A HOLOKAUSZT KERTÉSZI POÉTIKÁJÁNAK IDEGENSÉGE
Gondolatok a Sorstalanság két angol fordításának megítéléséről
Kulcsszavak:
Kertész Imre, befogadástörténet, (újra)fordítás, szöveghűség
Absztrakt
Kertész Imre Sorstalanság című regénye két egymástól jelentősen eltérő angol fordításban is olvasható, amelyek közül az első, a Katharina M. Wilson és Christopher Wilson által készített 1992-es Fateless című amerikai kiadás nem nyerte el a szerző tetszését, de a második, Tim Wilkinson Fatelessness címmel 2004-ben megjelent fordítását örömmel fogadta. Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a regény angol recepciójának kulturálisan kötött sajátosságait, amelynek érdekében egy tágabb befogadástörténeti és fordításelméleti nézőpontból hasonlítja össze a két angol szövegváltozatot. A két fordítás összehasonlító elemzése egyrészt felhívja a figyelmet az újrafordítás mögötti motiváció kérdésére, másrészt megerősíti az újrafordítási hipotézis relevanciáját, mely szerint a legelső fordítás a célnyelvi, míg az újrafordítás sokkal inkább a forrásnyelvi elvárásokat és sajátosságokat tükrözi.
Hivatkozások
Balogh Magdolna. 2017. Rabul ejtett értelmek . Budapest: Balassi Kiadó.
https://real. mtak.hu/54046/1/BaloghMagdiMTMT.pdf
Bensimon, Paul. 1990. Présentation. Palimpsestes, 4: ix-xiii.
https://doi.org/10.4000/ palimpsestes.598
Chesterman, Andrew. 2000. A causal model for translation studies. In Intercultural faultlines: Research models in translation studies I: Textual and cognitive aspects, szerk. Maeve Olohan. 15–28. Manchester, UK–Northampton, MA: St. Jerome Publishing.
Cohen, Joshua. 2008. Language Arts, or Lack Thereof. Forward: Jewish, independent, nonprofit. https://forward.com/culture/13167/language-arts-or-lack-thereof-01675/ (2008. ápr. 16.)
Dalvai, Marion. 2019. Translating literature into English in the twenty‐first century. Opportunities and challenges. Orbis Litterarum (74): 392–410.
Deák, István. 2003. Stranger in Hell. New York Review of Books, szept. 23. 65–68.
Fehéri György. 2003. Miért szeretik Kertész Imrét Németországban? Múlt és Jövő 14 (1): 70–75.
Flemming, Heike. 2018. Ugródeszka a piaci résben. Szépirodalmi Figyelő 17 (6): 40–48. http://epa.niif.hu/01400/01433/00089/pdf/EPA01433_szepirodalmi_figyelo_2018_6. pdf
Fowley, Dylan. 2004. The despair (and new joys) of the mistranslated Nobel laureate. The Journal News, nov. 7. 4e.
Göncz, Árpád. 1990. Plays and Other Writings . Ford. Katharina M. Wilson – Christopher Wilson. New York – London: Garland Publishing.
Györffy Miklós. 2004. A kánon és „Az igazi”. Jelenkor 47 (1): 111–115.
Hafner Zoltán. 2009. Kertész Imre-bibliográfia. Budapest: PIM.
Kappanyos András. 2003. Ami lefordítható, és ami nem: Töprengések a Sorstalanság kapcsán. Alföld 54 (5): 40–44.
Kelemen Gábor. 2020. Magyar írók angol fordítója: Tim Wilkinson emlékére. Múlt és Jövő 31 (2–3): 150–154.
Keller, Julia. 2002. Holocaust survivor wins Nobel for literature. Chicago Tribune, okt. 11. 1.4.
Keller, Julia. 2003. Nobel-book publisher can expect ’a good kind of wild’. Chicago Tribune, okt. 6. 2.1.
Kertész Imre. Napló (1984 . január 12 . – 1991 . augusztus 11 .) . Kiadatlan kézirat. Budapest: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány / Kertész Imre Intézet. K.I. 10/1. t.
Kertész Imre. 1975. Sorstalanság. Budapest: Magvető.
Kertész, Imre. 1992. Fateless. Ford. Katharina M. Wilson – Christopher Wilson. Evanston, Illinois: Northwestern University Press.
