A NYELVJÁRÁSI BESZÉDRŐL ÉS BESZÉLŐRŐL ALKOTOTT ELKÉPZELÉSEK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
Kulcsszavak:
népi nyelvészeti, nyelvjárási beszélő, NyelVéSz-projekt, Szeged környéki nyelvjárás
Absztrakt
A tanulmány a Nyelvi vélekedések Szegeden és környékén. Perceptuális dialektológiai vizsgálat című kutatás szülők korcsoportjába tartozó adatközlőkkel készült szociolingvisztikai interjúkat elemzi. A huszonnégy fő három különböző településen, Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Balástyán él. A tanulmány a népi nyelvészet elméletét alapul véve azt vizsgálja, mit gondolnak az adatközlők arról, hogy mi a nyelvjárás, mi jellemzi, kik beszélik, hol beszélnek tájszólásban, illetőleg van-e különbség fiatalok és idősek beszéde között. Mindhárom településen élők szerint inkább az idősek beszélnek nyelvjárásban, de míg Szegeden úgy vélik az adatközlők, hogy inkább a környező falvakban élőkre jellemző a nyelvjárás használata, valamint az alacsonyabb végzettséggel kapcsolják össze, addig Hódmezővásárhelyen és Balástyán a fiatalabb korcsoportba tartozókhoz is kötik, és többségük szerint iskolai végzettséggel kevéssé vagy egyáltalán nem függ össze a nyelvjárás használata.
Hivatkozások
Berente Anikó – Kontra Miklós – Németh Miklós – Schirm Anita – Sinkovics Balázs. 2023. Nyelvi vélekedések mintázatai Szegeden és környékén. Hungarológiai Közlemények 24 (4): 81–88.
Gyuriczáné Bazsika Enikő. 2009. Nyelvjárásvesztés – nyelvjárásmegtartás: Attitűdvizsgálatok a zalai Kerkakutas községben. In Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi Konferencia, Párkány (Szlovákia), 2008. szeptember 4–6., szerk. Borbély Anna, Vančoné Kremmer Ildikó, Hattyár Helga, (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 101.) 129–137. Budapest: Tinta.
Hoenigswald, Henry. 1966. A Proposal for the Study of Folk-Linguistics. In Sociolinguistics, ed. William Bright. 16–26. The Hague: Mouton.
Juhász Dezső. 2001. A nyelvjárási régiók. In Magyar dialektológia, szerk. Kiss Jenő. 262–316. Budapest: Osiris Kiadó.
Kiss Jenő. 1996. A nyelvi attitűd és a másodlagos nyelvi szocializáció: vizsgálatok nyelvjárási környezetben. Magyar Nyelv 92: 138–151.
Kontra Miklós – Németh Miklós – Sinkovics Balázs. 2016. Szeged nyelve a 21. század elején. Budapest: Gondolat.
Lukács Csilla. 2009. Székelyföldi középiskolások nyelvi/ nyelvjárási identitástudata. In Válogatás az 1. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia előadásaiból, szerk. Váradi Tamás. 70–80. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.
Ludányi Zsófia. 2017. Nyelvi ideológiák és napjaink nyelvhasználati kérdései a nyelvi tanácsadó szolgálat tükrében. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 12 (2): 32–48.
Németh Miklós. 2024. A változó nyelvjárás – a tanórán: Eltérő tanári hitvallások. In Levéltár – terepmunka – katedra: Születésnapi köszöntő kötet Hegedűs Attila tiszteletére, szerk. Farkas Edit – Nemesi Attila László – Pintér Lilla. 219–230. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék.
Parapatics Andrea. 2019. Adalékok a nyelvjárási tudat kérdésköréhez az Új magyar nyelvjárási atlasz néhány dunántúli kutatópontjáról. Eruditio – Educatio 14, 88–100.
Parapatics Andrea. 2020. A magyar nyelv regionalitása és a köznevelés. Tények, problémák, javaslatok. Budapest: Tinta.
Parapatics, Andrea. 2023. The sociolinguistic survey of the New General Atlas of Hungarian Dialects project and its partial results. Linguistica Silesiana 44 (1): 105–120.
https://www.doi.org/10.24425/linsi.2023.144825
Paveau, Marie-Anne. 2011. Do nonlinguists practice linguistics? An anti-eliminative approach to folk theories. AILA Review 24: 40–54.
Plewnia, Albrecht – Rothe, Astrid. 2012. Sprache – Einstellungen – Regionalität. In Sprache und Einstellungen. Spracheinstellungen aus sprachwissenschaftlicher und sozialpsychologischer Perspektive, Hrsg. Ludwig M. Eichinger – Albrecht Plewnia – Christiane Schoel – Dagmar Stahlberg. 9–118. Tübingen: Narr.
Preston, Dennis R. 2017. The perception of language differences: Why should you care? In Élőnyelvi kutatások és a dialektológia, szerk. Benő Attila – Fazakas Noémi. 11–26. Marosvásárhely, Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület.
Preston, Dennis R. 2018. Folk linguistics and language awareness. In Handbook of language awareness, ed. Peter Garrett – Josep M. Cots. 375–386. London: Routledge.
Sándor Anna. 2001. A nyelvi attitűd kisebbségben. Magyar Nyelv 97: 87–95.
Sándor Klára. 2004. Az „én nyelvem” – A „saját nyelvváltozatra” vonatkozó véleke- dések nem nyelvészek ítéleteiben. In Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere, szerk. Lakatos Ilona – T. Károlyi Margit, 40–49. Budapest: Tinta.
