NÖVÉNY, ÁLLAT ÉS EMBERI TEST KAPCSOLATAI
Tolnai Ottó Rovarház című regényének biopoétikai értelmezése
Kulcsszavak:
Tolnai Ottó, biopoétika, növény, állat, antropocentrizmus
Absztrakt
A dolgozat Tolnai Ottó Rovarház című regényét vizsgálja a biopoétika elméleti keretében a növény, állat és emberi test irodalmi reprezentációira összpontosítva. A biopoétika az ember és a természet összefonódásának és kölcsönhatásainak mélyebb megértésére törekszik. Tolnai műveiben a rovarok, a növények, az emberi test és a bomló természet formájában megtestesülő élő anyag aktívan alakítja a szövegvilágot, újfajta, nem antropocentrikus értelmezési lehetőséget teremtve. Az elemzés célja feltárni, miként kapcsolódik össze a biológiai lét és az emberi tapasztalat, valamint hogyan kérdőjeleződnek meg az ember és környezete közötti hagyományos határvonalak. Az elemzés az ökokritika elméleti keretét is integrálja, amelynek alkalmazása különösen indokolt a kerttematikát érintő szöveghelyek vizsgálata során.
Hivatkozások
Aćin, Jovica. 1976. A regény mint pókháló, vagy Tolnai Ottó Rovarháza. Ford. Kerekes László. Új Symposion 138 (10): 366–368.
Bányai János. 1970. Szöveg és írás. Híd 34 (5): 559.
Berger, John. 1980. Why Look at Animals? In About Looking. 1–26. New York: Pantheon Books.
Bragard, Veronique. 2013. “Introduction: Languages of Waste: Matter and Form in our Garbage”. Interdisciplinary Studies in Literature and Environment, 20 (3): 459–463.
Csányi Erzsébet. 2009. Mediális transzformációk: A zenei és a verbális kód közti átjárás lehetőségei Tolnai Ottó: Rovarházában. In Thomka-szimpozion: Ünnepi kötet Thomka Beáta köszöntésére, szerk. Kisantal Tamás. 267–271. Pozsony: Kalligram.
Deleuze, Gilles – Guattari, Félix. 1980. Rizóma. Ford. Gyimesi Tímea. Ex-Symposion (15–16): 1–17. https://exsymposion.hu/index.php?tbid=article_page_surfer&csa=load_article&rw_code=rizoma_259 (2025. okt. 7.)
Derrida, Jacques. 2008. The Animal That Therefore I Am (M.-L. Mallet, Ed.). New York: Fordham University Press.
Driscoll, Kári – Hoffman, Eva. 2018. What Is Zoopoetics?: Texts, Bodies, Entangle- ment. Palgrave Studies in Animals and Literature.
https://doi.org/10.1007/978-3- 319-64416-5_1
Foucault, Michel. 2000. Eltérő terek. Ford. Sutyák Tibor. In Nyelv a végtelenhez: Tanulmányok, előadások, beszélgetések. 147–156. Debrecen: Latin Betűk.
Géczi János. 2001. Természet-kép: Művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest: Krónika Nova Kiadó. http://mek.niif.hu/06600/06639/06639.pdf (2025. szept. 15.)
Hankiss Elemér. 2006. Félelmek és szimbólumok. Budapest: Osiris Kiadó.
Harrison, Robert Pogue. 2008. Gardens: An Essay on the Human Condition. Chicago: The University of Chicago Press.
Horgas Judit. 2005. Reneszánsz ökológia – az ökológia reneszánsza. Liget, júl.
https://ligetmuhely.com/liget/reneszansz-okologia-az-okologia-reneszansza/ (2025. szept. 15.)
Kántor Lajos. 1979. Korváltás: Kritikák, tanulmányok. Bukarest: Kriterion.
Kulcsár Szabó Ernő. 1994. A magyar irodalom története 1945–1991. Budapest: Argumentum.
Ladányi István. 2020. Tolnai Ottó Rovarház című regénye és kontextusai. In A modern magyar líra/próza világirodalmi kontextusban, szerk. Horváth Kornélia – Osztroluczky Sarolta. 547–555. Budapest: Kijárat.
Lányi András. 2021. Együttéléstan: esszék. Budapest: Liget Műhely Alapítvány.
https://mek.oszk.hu/22100/22156/22156.pdf (2025. szept. 15.)
