PARADIGMÁK FEJLŐDÉSE A FENNTARTHATÓSÁGBAN
Fogalmi váltások a környezetvédelemtől az ökostresszig
Kulcsszavak:
környezetvédelem, fenntarthatóság, komplex környezetszemlélet, holisztikus egészségfelfogás
Absztrakt
A fenntartható fejlődés, fenntarthatóság, környezettudatosság kifejezések napjainkban közis- mert, széleskörűen használt fogalmak. Az ENSZ által 1987-ben megfogalmazott fenntart- ható fejlődés eredeti jelentése és az erre épülő elméleti modellek számos esetben átíródtak napjainkra. A fenntarthatóság története már a környezetvédelem fogalmának kialakulásával elkezdődött. A folyamatos fejlődés mentén ezt követte a fenntartható fejlődés terminusa, amely komplex környezetfelfogást és holisztikus egészségszemléletet előfeltételez, majd a fenntartható egészség fogalma is megjelent.
A publikáció a fenntarthatóság köré épülő fogalmak, felfogások, modellek kialakulásának és fejlődésének folyamatát igyekszik nyomon követni. A tanulmány elméleti síkon kíván- ja értelmezni a fenntartható fejlődésnek mint napjainkban leginkább elfogadott fejlődési iránynak az alapvető lényegét. A munka célja bemutatni azokat a gyökereket, amelyek meghatározzák a fenntartható fejlődésről szóló elméleteket és a hozzájuk kapcsolódó társa- dalmi tevékenységeket.
Hivatkozások
Ágoston Csilla – Nagy Bence – Nesztor Anna – Varga Attila – Demetrovics Zsolt. 2023. „Ej, ráérünk arra még?” – Az időperspektíva, az ökobűntudat, a megküzdés, a jövőre vonatkozó tervek és a környezettudatos cselekvés közötti összefüggések vizsgálata magyar serdülők körében. Magyar Pszichológiai Szemle 78 (4): 605–624. https://doi.org/10.1556/0016.2023.00071
Ágoston Csilla – Urbán Róbert – Nagy Bence – Benedek Csaba – Kőváry Zoltán – Kovács Kristóf – Varga Attila – Dúll Andrea – Mónus Ferenc – Shaw, Carrie A. – Demetrovics Zsolt. 2022. The psychological consequences of the ecological crisis: Three new questionnaires to assess eco-anxiety, eco-guilt, and ecological grief. Climate Risk Management 2022 (37): 100441. https://doi.org/10.1016/j. crm.2022.100441
Bándi Gyula. 2021. Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Szociális Karta és a környezeti jogok. Acta Humana 9 (2): 179–206. https://doi.org/10.32566/ah.2021.2.8
Bartus Gábor. 2013. A fenntartható fejlődés fogalom értelmezésének hatása az indikátorok kiválasztására. Statisztikai Szemle 91 (8–9): 842–869. https://shorturl.at/c588R (2024. szept. 4.)
Clark, Edward. 1998. Holisztikus nevelés: a teljesség keresése. In Pukánszky Béla
– Zsolnai Anikó szerk. Pedagógiák az ezredfordulón. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.
Csányi Gergely – Kiss Kata Dóra. 2022. Klímaszorongás vagy ökoaggodalom?: Egy radikális ökopszichológia felé. Fordulat 15 (31): 151–181. https://shorturl.at/uRrD1 (2024. szept. 4.)
Fajzi György – Erdei Sabine. 2015. Fenntartható pozitív mentális egészség: A pozitív mentális egészség kibontakoztatása a fenntartható gondolkodásmód és viselkedés keretében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 16 (1): 55–92. https://doi.org/10.1556/ Mental.16.2015.1.3
Faragó Tibor. 2015. A fenntartható fejlődés új ENSZ-programja. Magyar ENSZ Társaság. https://shorturl.at/35c5H (2024. szept. 4.)
Gulyás Magda – Varga Attila. 2009. A környezeti attitűdtől a minőségi kritériumokig. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. http://bit.ly/1UALXh7 (2024. szept. 4.)
Gyulai István. 2012. A fenntartható fejlődés. Miskolc: Ökológiai Intézet, Fenntartható Fejlődésért Alapítvány.
Hajnal Klára. 2019. Bevezetés a társadalomföldrajz világába. In Pirisi Gábor – Trócsányi András szerk . Általános társadalom- és gazdaságföldrajz. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Havas Péter. 1998. A környezeti neveléstől a fenntarthatóság pedagógiájáig. https:// shorturl.at/XebcN (2024. szept. 4.)
Havas Péter – Varga Attila. 2005. A fenntartható fejlődés iskoláinak kialakítása. Új Pedagógiai Szemle 55 (12): 45‒64. https://shorturl.at/Uj4pM (2024. szept. 4.)
Horváth Tamás. 2017. Épületenergetikai szabályozásunk körvonalai és előzményei. Magyar Építőipar 67 (5): 156–165. https://doi.org/10.17168/MEIP.2017.67.156
Juhász Annamária. 2022. A modern kori egészségtudatosság, avagy mit is értünk ma holisztikán? Recreation 12 (3): 30–33. https://10.21486/recreation.2022.12.3.5
Kékedy-Nagy László. 2019. Fenntartható fejlődés a 21. században. Művelődés 72 (11): 28–31. https://shorturl.at/ZN8Fa (2024. szept. 4.)
Kerényi Attila. 2003. Környezettan: Természet és társadalom – globális szempontból. Budapest: Mezőgazda.
Kolnhofer-Derecskei Anita – Reicher Regina Zsuzsánna – Hauber György – Majláth Melinda. 2022. A fenntartható fejlődés fogalmának hétköznapi értelmezése és össze- vetése a tudományos definícióval. Journal of Economy & Society 15 (33): 35–63. https://doi.org/10.21637/GT.2022.3.02
Kopnina, Helen. 2011. Kids and cars: Environmental attitudes in children. Transport Policy 18 (4): 573‒578. https://10.1016/j.tranpol.2011.01.013
Kopp Mária – Skrabski Árpád. 2000. Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot. Demográfia 43 (2–3): 252–278. https://shorturl.at/DDowE (2024. szept. 4.)
Kormos Sándor. 1980. Egészségnevelés és közművelődés. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Láng István. 2002. Környezet- és természetvédelmi lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lányi András. 2007. A globalizáció folyamata. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Major Lenke. 2012. A környezeti nevelés szerepe a környezettudatos magatartás formá- lásában. Iskolakultúra 22 (9): 67‒79.
Major Lenke. 2019. A fenntarthatóság pedagógiája. Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Major Lenke – Grabovac Beáta – Námesztovszki Zsolt. 2023. Komplex fenntartható fejlődési műhely hatásvizsgálata egyetemi hallgatók körében. Évkönyv: Tanulmánygyűjtemény . Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka 18 (1): 82–95. https://doi.org/10.18485/uns_evkonyv.2023.7
Mayer, Adam. 2013. Education and the environment: an international study. International Journal of Sustainable Development & World Ecology 20 (6): 512-519.
Németh Gáborné Doktor Andrea. 2008. A fenntartható fejlődés koncepciója. Új Pedagógiai Szemle 58 (10): 3‒16.
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács. 2010. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak. http://www.nfft.hu/ (2024. szept. 4.)
Niklanović, Mirjana – Miljanović, Tomka. 2008. Doprinos nastave biologije u edukaciji u oblasti ekologije i zaštite životne sredine. Pedagoška stvarnost 54 (5‒6): 498‒508.
Pihkala, Panu. 2022. Toward a taxonomy of climate emotions. Frontiers in Climate (3): 738154. https://doi.org/10.3389/fclim.2021.738154
Simonyi Péter – Zsótér Brigitta. 2020. A fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság értel- mezési kérdései a megvalósítás érdekében. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok 15 (1–2): 55–67. https://10.14232/jtgf.2020.1-2.55-67
Turchany, Guy – Beranek László – Füleky Károly – Magyari Beck István – Turcsányi Károly. 2004. A fenntartható fejlődés: mítosz vagy valóság? Valóság 47 (6): 1‒18.
UNESCO. 1975. The Belgrade Charter: A global framework for environmental education. UNESCO-UNEP Environmental Education Newsletter 1 (1‒2): 1–10. https://shorturl.at/DVFcp (2024. szept. 4.)
UNESCO. 1978. Final report: Intergovernmental conference on environmental education. Organized by UNESCO in cooperation with UNEP, Tbilisi, USSR, 14–26 October 1977. http://bit.ly/1RpqqqX (2024. szept. 4.)
UNESCO. 2005. United Nations Decade of Education for Sustainable Development 2005–2014 http://bit.ly/1TVqeQo (2024. szept. 4.)
United Nations. 2015. Transforming our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development. http://bit.ly/1Epf648 (2024. szept. 4.)
Vaidya, Ashma – Mayer, Audrey L. 2013. Use of the participatory approach to develop sustainability assessments for natural resource management. International Journal of Sustainable Development & World Ecology 21 (4): 369–379. https://doi.org/10.1080/13504509.2013.868376
Varga Attila. 2020. A fenntarthatóságra nevelés elméleti alapjai és egész intézményes megközelítése . Habilitációs dolgozat – Tanulmánykötet. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. https://10.13140/RG.2.2.29737.93286
Varga Attila – Czippán Katalin – Benedict, Faye. 2011. Az iskolák társadalmi szerepvállalása a fenntartható fejlődésért. Új Pedagógiai Szemle 61 (1‒5): 259‒267. https:// shorturl.at/EslQI (2024. szept. 4.)