Smith, Eliot R. – Mackie, Diane M. – Claypool, Heather M. 2016. Szociálpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Stoeckle, Philipp – Svenstrup, Christoph Hare. 2011. Language variation and (de-) standardisation processes in Germany. In Standard Languages and Language Standards in a Changing Europe, eds. Tore Kristiansen and Nikolas Coupland. 83–90. Oslo: NOVUS PRESS.
Sz. Tóth László. 2012. Salánk és Dobra: Két kisebbségi magyar beszélőközösség nyel- vi mentalitásának vizsgálatához (az ÚMNyA. adatai alapján). In FÉLÚTON 7. A hetedik Félúton konferencia (2011) kiadványa, szerk. Parapatics, Andrea; Csernák- Szuhánszky, Debóra. Budapest: ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola.
Gyuriczáné Bazsika Enikő. 2009. Nyelvjárásvesztés – nyelvjárásmegtartás: Attitűdvizsgálatok a zalai Kerkakutas községben. In Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi Konferencia, Párkány (Szlovákia), 2008. szeptember 4–6., szerk. Borbély Anna, Vančoné Kremmer Ildikó, Hattyár Helga, (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 101.) 129–137. Budapest: Tinta.
Hoenigswald, Henry. 1966. A Proposal for the Study of Folk-Linguistics. In Sociolinguistics, ed. William Bright. 16–26. The Hague: Mouton.
Juhász Dezső. 2001. A nyelvjárási régiók. In Magyar dialektológia, szerk. Kiss Jenő. 262–316. Budapest: Osiris Kiadó.
Kiss Jenő. 1996. A nyelvi attitűd és a másodlagos nyelvi szocializáció: vizsgálatok nyelvjárási környezetben. Magyar Nyelv 92: 138–151.
Kontra Miklós – Németh Miklós – Sinkovics Balázs. 2016. Szeged nyelve a 21. század elején. Budapest: Gondolat.
Lukács Csilla. 2009. Székelyföldi középiskolások nyelvi/ nyelvjárási identitástudata. In Válogatás az 1. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia előadásaiból, szerk. Váradi Tamás. 70–80. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.
Ludányi Zsófia. 2017. Nyelvi ideológiák és napjaink nyelvhasználati kérdései a nyelvi tanácsadó szolgálat tükrében. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 12 (2): 32–48.
Németh Miklós. 2024. A változó nyelvjárás – a tanórán: Eltérő tanári hitvallások. In Levéltár – terepmunka – katedra: Születésnapi köszöntő kötet Hegedűs Attila tiszteletére, szerk. Farkas Edit – Nemesi Attila László – Pintér Lilla. 219–230. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék.
Parapatics Andrea. 2019. Adalékok a nyelvjárási tudat kérdésköréhez az Új magyar nyelvjárási atlasz néhány dunántúli kutatópontjáról. Eruditio – Educatio 14, 88–100.
Parapatics Andrea. 2020. A magyar nyelv regionalitása és a köznevelés. Tények, problémák, javaslatok. Budapest: Tinta.
Parapatics, Andrea. 2023. The sociolinguistic survey of the New General Atlas of Hungarian Dialects project and its partial results. Linguistica Silesiana 44 (1): 105–120.
https://www.doi.org/10.24425/linsi.2023.144825
Paveau, Marie-Anne. 2011. Do nonlinguists practice linguistics? An anti-eliminative approach to folk theories. AILA Review 24: 40–54.
Plewnia, Albrecht – Rothe, Astrid. 2012. Sprache – Einstellungen – Regionalität. In Sprache und Einstellungen. Spracheinstellungen aus sprachwissenschaftlicher und sozialpsychologischer Perspektive, Hrsg. Ludwig M. Eichinger – Albrecht Plewnia – Christiane Schoel – Dagmar Stahlberg. 9–118. Tübingen: Narr.
Preston, Dennis R. 2017. The perception of language differences: Why should you care? In Élőnyelvi kutatások és a dialektológia, szerk. Benő Attila – Fazakas Noémi. 11–26. Marosvásárhely, Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület.
Preston, Dennis R. 2018. Folk linguistics and language awareness. In Handbook of language awareness, ed. Peter Garrett – Josep M. Cots. 375–386. London: Routledge.
Sándor Anna. 2001. A nyelvi attitűd kisebbségben. Magyar Nyelv 97: 87–95.
Sándor Klára. 2004. Az „én nyelvem” – A „saját nyelvváltozatra” vonatkozó véleke- dések nem nyelvészek ítéleteiben. In Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere, szerk. Lakatos Ilona – T. Károlyi Margit, 40–49. Budapest: Tinta.
Smith, Eliot R. – Mackie, Diane M. – Claypool, Heather M. 2016. Szociálpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Stoeckle, Philipp – Svenstrup, Christoph Hare. 2011. Language variation and (de-) standardisation processes in Germany. In Standard Languages and Language Standards in a Changing Europe, eds. Tore Kristiansen and Nikolas Coupland. 83–90. Oslo: NOVUS PRESS.
Sz. Tóth László. 2012. Salánk és Dobra: Két kisebbségi magyar beszélőközösség nyel- vi mentalitásának vizsgálatához (az ÚMNyA. adatai alapján). In FÉLÚTON 7. A hetedik Félúton konferencia (2011) kiadványa, szerk. Parapatics, Andrea; Csernák- Szuhánszky, Debóra. Budapest: ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola.