Kertész, Imre. 2001. Sworn Statement. A True Story. Ford. Tim Wilkinson. The Hungarian Quarterly 42 (163): 45–58.
Kertész, Imre. 2005. Fateless. Ford. Tim Wilkinson. Evanston, London: Vintage.
Kertzer, Adrienne. 2005. Reading Imre Kertész in English. In Imre Kertész and Holocaust Literature, szerk. Louise Olga Vasvári – Steven Tötösy de Zepetnek. 111–124. West Lafayette, Indiana: Purdue University Press.
Lukács György. 2009. A regény elmélete: Történetfilozófiai kísérlet a nagyepikai formákról. Ford. Tandori Dezső. Budapest: Gond-Cura Alapítvány.
Mátraházi Zsuzsa. 1999. Aki külföldön lett „próféta”: Kertész Imre történelmi emlé- kezetről, műfordítási nehézségekről, kis nyelvekről és irodalmi nagyhatalomról. Könyvhét 3 (22): 5.
m. zs. [Mátraházi Zsuzsa]. 2002. Kertész Imre kiadója. Könyvhét 6 (21): 13.
Nádra Valéria. 2002. A Sorstalanságról: Beszélgetés Dalos Györggyel. Könyvhét 6 (21): 9.
Pálfalvi Lajos. 2024. Transz-Atlantik: Egy Gombrowicz-regény két magyar fordításá- ról. Studia Litteraria 63 (1–2): 114–122.
Peeters, Kris – Van Poucke, Piet. 2023. Retranslation, thirty-odd years after Berman. Parallèles 35 (1): 3–27. DOI:10.17462/para.2023.01.01
Pym, Anthony. 2020. Literary Translation. In Oxford Research Encyclopedia of Literary Theory, szerk. John Frow. Oxford: Oxford University Press.
https://doi.org/10.1093/ acrefore/9780190201098.013.1107.
Sherwood, Peter. 1993. Survival techniques. Times literary supplement, jan. 15. 21.
Szőnyei Tamás. 2002. „Tea gőzéből a múlt.” Magyar Narancs 42., okt. 17. 29.
Tatár Sándor. 2004. Miért/hogyan igen, ha nem, avagy van-e kiút a radikalitás csapdá- jából? Forrás 36 (5): 109–125.
Vashegyi MacDonald, Agnes. 2009. The „Lukács Effect” in Twentieth-Century Hungarian Literature and Film. Rocky Mountain Review 63 (1): 26–42.
Weeks, Linton. 2002. Kertesz’s writings earn him Nobel. The News and Observer, okt. 11. 3a.
Wilkinson, Tim. 2002. Kaddish for a Stillborn Child? The Hungarian Quarterly 43
(168): 41–43.
Wilkinson, Tim. 2011. A longer interview. Letters Journal 4. Literary Supplement: 59–78.
https://real. mtak.hu/54046/1/BaloghMagdiMTMT.pdf
Bensimon, Paul. 1990. Présentation. Palimpsestes, 4: ix-xiii.
https://doi.org/10.4000/ palimpsestes.598
Chesterman, Andrew. 2000. A causal model for translation studies. In Intercultural faultlines: Research models in translation studies I: Textual and cognitive aspects, szerk. Maeve Olohan. 15–28. Manchester, UK–Northampton, MA: St. Jerome Publishing.
Cohen, Joshua. 2008. Language Arts, or Lack Thereof. Forward: Jewish, independent, nonprofit. https://forward.com/culture/13167/language-arts-or-lack-thereof-01675/ (2008. ápr. 16.)
Dalvai, Marion. 2019. Translating literature into English in the twenty‐first century. Opportunities and challenges. Orbis Litterarum (74): 392–410.
Deák, István. 2003. Stranger in Hell. New York Review of Books, szept. 23. 65–68.
Fehéri György. 2003. Miért szeretik Kertész Imrét Németországban? Múlt és Jövő 14 (1): 70–75.
Flemming, Heike. 2018. Ugródeszka a piaci résben. Szépirodalmi Figyelő 17 (6): 40–48. http://epa.niif.hu/01400/01433/00089/pdf/EPA01433_szepirodalmi_figyelo_2018_6. pdf
Fowley, Dylan. 2004. The despair (and new joys) of the mistranslated Nobel laureate. The Journal News, nov. 7. 4e.
Göncz, Árpád. 1990. Plays and Other Writings . Ford. Katharina M. Wilson – Christopher Wilson. New York – London: Garland Publishing.
Györffy Miklós. 2004. A kánon és „Az igazi”. Jelenkor 47 (1): 111–115.
Hafner Zoltán. 2009. Kertész Imre-bibliográfia. Budapest: PIM.
Kappanyos András. 2003. Ami lefordítható, és ami nem: Töprengések a Sorstalanság kapcsán. Alföld 54 (5): 40–44.
Kelemen Gábor. 2020. Magyar írók angol fordítója: Tim Wilkinson emlékére. Múlt és Jövő 31 (2–3): 150–154.
Keller, Julia. 2002. Holocaust survivor wins Nobel for literature. Chicago Tribune, okt. 11. 1.4.
Keller, Julia. 2003. Nobel-book publisher can expect ’a good kind of wild’. Chicago Tribune, okt. 6. 2.1.
Kertész Imre. Napló (1984 . január 12 . – 1991 . augusztus 11 .) . Kiadatlan kézirat. Budapest: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány / Kertész Imre Intézet. K.I. 10/1. t.
Kertész Imre. 1975. Sorstalanság. Budapest: Magvető.
Kertész, Imre. 1992. Fateless. Ford. Katharina M. Wilson – Christopher Wilson. Evanston, Illinois: Northwestern University Press.
Kertész, Imre. 2001. Sworn Statement. A True Story. Ford. Tim Wilkinson. The Hungarian Quarterly 42 (163): 45–58.
Kertész, Imre. 2005. Fateless. Ford. Tim Wilkinson. Evanston, London: Vintage.
Kertzer, Adrienne. 2005. Reading Imre Kertész in English. In Imre Kertész and Holocaust Literature, szerk. Louise Olga Vasvári – Steven Tötösy de Zepetnek. 111–124. West Lafayette, Indiana: Purdue University Press.
Lukács György. 2009. A regény elmélete: Történetfilozófiai kísérlet a nagyepikai formákról. Ford. Tandori Dezső. Budapest: Gond-Cura Alapítvány.
Mátraházi Zsuzsa. 1999. Aki külföldön lett „próféta”: Kertész Imre történelmi emlé- kezetről, műfordítási nehézségekről, kis nyelvekről és irodalmi nagyhatalomról. Könyvhét 3 (22): 5.
m. zs. [Mátraházi Zsuzsa]. 2002. Kertész Imre kiadója. Könyvhét 6 (21): 13.
Nádra Valéria. 2002. A Sorstalanságról: Beszélgetés Dalos Györggyel. Könyvhét 6 (21): 9.
Pálfalvi Lajos. 2024. Transz-Atlantik: Egy Gombrowicz-regény két magyar fordításá- ról. Studia Litteraria 63 (1–2): 114–122.
Peeters, Kris – Van Poucke, Piet. 2023. Retranslation, thirty-odd years after Berman. Parallèles 35 (1): 3–27. DOI:10.17462/para.2023.01.01
Pym, Anthony. 2020. Literary Translation. In Oxford Research Encyclopedia of Literary Theory, szerk. John Frow. Oxford: Oxford University Press.
https://doi.org/10.1093/ acrefore/9780190201098.013.1107.
Sherwood, Peter. 1993. Survival techniques. Times literary supplement, jan. 15. 21.
Szőnyei Tamás. 2002. „Tea gőzéből a múlt.” Magyar Narancs 42., okt. 17. 29.
Tatár Sándor. 2004. Miért/hogyan igen, ha nem, avagy van-e kiút a radikalitás csapdá- jából? Forrás 36 (5): 109–125.
Vashegyi MacDonald, Agnes. 2009. The „Lukács Effect” in Twentieth-Century Hungarian Literature and Film. Rocky Mountain Review 63 (1): 26–42.
Weeks, Linton. 2002. Kertesz’s writings earn him Nobel. The News and Observer, okt. 11. 3a.
Wilkinson, Tim. 2002. Kaddish for a Stillborn Child? The Hungarian Quarterly 43
(168): 41–43.
Wilkinson, Tim. 2011. A longer interview. Letters Journal 4. Literary Supplement: 59–78.
