany, Guy – Beranek László – Füleky Károly – Magyari Beck István – Turcsányi Károly. 2004. A fenntartható fejlődés: mítosz vagy valóság? Valóság 47 (6): 1‒18.
UNESCO. 1975. The Belgrade Charter: A global framework for environmental education. UNESCO-UNEP Environmental Education Newsletter 1 (1‒2): 1–10. https://shorturl.at/DVFcp (2024. szept. 4.)
UNESCO. 1978. Final report: Intergovernmental conference on environmental education. Organized by UNESCO in cooperation with UNEP, Tbilisi, USSR, 14–26 October 1977. http://bit.ly/1RpqqqX (2024. szept. 4.)
UNESCO. 2005. United Nations Decade of Education for Sustainable Development 2005–2014 http://bit.ly/1TVqeQo (2024. szept. 4.)
United Nations. 2015. Transforming our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development. http://bit.ly/1Epf648 (2024. szept. 4.)
Vaidya, Ashma – Mayer, Audrey L. 2013. Use of the participatory approach to develop sustainability assessments for natural resource management. International Journal of Sustainable Development & World Ecology 21 (4): 369–379. https://doi.org/10.1080/13504509.2013.868376
Varga Attila. 2020. A fenntarthatóságra nevelés elméleti alapjai és egész intézményes megközelítése . Habilitációs dolgozat – Tanulmánykötet. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. https://10.13140/RG.2.2.29737.93286
Varga Attila – Czippán Katalin – Benedict, Faye. 2011. Az iskolák társadalmi szerepvállalása a fenntartható fejlődésért. Új Pedagógiai Szemle 61 (1‒5): 259‒267. https:// shorturl.at/EslQI (2024. szept. 4.)
Vőcsei Katalin – Varga Attila – Horváth Dániel – Simoes de Carvalho, Graça. 2008. A pedagógusok és pedagógusjelöltek környezeti attitűdjei. Új Pedagógiai Szemle 58 (2): 61‒75.
World Commission on Environment and Development. 1987. Our Common Future: The Brundtland Report. Oxford: Oxford University Press. http://bit.ly/1bZJgwk (2024. szept. 4.)
Zsóka Ágnes – Marjainé Szerényi Zsuzsanna – Széchy Anna – Kocsis Tamás. 2013. Greening due to environmental education?: Environmental knowledge, attitudes, consumer behavior and everyday pro-environmental activities of Hungarian high school and university students. Journal of Cleaner Production (48): 126‒138. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2012.11.030
