NYOLCADIK OSZTÁLYOS TANULÓK NYELVI VÉLEKEDÉSEI SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉKÉN

Anikó BERENTE

doi:10.19090/hk.2025.3.140-157

Anikó BERENTE Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, Magyarország http://orcid.org/0009-0004-8626-4417

DOI: https://doi.org/10.19090/hk.2025.3.140-157

Kulcsszavak: nyelvjárás, nyelvi vélekedések, általános iskola, nyolcadik osztályos tanulók

Absztrakt

A dolgozat a jelenleg is zajló Nyelvi vélekedések mintázatai Szegeden és környékén – Perceptuális dialektológiai vizsgálat című kutatás egyik részkérdéskörére koncentrál. A vizsgálat során a dél-alföldi nyelvjárási régióban, három település egy-egy általános iskolájának diákjaival, pedagógusaival, valamint szülőkkel és nagyszülőkkel készítettünk strukturált szociolingvisztikai interjúkat. Jelen írás azt kívánja bemutatni, hogy a nyolcadik osztályos tanulók milyen vélekedésekkel rendelkeznek az ö-ző nyelvjárással kapcsolatban: elfogadhatónak tartják-e a nem standard változat használatát a különböző helyszíneken, zavaró-e számukra; ha beszélik, szokták-e kerülni valamilyen helyzetben bármilyen okból kifolyólag; mit gondolnak a nyelvjárás jövőjéről; sajnálnák-e, ha eltűnne; és véleményük szerint a megmaradásában ők maguk be tudnak-e bármilyen szerepet tölteni.

Hivatkozások

Bartha Csilla. 2002. Nyelvi hátrány és iskola. Iskolakultúra 12 (6–7): 84–93.
https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/19670 (2025. febr. 25.)

Berente Anikó – Kontra Miklós – Németh Miklós – Schirm Anita – Sinkovics Balázs. 2023. Nyelvi vélekedések mintázatai Szegeden és környékén. Hungarológiai Közlemények 24. 81–88.

Berta Judit – Csabai Krisztina. 2014. Szocializáció gyermek- és serdülőkorban: Elakadások, zavarok és kibontakozás. Kézirat. ISBN 978-963-308-181-5.

Borbély Anna. 2001. A nyelvcsere folyamata és kutatása. Nyelvtudományi Közlemények 98. 193–215.

Danczi Annamária. 2011. Nyelvjárási háttérrel az iskolában. Anyanyelv-pedagógia 4 (2).
https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=315 (2025. febr. 12.)

Jánk István. 2017. Nyelvi hátrány és diszkrimináció az iskolában: A nyelvi szocializáció jelentősége a tanuló értékelésében. Szociológiai Szemle 27 (3): 27–47.

Kaján Andrea – Deme Andrea. 2020. Nyelvi attitűdvizsgálat iskolások körében. Anyanyelv-pedagógia 13 (3). https://doi.org/10.21030/anyp.2020.3.2 (2025. febr. 12.)

Kiss Jenő. 2002. A nyelvjárások és az anyanyelvi nevelés. Magyar Nyelvőr 126 (3): 263–269.

Kiss Jenő. 2017. A nyelvjárások. In A magyar nyelv jelene és jövője, szerk. Tolcsvai Nagy Gábor. 199–221. Budapest: Gondolat Kiadó.

Kovács Rácz Eleonóra. 2014. Identitásjegyek és nyelvjárási attitűd a vajdasági magyar ajkú bánáti kisiskolások körében. Hungarológiai Közlemények 45 (2): 33–50.

Németh Miklós. 2024. A változó nyelvjárás – a tanórán: Eltérő tanári hitvallások. In Levéltár – terepmunka – katedra: Születésnapi köszöntő kötet Hegedűs Attila tiszteletére, szerk. Farkas Edit – Nemesi Attila László – Pintér Lilla. 219–230. Budapest: PPKE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék.

Sinkovics Balázs. 2024. Nyelvhasználat és nyelvi vélekedések Szegeden és környékén: Egy kutatási program bemutatása. In Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság, szerk. Fogarasi Katalin – Ittzés Dániel – Mány Dániel.
https://mersz.hu/ dokumentum/m1262tia 155/#m1262tia_153 (2025. febr. 25.)

Sinkovics Balázs. 2025. A nyelvjárás hagyományőrzés?: A Szeged környéki ö-zés megőrzése Hódmezővásárhelyen. In A szociolingvisztikai kutatás társadalmi hatásai, szerk. Bodó Csanád – Szabó Gergely. 313–324. Budapest: Eötvös Kiadó. https:// www.eltereader.hu/media/2025/04/Bodo_Csanad-Szabo_Gergely-A_szocioling- visztika_web.pdf (2025. júl. 17.)

Steinmacher Dóra. 2019. Nyelvjárási attitűdök egy dunántúli általános iskolában. Anyanyelv-pedagógia 12 (1).
https://doi.org/10.21030/anyp.2019.1.10 (2025. febr. 15.)

Zimányi Árpád. 2015. A nyelvjárások és a nyelvjárásiasság megítélése egyetemisták és főiskolások körében. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis: Sectio Linguistica Hungarica (42): 233–244.