Lurcza Zsuzsanna. 2024. Szubjektum és térhasználat a hatalom által strukturált térben. In Köztes terek, megosztott életek, szerk. Bognár László – Dobák Judit – Faragó László – Molnár Ágnes – R. Nagy József – Török Zsuzsanna. 68–86. Miskolc: Aldebaran Kutatóműhely.
Morton, Timothy. 2007. Ecology without Nature: Rethinking Environmental Aesthetics. Cambridge: Harvard University Press.
Nemes Z. Márió. 2018. Ember, embertelen és ember utáni: a poszthumanizmus változatai. Helikon 64 (4): 376–393. https://epa.oszk.hu/03500/03580/00012/pdf/EPA03580_helikon_2018_4_375-393.pdf (2025. szept. 15.)
Németh S. Katalin. 2020. Állat(ság)ok a magyar irodalom- és művelődéstörténetben. Bárka, febr. 25.
http://www.barkaonline.hu/esszek-tanulmanyok/7125-allat-sag- ok-a-magyar-irodalom--es-m-vel-destortenetben (2025. szept. 4.)
Pataky Adrienn. 2019. A kortárs magyar líra elmúlt évtizedének biopoétikai irányáról. Bárka, ápr. 2. http://www.barkaonline.hu/esszek-tanulmanyok/6681-a-kortars- magyar-lira-elmult-evtizedenek-biopoetikai-iranyarol (2025. szept. 1.)
Radnai Dániel Szabolcs. 2022. Ember a természetben – Radnóti Sándor. A táj keletke- zéstörténetei: „Ők, akik nézték Hannibál hadát”. Mesteriskola. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó. Literatura 49 (3): 368–377.
https://epa.oszk.hu/03600/03613/00023/pdf/EPA03613_literatura_2023_3_368-377.pdf (2025. szept. 1.)
Radnóti Sándor. 2022. A táj keletkezéstörténetei. Budapest: Atlantisz.
Smid Róbert. 2023. Az ökokritika dilemmái. Budapest: Századvég Kiadó.
Szajbély Mihály. 2004. Tézisek Tolnai Ottó (prózaírói) munkásságának alakulástörténetéről. In Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről, szerk. Thomka Beáta. 133–144. Budapest: Kritikai Zsebkönyvtár 3.
Thomka Beáta. 1994. Tolnai Ottó. Pozsony: Kalligram.
Toldi Éva. 2021. Tolnai Ottó: Rovarház. In Magyar irodalmi művek 1956–2016, szerk. Pécsi Györgyi – Falusi Márton. 153–154. Budapest: MMA Kiadó.
Tolnai Ottó. 1969. Rovarház. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Vismann, Cornelia. 2017. Kultúrtechnikák és szuverenitás. Ford. Keresztes Balázs. Tiszatáj 71 (2): 64.
Bányai János. 1970. Szöveg és írás. Híd 34 (5): 559.
Berger, John. 1980. Why Look at Animals? In About Looking. 1–26. New York: Pantheon Books.
Bragard, Veronique. 2013. “Introduction: Languages of Waste: Matter and Form in our Garbage”. Interdisciplinary Studies in Literature and Environment, 20 (3): 459–463.
Csányi Erzsébet. 2009. Mediális transzformációk: A zenei és a verbális kód közti átjárás lehetőségei Tolnai Ottó: Rovarházában. In Thomka-szimpozion: Ünnepi kötet Thomka Beáta köszöntésére, szerk. Kisantal Tamás. 267–271. Pozsony: Kalligram.
Deleuze, Gilles – Guattari, Félix. 1980. Rizóma. Ford. Gyimesi Tímea. Ex-Symposion (15–16): 1–17. https://exsymposion.hu/index.php?tbid=article_page_surfer&csa=load_article&rw_code=rizoma_259 (2025. okt. 7.)
Derrida, Jacques. 2008. The Animal That Therefore I Am (M.-L. Mallet, Ed.). New York: Fordham University Press.
Driscoll, Kári – Hoffman, Eva. 2018. What Is Zoopoetics?: Texts, Bodies, Entangle- ment. Palgrave Studies in Animals and Literature.
https://doi.org/10.1007/978-3- 319-64416-5_1
Foucault, Michel. 2000. Eltérő terek. Ford. Sutyák Tibor. In Nyelv a végtelenhez: Tanulmányok, előadások, beszélgetések. 147–156. Debrecen: Latin Betűk.