Vőcsei Katalin – Varga Attila – Horváth Dániel – Simoes de Carvalho, Graça. 2008. A pedagógusok és pedagógusjelöltek környezeti attitűdjei. Új Pedagógiai Szemle 58 (2): 61‒75.
World Commission on Environment and Development. 1987. Our Common Future: The Brundtland Report. Oxford: Oxford University Press. http://bit.ly/1bZJgwk (2024. szept. 4.)
Zsóka Ágnes – Marjainé Szerényi Zsuzsanna – Széchy Anna – Kocsis Tamás. 2013. Greening due to environmental education?: Environmental knowledge, attitudes, consumer behavior and everyday pro-environmental activities of Hungarian high school and university students. Journal of Cleaner Production (48): 126‒138. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2012.11.030
Ágoston Csilla – Urbán Róbert – Nagy Bence – Benedek Csaba – Kőváry Zoltán – Kovács Kristóf – Varga Attila – Dúll Andrea – Mónus Ferenc – Shaw, Carrie A. – Demetrovics Zsolt. 2022. The psychological consequences of the ecological crisis: Three new questionnaires to assess eco-anxiety, eco-guilt, and ecological grief. Climate Risk Management 2022 (37): 100441. https://doi.org/10.1016/j. crm.2022.100441
Bándi Gyula. 2021. Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Szociális Karta és a környezeti jogok. Acta Humana 9 (2): 179–206. https://doi.org/10.32566/ah.2021.2.8
Bartus Gábor. 2013. A fenntartható fejlődés fogalom értelmezésének hatása az indikátorok kiválasztására. Statisztikai Szemle 91 (8–9): 842–869. https://shorturl.at/c588R (2024. szept. 4.)
Clark, Edward. 1998. Holisztikus nevelés: a teljesség keresése. In Pukánszky Béla
– Zsolnai Anikó szerk. Pedagógiák az ezredfordulón. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.
Csányi Gergely – Kiss Kata Dóra. 2022. Klímaszorongás vagy ökoaggodalom?: Egy radikális ökopszichológia felé. Fordulat 15 (31): 151–181. https://shorturl.at/uRrD1 (2024. szept. 4.)
Fajzi György – Erdei Sabine. 2015. Fenntartható pozitív mentális egészség: A pozitív mentális egészség kibontakoztatása a fenntartható gondolkodásmód és viselkedés keretében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 16 (1): 55–92. https://doi.org/10.1556/ Mental.16.2015.1.3
Faragó Tibor. 2015. A fenntartható fejlődés új ENSZ-programja. Magyar ENSZ Társaság. https://shorturl.at/35c5H (2024. szept. 4.)
Gulyás Magda – Varga Attila. 2009. A környezeti attitűdtől a minőségi kritériumokig. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. http://bit.ly/1UALXh7 (2024. szept. 4.)
Gyulai István. 2012. A fenntartható fejlődés. Miskolc: Ökológiai Intézet, Fenntartható Fejlődésért Alapítvány.
Hajnal Klára. 2019. Bevezetés a társadalomföldrajz világába. In Pirisi Gábor – Trócsányi András szerk . Általános társadalom- és gazdaságföldrajz. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Havas Péter. 1998. A környezeti neveléstől a fenntarthatóság pedagógiájáig. https:// shorturl.at/XebcN (2024. szept. 4.)
Havas Péter – Varga Attila. 2005. A fenntartható fejlődés iskoláinak kialakítása. Új Pedagógiai Szemle 55 (12): 45‒64. https://shorturl.at/Uj4pM (2024. szept. 4.)
Horváth Tamás. 2017. Épületenergetikai szabályozásunk körvonalai és előzményei. Magyar Építőipar 67 (5): 156–165. https://doi.org/10.17168/MEIP.2017.67.156
Juhász Annamária. 2022. A modern kori egészségtudatosság, avagy mit is értünk ma holisztikán? Recreation 12 (3): 30–33. https://10.21486/recreation.2022.12.3.5
Kékedy-Nagy László. 2019. Fenntartható fejlődés a 21. században. Művelődés 72 (11): 28–31. https://shorturl.at/ZN8Fa (2024. szept. 4.)
Kerényi Attila. 2003. Környezettan: Természet és társadalom – globális szempontból. Budapest: Mezőgazda.
Kolnhofer-Derecskei Anita – Reicher Regina Zsuzsánna – Hauber György – Majláth Melinda. 2022. A fenntartható fejlődés fogalmának hétköznapi értelmezése és össze- vetése a tudományos definícióval. Journal of Economy & Society 15 (33): 35–63. https://doi.org/10.21637/GT.2022.3.02
Kopnina, Helen. 2011. Kids and cars: Environmental attitudes in children. Transport Policy 18 (4): 573‒578. https://10.1016/j.tranpol.2011.01.013
Kopp Mária – Skrabski Árpád. 2000. Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot. Demográfia 43 (2–3): 252–278. https://shorturl.at/DDowE (2024. szept. 4.)
Kormos Sándor. 1980. Egészségnevelés és közművelődés. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Láng István. 2002. Környezet- és természetvédelmi lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lányi András. 2007. A globalizáció folyamata. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Major Lenke. 2012. A környezeti nevelés szerepe a környezettudatos magatartás formá- lásában. Iskolakultúra 22 (9): 67‒79.
Major Lenke. 2019. A fenntarthatóság pedagógiája. Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Major Lenke – Grabovac Beáta – Námesztovszki Zsolt. 2023. Komplex fenntartható fejlődési műhely hatásvizsgálata egyetemi hallgatók körében. Évkönyv: Tanulmánygyűjtemény . Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka 18 (1): 82–95. https://doi.org/10.18485/uns_evkonyv.2023.7
Mayer, Adam. 2013. Education and the environment: an international study. International Journal of Sustainable Development & World Ecology 20 (6): 512-519.
Németh Gáborné Doktor Andrea. 2008. A fenntartható fejlődés koncepciója. Új Pedagógiai Szemle 58 (10): 3‒16.
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács. 2010. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak. http://www.nfft.hu/ (2024. szept. 4.)
Niklanović, Mirjana – Miljanović, Tomka. 2008. Doprinos nastave biologije u edukaciji u oblasti ekologije i zaštite životne sredine. Pedagoška stvarnost 54 (5‒6): 498‒508.
Pihkala, Panu. 2022. Toward a taxonomy of climate emotions. Frontiers in Climate (3): 738154. https://doi.org/10.3389/fclim.2021.738154
Simonyi Péter – Zsótér Brigitta. 2020. A fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság értel- mezési kérdései a megvalósítás érdekében. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok 15 (1–2): 55–67. https://10.14232/jtgf.2020.1-2.55-67
Turchany, Guy – Beranek László – Füleky Károly – Magyari Beck István – Turcsányi Károly. 2004. A fenntartható fejlődés: mítosz vagy valóság? Valóság 47 (6): 1‒18.
UNESCO. 1975. The Belgrade Charter: A global framework for environmental education. UNESCO-UNEP Environmental Education Newsletter 1 (1‒2): 1–10. https://shorturl.at/DVFcp (2024. szept. 4.)
UNESCO. 1978. Final report: Intergovernmental conference on environmental education. Organized by UNESCO in cooperation with UNEP, Tbilisi, USSR, 14–26 October 1977. http://bit.ly/1RpqqqX (2024. szept. 4.)
UNESCO. 2005. United Nations Decade of Education for Sustainable Development 2005–2014 http://bit.ly/1TVqeQo (2024. szept. 4.)
United Nations. 2015. Transforming our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development. http://bit.ly/1Epf648 (2024. szept. 4.)
Vaidya, Ashma – Mayer, Audrey L. 2013. Use of the participatory approach to develop sustainability assessments for natural resource management. International Journal of Sustainable Development & World Ecology 21 (4): 369–379. https://doi.org/10.1080/13504509.2013.868376
Varga Attila. 2020. A fenntarthatóságra nevelés elméleti alapjai és egész intézményes megközelítése . Habilitációs dolgozat – Tanulmánykötet. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. https://10.13140/RG.2.2.29737.93286
Varga Attila – Czippán Katalin – Benedict, Faye. 2011. Az iskolák társadalmi szerepvállalása a fenntartható fejlődésért. Új Pedagógiai Szemle 61 (1‒5): 259‒267. https:// shorturl.at/EslQI (2024. szept. 4.)
Vőcsei Katalin – Varga Attila – Horváth Dániel – Simoes de Carvalho, Graça. 2008. A pedagógusok és pedagógusjelöltek környezeti attitűdjei. Új Pedagógiai Szemle 58 (2): 61‒75.
World Commission on Environment and Development. 1987. Our Common Future: The Brundtland Report. Oxford: Oxford University Press. http://bit.ly/1bZJgwk (2024. szept. 4.)
Zsóka Ágnes – Marjainé Szerényi Zsuzsanna – Széchy Anna – Kocsis Tamás. 2013. Greening due to environmental education?: Environmental knowledge, attitudes, consumer behavior and everyday pro-environmental activities of Hungarian high school and university students. Journal of Cleaner Production (48): 126‒138. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2012.11.030
