NYELVI IDEOLÓGIÁK MŰKÖDÉS KÖZBEN

Anita SCHIRM

doi:10.19090/hk.2025.3.126-139

Anita SCHIRM Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, Magyarország http://orcid.org/0000-0002-4265-4147

DOI: https://doi.org/10.19090/hk.2025.3.126-139

Kulcsszavak: nyelvjárás, nyelvi ideológiák, diskurzusjelölők, arculatóvás, javítási műveletek

Absztrakt

A tanulmány a Nyelvi vélekedések mintázatai Szegeden és környékén – Perceptuális dialektológiai vizsgálat című NKFIH kutatás keretében tíz szegedi általános iskolai pedagógussal készített interjú példáinak elemzésén keresztül mutatja be a nyelvi ideológiák működését. A pedagógusok – bár magukat a nyelvhasználat tekintetében többnyire megengedőnek vallották, s a tájszólást kincsnek, értéknek tekintették – néhány konkrét, nyelvjárásinak is tekinthető jelenséggel kapcsolatban zömében mégis a nyelvi standardizmust képviselték és adták tovább. Emellett azonban a necesszizmus, elegantizmus, perfekcionizmus, damnificizmus, doktizmus, mentalizmus és defektivizmus is megjelent a vélekedéseikben. További érdekes adalék, hogy e nyelvi ideológiák környezetében gyakoriak voltak a diskurzusjelölők is, amelyeket az adatközlők arculatóvásra használtak, ugyanis a véleményüket igyekeztek velük tompítani.

Hivatkozások

Bartha Csilla – Hámori Ágnes. 2010. Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban: Nyelvi variabilitás és társas jelentések konstruálása a szociolingvisztika „harmadik hullámában”. Magyar Nyelvőr 134 (3): 298–321.

Berente Anikó – Kontra Miklós – Németh Miklós – Schirm Anita – Sinkovics Balázs. 2023. Nyelvi vélekedések mintázatai Szegeden és környékén. Hungarológiai Közlemények 24 (4): 81–88.
https://doi.org/10.19090/hk.2023.4.81-88

Dér Csilla Ilona. 2017. A hát multifunkcionalitása a beszédműfajok és a diskurzusje- lölő-társulások függvényében. Beszédkutatás (25): 169–184.
https://doi.org/10.15775/%0ABeszkut.2017.169-184

Fuller, Janet M. 2003. Use of the discourse marker like in interviews. Journal of Sociolinguistics 7 (3): 365–377. https://doi.org/10.1111/1467-9481.00229

Goffman, Erving. 1967/1995. A homlokzatról: A rituális elemek analízise a társas inter- akcióban. In Síklaki István szerk. 1995. A szóbeli befolyásolás alapjai II. 3–30. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

González, Montserrat. 2004. Pragmatic markers in oral narrative. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins.

Kontra Miklós – Németh Miklós – Sinkovics Balázs. 2016. Szeged nyelve a 21. század elején. Budapest: Gondolat.

Laihonen, Petteri. 2008. Language ideologies in interviews: A conversation analysis approach. Journal of Sociolinguistics 12 (5): 668–693.

Laihonen, Petteri. 2009. Language ideologies in the Romanian Banat: Analysis of interviews and academic writings among the Hungarians and Germans. Jyväskylä Studies in Humanities 119. Jyväskylä: University of Jyväskylä. https://jyx.jyu.fi/jyx/Record/jyx_123456789_20324

Lanstyák István. 2011. A nyelvi ideológiák néhány általános kérdéséről. In Misad Katalin – Csehy Zoltán szerk. Nova Posoniensia. 13–57. Pozsony: Szenczi Molnár Albert Egyesület – Kalligram Kiadó.

Preston, Dennis R. 2018. Language regard: What, why, how, whither? In Evans, Betsy E. – Erica J. Benson – James Stanford eds. Language regard: Methods, variation and change. 3–28. Cambridge: Cambridge University Press.

Schirm Anita. 2021. Diskurzusjelölők szövegeken innen és túl. Budapest: Loisir Kiadó.

Schirm Anita. 2023. Diskurzusjelölők a szegedi nyelvjárással kapcsolatos, tanárokkal készített szociolingvisztikai interjúkban. Alkalmazott Nyelvtudomány 23 (2): 36–53.
http://dx.doi.org/10.18460/ANY.2023.2.003