SZÜRREALIZMUS ÉS MAGYAR ZSIDÓ ALKÍMIA
Leonora Carrington: The Stone Door
Absztrakt
A szürrealista festő-író-szobrász-díszlettervező Leonora Carrington The Stone Door [A kőajtó] című regénye, amelyet az 1940-es évek közepén írt, de amely csak az 1970-es években jelent meg, egy narratív szempontból rendkívül bonyolult, alkímiai, kabbalista, bibliai és mitikus szimbólumokban gazdag mű, az irányzat egyik kiemelkedő darabja. A szerző szerelmi ajándéknak szánta párjának, művésznevén Chiki, eredeti nevén Emerico (Imre) Weisznek egy olyan alkotásként, amelyeknek hősei bizonyos értelemben kettejük alakmásai. A kőajtó témájában és motívumrendszerében kapcsolódik későbbi férje zsidó gyökereihez is, csakúgy, mint magyar származásához. Mindezek összeszövésével Carrington különös narratológiai-motivikus és nyelvi hálózatot hoz létre, ugyanakkor a könyvet mint női szerző által írt késői avantgárd regényt szokás kötni a másodgenerációs (posztstrukturalista) feminista kritika törekvéseihez is.
Hivatkozások
Cixous, Hélène. 1997. A medúza nevetése. Ford. Kádár Krisztina. In Testes könyv II ., szerk. Kis Attila, Kovács Sándor s. k., Odorics Ferenc. 357–380. Szeged: Ictus Kiadó, JATE Irodalomelméleti Csoport.
Eburne, Jonathan P. – McAra, Catriona szerk. 2017. Introduction. In Leonora Carrington and the international avant-garde, eds. Jonathan P. Eburne – Catriona McAra. 1–16. Manchester: Manchester University Press.
Erotika vagy sámánolás? Szita szita péntek. Nyelv és Tudomány, 2014. júl. 9.
https:// www.nyest.hu/hirek/szita-szita-pentek (2025. jan. 16.)
Farkas Attila Márton. 2002. Az emberi test jelentése és szimbolikája az európai alkímiában. In Mikrokozmosz – makrokozmosz: Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben, szerk. Pócs Éva. 132–151. Budapest: Balassi.
https://real.mtak. hu/125774/1/FarkasAM_Azemberitestjelentese.pdf
Győrffy László. 2022. Poszthumán stratégiák: Transzgresszív etika és esztétika a kortárs testábrázolásban. DLA-értekezés, Pécs: Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola. https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/34586/gyorffy-laszlo- dla-2022.pdf?sequence=1&isAllowed=y (2025. jan. 16.)
Igaz Mária. 1977. Bújj, bújj, zöld ág. In Ortutay Gyula főszerk. Magyar Néprajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/b-71FB5/bujj-bujj-zold-ag-721EE/ (2025. jan. 16.)
Jung, Carl Gustav. 2023. Pszichológia és alkímia. Ford. Sára Balázs. Budapest: Scolar.
Jung, Carl Gustav. 2024. Az alkimista elképzelésekről. Ford. Bán Zoltán András. Budapest: Scolar.
Suleiman, Susan Robin. 1990. Subversive Intent: Gender, politics, and the avant-garde. Cambridge-London: Harvard University Press.
Watz, Anna. 2017. A langage buried at the back of „time”: The Stone Door and post- structuralist feminism. In Leonora Carrington and the international avant-garde, szerk. Eburne, Jonathan P. – McAra, Catriona. 90–104. Manchester: Manchester University Press.
