EGY VAJDASÁGI MAGYAR ÉNEKESNŐ KIEJTÉSÉNEK MEGÍTÉLÉSE SZÜLŐFÖLDJÉN

Absztrakt

Kutatásunk módszertanát tekintve a perceptuális dialektológia eredményeire és gyakorlatára épít, melynek központi kérdése, hogyan viszonyulnak a hétköznapi beszélők a nyelvi sokféleséghez és a nyelvi változáshoz, illetőleg hogy milyen mértékben tudatosul bennük anyanyelvük heterogenitása és változása. Kutatásunk fő kérdése, hogy történt-e változás a vajdasági énekesnő kiejtésében azután, hogy médiaszereplővé és híres előadóvá vált Magyarországon – egy nagyjából tíz évet átfogó időszakot vizsgálunk. Vizsgálatunk módszertani újdonsága, hogy nem fonetikai mérésekkel válaszoljuk meg a fenti kérdést, hanem hétköznapi kishegyesi beszélők nyelvi ítéleteire alapozzuk megállapításainkat. Az ő véleményükre hagyatkozunk például azzal kapcsolatban, hogy egy-egy felvételen kishegyesi vagy standard módon ejti-e Rúzsa Magdolna a magánhangzókat. Továbbá azt is vizsgáljuk, hogy az előadó beszédében bekövetkezett változások milyen mértékben tudatosulnak a helyi nyelvjárás beszélőiben, és ők maguk miképpen reagálnak a változásra, hogyan értékelik azt. Arra is rákérdezünk, adatközlőink hogyan és milyen mértékben kapcsolják össze gondolkodásukban a településre jellemző ejtésmódot a helyi identitással: mennyire értékelik a szolidaritás megsértésének az énekesnő kiejtésének megváltozását.