AZ ÖREGSÉG MINT MINORITÁSTAPASZTALAT A KÁDÁR-KOR MAGYAR IRODALMÁBAN I.
Szabó Magda és Déry Tibor műveiben
Absztrakt
Az itt következő tanulmány egy olyan elemzéssorozat része, amely a kisebbségkutatás egy új területének feltérképezésére tesz kísérletet az öregséget mint kiszolgáltatott állapotot ábrázoló művek értelmezésén keresztül. Ezért mindenekelőtt azzal vet számot, hogy az öregség minor tapasztalatként való felmutatása milyen speciális elméleti területeket érint. Az elméleti kérdésfelvetést Szabó Magda, Déry Tibor, Mándy Iván és Mészöly Miklós egy- egy szövegének elemzése követi, ezek közül itt a két előbbi olvasható. A négy mű ugyanis a Kádár-rendszer egy-egy reprezentatív – de nagyon eltérő társadalmi háttérrel és világlátással rendelkező – szerzőjétől származik, akik az öregség kisebbségi tapasztalatként való ábrázolásán keresztül saját korukra és annak a múlthoz való viszonyára is reagálnak. Már ezek alapján is jól látható, hogy a társadalmi-politikai vonatkozások, a történelem és az emlékezet összefüggésének kérdése ezekben az írásokban különösen jól megfigyelhető lesz. Másrészt azért is sokat ígérő az összehasonlítás, mert a négy író, alkotásmódjukat tekintve, a hagyományos lélektani realizmustól a késő modern prózapoétika változataiig széles spektrumot fog át, ami az öregség tapasztalatának elbeszélésében nagyon eltérő stratégiákhoz vezet.
Hivatkozások
Baudrillard, Jean. 1998. The Consummer Society: Myths and Structures . London – New Delhi: SAGE Publication.
Beauvoire, Simon de. 1972. Az öregség . Budapest: Európa.
Botka Ferenc. 2004. Déry Tibor és a hatvanas évek. Rubicon 15 (8–9): 82–88.
Czetter Ibolya. 2003. Az öregség, mint stílus. In Mérlegen egy életmű: A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, szerk. Botka Ferenc. 153–158. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum.
Csabai Márta – Erős Ferenc. 2000. Testhatárok és énhatárok: Az identitás változó kere- tei. Budapest: Jószöveg Műhely.
Deleuze, Gilles – Guattari, Félix. 2009. Kafka: A kisebbségi irodalomért. Ford. Karácsonyi Judit. Budapest: Quadmon.
Déry Tibor. 2010. Két asszony – Szerelem – Niki . Budapest: Cicero.
Déry Tibor. 2017. Ítélet nincs.
https://reader.dia.hu/document Dery_Tibor-Itelet_nincs-16294
Foucault, Michel. 1992. Bio-politika és bio-hatalom. Ford. Ádám Péter. Pompeji 3(1): 118–129.
Földes Györgyi. 2011. Szövegek, testek, szövegtestek: A test-írás elmélet irányai. Helikon Irodalomtudományi Szemle 57 (1–2): 3–49.
Földes Györgyi. 2013. Corpus alienum. Helikon Irodalomtudományi Szemle 59 (3): 163–210.
Fuchs, Thomas. 2019. „Testet birtokolni vagy megélt testként létezni”. Ford. Balázs Katalin. Nagyerdei Almanach 9 (1): 49–61.
Gubacsi Beáta – Ureczky Eszter. 2022. Testek, határok, keresztmetszetek: A kultúrorvostan/orvosbölcsészet nemzetközi és hazai vonatkozásáról. Helikon Irodalomtudományi Szemle 68 (1): 5–37.
Higgs, Paul – Gilleard, Chris. 2015. Theorising the Fourth Age. London: Palgrave.
Kosztrabszky Réka. 2019. Az elbeszéléstechnika sajátosságai Szabó Magda korai regényeiben. Doktori disszertáció https://real-phd.mtak.hu/1093/2/Kosztrabszky_ Reka_disszertacio.pdf
Kristeva, Julia. 1982. Celine: Neither Actor Nor Martyr, „Ours to Jew or Die” in Kristeva. Powers of Horror: An Essay on Abjection, Trans. by Leon S. Roudiez. 133–140. New York: Columbia University Press.
Kristeva, Julia. 1996. Bevezetés a megalázottsághoz. Ford. Kiss Ágnes. Café Babel 20 (2): 169–184.
Krusovszky Dénes. 2018. Mitől boldogtalan egy magyar író?
https://magyarnarancs. hu/pislogo_szobrok/miert-nem-boldog-senki-a-magyar-irodalomban-114075
Murzsa Tímea. 2023. Predesztináció és szabad akarat kérdései Szabó Magda prózájában. In „Nekem csak maszkjaim voltak”: Tanulmányok Szabó Magda életmű- véről. Szerk. Murzsa Tímea – Papp Ágnes Klára. 181–194. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság.
Nelson, Todd D. 2002. Ageisme: Stereotyping and Prejudice against Older Person. Cambridge–London: The MIT Press.
Reichert, Gábor. 2016. 1956 mint erkölcsi probléma. Déry Tibor: Szerelem című novel- láskötete. Irodalmi Szemle 11. 32–43.
Ricoeur, Paul. 2001. A narratív azonosság. Ford. Seregi Tamás. 15–26. In Narratívák 5., szerk. László János – Thomka Beáta. Budapest: Kijárat.
Spivak, Gayatri Chakravorty. 1996. Szóra bírható-e az alárendelt? Ford. Mánfai Alice és Tamnay László. Helikon Irodalomtudományi Szemle 42 (4): 450–483.
Standeisky Éva. 1996. Az írók és a hatalom 1956–1963. Budapest: 1956-os Intézet.
Szabó Magda. 1963. Pilátus. Budapest: Magvető.
Szilágyi Zsófia. 2019. Szabó Magda határai. Alföld 70 (12): 136–144.
Tengelyi László. 1998. Élettörténet és önazonosság. Holmi 10 (4): 525–542.
Turner, Bryan S. 1995. Ageing and Identity: Some Reflections on the Somatization of the Self. In Images of Aging: Cultural Representations of Later Life eds. Mike Featherstone – Andrew Wernick. 245–262. London – New York: Routledge.
Ureczky Eszter. 2020. A törődés traumája. Sic Itur ad Astra 72: 217–246.
Ureczky Eszter. 2022. Öregedés, digitális klónozás és eutanázia a Fekete tükör című sorozat San Junipero-epizódjában. Helikon Irodalomtudományi Szemle 68 (1): 169–188.
