NEOAVANTGÁRD ALKOTÓNŐK ÉS (KÉPZELETBELI) SZÁMÍTÓGÉPEIK A MAGYAR MŰHELY KÖRÉBEN
Molnár Vera és Molnár Katalin
Absztrakt
A neoavantgárd egyik legfontosabb és megkülönböztető jellegzetessége az intermedialitás, ami nemcsak a szó és a kép, illetve a szó és a film egymásba hatolását, kereszteződését és közöttiségét jelenti, hanem olyan dimenziók megnyitását is, amelyek a számítástechnika belépése előtt nem léteztek ebben a térben: a számítógép dinamikus, interaktív és rugalmas médium, amely a művészek számára új lehetőségek egész sorát kínálja. A tanulmány az egyik legjelentősebb neoavantgárd folyóirat, a Magyar Műhely kiemelkedő női alkotóinak, Molnár Vera képzőművésznek és Molnár Katalin költő-író-performernek az életművében a komputerelvű algoritmikus műszervezés koncepcióját és megvalósulását vizsgálja.
Hivatkozások
Bakucz József. 1978. Széria 6 kompúterre. Magyar Műhely, jún. 30. 49–56.
Guderian, Dietmar. 2008. Művészi szabadság és számítógép. In Vera Molnár, szerk. Maurer Dóra – Prosek Zoltán. 8–17. Budapest–Paks: Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület – Paksi Képtár.
Kumin Mónika. 2010. Vera Molnar / Cézanne. Megjegyzések Vera Molnar Variations Sainte-Victoire című sorozatához. In Vera Molnar / Cézanne, kurátorok Geskó Judit, Kumin Mónika. 20–57. Budapest: Szépművészeti Múzeum.
Molnár Katalin. 1985. Halmazok – a viperák nagyon harapósak. Paris: Magyar Műhely. Molnár Katalin. 1987. vmely rejtett helyről a beszélő felé elindulva és azt elhagyva. Paris: Magyar Műhely.
Molnár Katalin. 1990. De te ki vagy? Paris: Magánkiadás.
Molnár Katalin. 1991. Tanulmány 1988–89. Magyar Műhely, márc. 20. 19–30.
Molnár, Kat(al)i(n). 1995. poèmesIncorrects et mauvaisChants chantsTranscrits. Paris: Fourbis.
Molnár, Katalin. 1996. Quant à je (Kantaje). Paris: POL.
Molnár Vera. 1978. Képkönyv – elektronikus számítógépen. Magyar Műhely, 62–65.
Molnár Vera. 1982. Négy kép a Tablottin-sorozatból. Magyar Műhely, márc. 31. 49.
Molnar, Vera. 2008. Elképzelhetetlen képek. In Vera Molnár, szerk. Maurer Dóra – Prosek Zoltán. 5–7. Budapest–Paks: Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület – Paksi Képtár.
Nagy Pál (Papp Tibor közreműködésével). 1995. Az irodalom új műfajai. Budapest: ELTE-Magyar Műhely.
Neumann János. 1964. A számítógép és az agy. Ford. Szalai Sándor. Bev. Neumann Klára. Budapest: Gondolat.
Neumann, John von. 1958. The Computer and the Brain. New Haven: Yale University Press.
Nyíri Katalin. 2019. Ada Lovelace életrajz. ekultura.hu https://ekultura.hu/2019/12/16/ ada-lovelace-eletrajz (2024. aug. 29.)
Orbán Jolán. 2011. A szöveg mint inter-mediális esemény. A Pécsi Tudományegyetem tananyagai. https://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/orban_inter-med/start.html (2024. aug. 29.)
Papp Tibor. 1993. Disztichon Alfa. https://disztichon-alfa.iti.abtk.hu/ (2024. aug. 29.) Petőcz András. 1990. Interjú Nagy Pállal. In A jelben létezés méltósága: Írások 1982– 1990. 62–68. Budapest: Colosseum.
Rohlfs, Axel. 2008. Interjú Molnár Verával (2007, Párizs). In Vera Molnár, szerk. Maurer Dóra – Prosek Zoltán. 19–29. Budapest–Paks: Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület – Paksi Képtár.
Stańska, Zuzanna. 2023. All You Should Know About Albrecht Dürer’s Melencolia I. Dailyart Magazin, dailyartmagazine.com https://www.dailyartmagazine.com/ albrecht-durer-melencolia-i/ (2024. aug. 29.)
Szöllősi-Nagy András. 2012. Kontextus és kronológia – Context and Chronology. Eger: Kepes Intézet.
Tubák Csaba. 1981. Szöveggenerálás. Magyar Műhely (62–63): 57–61.