Géczi János. 2001. Természet-kép: Művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest: Krónika Nova Kiadó. http://mek.niif.hu/06600/06639/06639.pdf (2025. szept. 15.)
Hankiss Elemér. 2006. Félelmek és szimbólumok. Budapest: Osiris Kiadó.
Harrison, Robert Pogue. 2008. Gardens: An Essay on the Human Condition. Chicago: The University of Chicago Press.
Horgas Judit. 2005. Reneszánsz ökológia – az ökológia reneszánsza. Liget, júl.
https://ligetmuhely.com/liget/reneszansz-okologia-az-okologia-reneszansza/ (2025. szept. 15.)
Kántor Lajos. 1979. Korváltás: Kritikák, tanulmányok. Bukarest: Kriterion.
Kulcsár Szabó Ernő. 1994. A magyar irodalom története 1945–1991. Budapest: Argumentum.
Ladányi István. 2020. Tolnai Ottó Rovarház című regénye és kontextusai. In A modern magyar líra/próza világirodalmi kontextusban, szerk. Horváth Kornélia – Osztroluczky Sarolta. 547–555. Budapest: Kijárat.
Lányi András. 2021. Együttéléstan: esszék. Budapest: Liget Műhely Alapítvány.
https://mek.oszk.hu/22100/22156/22156.pdf (2025. szept. 15.)
Lurcza Zsuzsanna. 2024. Szubjektum és térhasználat a hatalom által strukturált térben. In Köztes terek, megosztott életek, szerk. Bognár László – Dobák Judit – Faragó László – Molnár Ágnes – R. Nagy József – Török Zsuzsanna. 68–86. Miskolc: Aldebaran Kutatóműhely.
Morton, Timothy. 2007. Ecology without Nature: Rethinking Environmental Aesthetics. Cambridge: Harvard University Press.
Nemes Z. Márió. 2018. Ember, embertelen és ember utáni: a poszthumanizmus változatai. Helikon 64 (4): 376–393. https://epa.oszk.hu/03500/03580/00012/pdf/EPA03580_helikon_2018_4_375-393.pdf (2025. szept. 15.)
Németh S. Katalin. 2020. Állat(ság)ok a magyar irodalom- és művelődéstörténetben. Bárka, febr. 25.
http://www.barkaonline.hu/esszek-tanulmanyok/7125-allat-sag- ok-a-magyar-irodalom--es-m-vel-destortenetben (2025. szept. 4.)
Pataky Adrienn. 2019. A kortárs magyar líra elmúlt évtizedének biopoétikai irányáról. Bárka, ápr. 2. http://www.barkaonline.hu/esszek-tanulmanyok/6681-a-kortars- magyar-lira-elmult-evtizedenek-biopoetikai-iranyarol (2025. szept. 1.)
Radnai Dániel Szabolcs. 2022. Ember a természetben – Radnóti Sándor. A táj keletke- zéstörténetei: „Ők, akik nézték Hannibál hadát”. Mesteriskola. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó. Literatura 49 (3): 368–377.
https://epa.oszk.hu/03600/03613/00023/pdf/EPA03613_literatura_2023_3_368-377.pdf (2025. szept. 1.)
Radnóti Sándor. 2022. A táj keletkezéstörténetei. Budapest: Atlantisz.
Smid Róbert. 2023. Az ökokritika dilemmái. Budapest: Századvég Kiadó.
Szajbély Mihály. 2004. Tézisek Tolnai Ottó (prózaírói) munkásságának alakulástörténetéről. In Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről, szerk. Thomka Beáta. 133–144. Budapest: Kritikai Zsebkönyvtár 3.
Thomka Beáta. 1994. Tolnai Ottó. Pozsony: Kalligram.
Toldi Éva. 2021. Tolnai Ottó: Rovarház. In Magyar irodalmi művek 1956–2016, szerk. Pécsi Györgyi – Falusi Márton. 153–154. Budapest: MMA Kiadó.
Tolnai Ottó. 1969. Rovarház. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Vismann, Cornelia. 2017. Kultúrtechnikák és szuverenitás. Ford. Keresztes Balázs. Tiszatáj 71 (2): 64.
