ARANY JÁNOS LÍRÁJÁNAK ÉS VERSES EPIKÁJÁNAK RECEPCIÓJA A KORTÁRS MAGYAR KÖLTÉSZETBEN
Kulcsszavak:
magyar irodalom, romantika, Arany János, verses epika, recepcióesztétika
Absztrakt
A tanulmány Arany János verses epikájának és lírájának kortárs recepcióját elemzi. Röviden bemutatja az életmű értékelésének hullámzásait, a verses epikus és a lírikus korszakok különféle értelmezési irányait, majd a kortárs magyar költészet Arany Jánoshoz való viszonyulását vizsgálja Nagy László, Juhász Ferenc, Orbán Ottó, Ágh István, Kányádi Sándor, Térey János és Lövétei Lázár László munkásságának középpontba állításával. A tanulmány alaptézise szerint fordulat következett be a hagyománytörténésben: a XX. században Arany János lírája látszott korszerűbbnek, mára viszont fölerősödött az epikus struktúrák recepciója. A szerző úgy véli, hogy a magyar költészet történetében akkor erősödnek föl az epikus struktúrák, amikor a költők az individualitás és a kollektivitás etikai problémáit nem ontikusan elválasztva, hanem szinoptikusan összenézve kezelik, s ennek révén tesznek kísérletet az olyan dichotómiák feloldására, mint klasszicizálás és romantika, látszat és valóság, egyéniesség és közösségiség, személyesség és tárgyiasság, affirmáció és alakváltoztatás, valóságreferencia és nyelvi játékosság, sajátszerűség és idegenség, eredetiség és mintakövetés, haza és haladás.
Hivatkozások
Ágh István. 2000. „Vagyonos Atyánk”. In Ahogy a vers mibennünk. 77–80. Budapest: Széphalom Könyvműhely.
Ágh István. 2011. Végül a rétisas. In Hívás valahonnan. 38–40. Budapest: Nap Kiadó.
Ágh István. 2011. Ezredvégi recept az író fölépítéséhez. Hitel 27 (7): 3–5.
Ágh István. 2015. Válasz hazulról. Budapest: Nap Kiadó.
Assmann, Jan. 2013. A kulturális emlékezet: Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.
Barta János. 1953. Arany János. Budapest: Művelt Nép Könyvkiadó.
Bloom, Harold. 1973. The Anxiety of Influence: A Theory of Poetry. New York: Oxford University Press.
Bogdán László. 2000. A bráni lakoma. http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/bogdanlaszlo.htm (2017. jún. 7.)
Boros Oszkár. 2013. A Negyedik szimfónia recepciótörténete, valamint a szerep(játék), a nyelv és a szubjektum összefüggései. In Versritmus, textualitás és költészetfilozófia Weöres Sándor lírájában, valamint annak egyes pre- és poszttextusaiban. 107–136. PhD-dolgozat. Piliscsaba: PPKE BTK.
Dávidházi Péter. 1978. A tagolt formateljesség normája. Fejezet Arany kritikusi gondolatrendszeréből. Irodalomtörténeti Közlemények 82 (1): 32–51.
Dávidházi Péter. 1992. Hunyt mesterünk: Arany János kritikusi öröksége. Budapest: Argumentum Kiadó.
Falusi Márton. 2013. Arany János hazafogalma és otthonélménye. In Arany János: Epilogus: Válogatott versek Ágh István, Falusi Márton, Ferencz Győző, Lator László, Lukács Sándor, Papp Zoltán, Szepesi Attila, Tamás Menyhért, Tóth Erzsébet esszéivel. 114–122. Budapest: Nap Kiadó.
Falusi Márton. 2017. „Eb ura fakó, Ugocsa non coronat”: Jog és irodalom, Sein és Sollen, valamint haza és haladás Pikler Gyula, Somló Bódog, Jászi Oszkár és Ady Endre írásaiban. In Iustitia körülnéz: Tanulmányok a „jog és irodalom” köréből, szerk. Fekete Balázs, H. Szilágyi István, Kiss Anna, Ződi Zsolt. 29–67. Budapest: Szent István Társulat.
Györffy Miklós. 2005. Dunának, Rajnának egy a hangja. Jelenkor 48 (6): http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/797/dunanak-rajnanak-egy-a-hangja (2017. ápr. 26.)
Horváth János. 1976. A magyar irodalom fejlődéstörténete. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Husserl, Edmund. 1998. Az európai tudományok válsága I–II. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.
Imre László. 2015a. A népiesség és fonákja. Epizódok a magyar verses epika történetéből. In Irodalomalapítás és műfajfejlődés a 18–19. századi magyar irodalomban. 140–150. Budapest: Nap Kiadó.
Imre László. 2015b. A Buda halála „többszörösen összetett” dimenziói. In Irodalomalapítás és műfajfejlődés a 18–19. századi magyar irodalomban. 150–174. Budapest: Nap Kiadó.
Imre László. 2015c. Reminiszcencia, idézet, paródia. A délibábok hőse szövegrétegei. In Irodalomalapítás és műfajfejlődés a 18–19. századi magyar irodalomban. 174–204. Budapest: Nap Kiadó.
Imre László. 2015d. Ötletek Kassák és a verses epikai hagyomány kérdéséhez: A ló meghal és a János vitéz. In Irodalomalapítás és műfajfejlődés a 18–19. századi magyar irodalomban. 204–208. Budapest: Nap Kiadó.
Jánosi Zoltán. 2010. Kőhegedű: A bartóki modell irodalmi hatástörténetéhez. In Barbárok hangszerén: Társadalom és antropológia XX. századi irodalmunk életműveiben. 108–115. Budapest: Holnap Kiadó.
Kabdebó Lóránt. 2006. A Margita európai rokonai. In „Ritkúl és derűl az éjszaka” (Harc az elégiáért). Debrecen: Csokonai Kiadó. http://mek.niif.hu/05600/05654/05654.htm#2 (2016. márc. 9.)
Kányádi Sándor. 2000. Arany János kalapja. In Válogatott versei. 7–9. Budapest: Holnap Kiadó.
Lövétei Lázár László. 2004. Holmi. http://www.holmi.org/2004/09/lovetei-lazar-laszlo-%E2%80%9Earkadia-fele%E2%80%9D (2017. jún. 8.)
Lövétei Lázár László. 2007. litera.hu http://www.litera.hu/hirek/lovetei-lazar-laszloalkalmi-reszlet-a-kotetbol (2017. jún. 8.)
Lövétei Lázár László. 2009. Arany versek: Széljegyzetek Arany Jánoshoz. Csíkszereda: Hargita Kiadóhivatal.
Lövétei Lázár László. 2011. Tizenegyedik ecloga. In Zöld: 12 ecloga. 51–53. Budapest: Erdélyi Híradó Kiadó–Előretolt Helyőrség–Szépirodalmi Páholy–Fiatal Írók Szövetsége.
Lövétei Lázár László. 2017. Háromszék. http://www.litera.hu/hirek/lovetei-lazar-laszloalkalmi-reszlet-a-kotetbol (2017. jún. 8.)
Márkus Béla. 2015. Ágh István. Budapest: MMA.
Nagy László. 2004. Versek és versfordítások. I. kötet. Budapest: Holnap Kiadó.
Németh G. Béla szerk. 1972. Az el nem ért bizonyosság: Elemzések Arany lírájának első szakaszából. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Németh G. Béla. 1987. Arany János. In Hosszmetszetek és keresztmetszetek. 34–56. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Németh László. 1992. Arany János. In A minőség forradalma – Kisebbségben. I. kötet. 404–416. Budapest: Püski Kiadó.
Nyilasy Balázs. 1996. Naiv rege a teljességről (Arany János: Rege a csodaszarvasról). In „A szó társadalmi lelke”. