GYEREKEK ÉS GYERMEKKOR A JUGOSZLÁVIAI MAGYAR NÉPMESÉKBEN
Absztrakt
A mese igen sokrétű, több szinten elemezhető műfaj. A népmesekutatásnak több irányzata ismeretes: létezik néprajzi, szociálpszichológiai, pszichoanalitikus vagy álomelméleti megközelítés is. De a népmesét olvashatjuk akár irodalmi szövegként is. Jelen dolgozat azt vizsgálja, miként jelenik meg a gyermekkor a népmesékben, milyen szerep jut a gyermekhősöknek bennük, illetve milyen a mesékben a szülők és a gyermekek viszonya. A tanul- mány szerzője a Vajdaság, illetve a valamikori Jugoszlávia magyarságának népmeséivel foglalkozik, elsősorban a Penavin Olga által gyűjtött anyagot veszi alapul (Jugoszláviai magyar népmesék, 1971; Szélördög, 1971). Az elemzés emellett párhuzamot von más magyar tájegységek népmeséivel és a világirodalom mesekincsével is.
Hivatkozások
Bálint Péter. 2010. Az anya halál-aspektusai a népmesében: „A tied vót, de te elvetötted”: a gonosz anya hermeneutikája. https://palheidfogel.gportal.hu/portal/palheidfogel/ upload/438951_1465570257_07719.pdf (2024. szept. 4.)
Bárdos József. 2012. Anyák-banyák a tündérmesékben. Pedagógiai Folyóiratok 4.
https://folyoiratok.oh.gov.hu/konyv-es-neveles/anyak-banyak-a-tundermesekben (2024. szept. 4.)
Bárdos József. 2012a. Apák a tündérmesében. Fordulópont 57.
http://www.fordulopont. hu/FP-57_bardos.pdf (2024. szept. 4.)
Boldizsár Ildikó. 2004. Mesepoétika: Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Boldizsár Ildikó. 2011. Meseterápia: Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Budapest: Magvető.
Borbély Mihály. 1976. Pingált szobák: Borbély Mihály meséi. Kálmány Lajos gyűjtése. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Grimm, Jacob és Wilhelm. 2016. Az oroszlán és a béka: Ismeretlen Grimm-mesék. Ford. Adamik Lajos, Márton László. Budapest: Kalligram.
Herédi Károly. 2019. A vajdasági magyar gyerekirodalom kezdetei (1925–1969). Híd 83 (7): 102–116.
Honti János. 1937/2012. A mese világa. Budapest: Pantheon. (Reprint kiadás: Belső Egész-ség Kiadó, 2012)
Kárpáti Péter. 2013. A túlvilágon túl (I). Holmi 25 (9): 1171–1190.
Katona Imre. 1972. Sárkányölő ikertestvérek: Kopácsi népmesék, gyűjtötte és sajtó alá rendezte Katona Imre. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Kolozsi Tibor. 1972. Közelebb a valósághoz: Szélördög. Bácskai népmesék. Üzenet 2 (4): 253–256.
Kriza János. 2011. Az álomlátó fiú: Székely népmesék, vál., szerk. és utószó Kovács Ágnes. Budapest: Móra Könyvkiadó.
Lázár Ervin. 2001. Hapci király. Budapest: Osiris Kiadó.
Nagy Ilona. 2015. A népmese az élőszótól a nyomtatásig. In A Grimm-meséktől a modern mondákig: Folklorisztikai tanulmányok. 73–81. Budapest: L’Harmattan – MTK BTK Néprajztudományi Intézet.
Ortutay Gyula. 1955. Magyar népköltészet III ., Népmesék. Sajtó alá rendezte Ortutay Gyula. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Penavin Olga. 1971. Jugoszláviai magyar népmesék. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Penavin Olga. 1971a. Bevezetés. In Jugoszláviai magyar népmesék. 5–23. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Penavin Olga. 1971b. Szélördög: Bácskai népmesék. Penavin Olga gyűjtéséből elmesélte a gyerekeknek Jékely Zoltán. Budapest–Újvidék: Móra Könyvkiadó – Forum Könyvkiadó.
Penavin Olga. 1984. Jugoszláviai magyar népmesék I. Budapest–Újvidék: Akadémiai Kiadó – Forum Könyvkiadó.
Penavin Olga. 1984a. Jugoszláviai magyar népmesék II. Budapest–Újvidék: Akadémiai Kiadó – Forum Könyvkiadó.
Pressing Lajos. 2009. Az égig érő fa: Szellemi tanítások a magyar népmesékben I. Budapest: Pilis-Print Kiadó.
Székely András. 2009. Heinzelmann Emma (Rajzba álmodott mesék). Budapest: Holnap Kiadó.
Utasi Anikó. 2013. „Női” és „férfi” mesék: Az apa és az anya figurája népmeséinkben. Tanulmányok 47 (2): 139–150.
Utaši, Aniko. 2017. Kad godina traje tri dana: Tok vremena u mađarskim narodnim pričama. Detinjstvo 43 (2): 104–111.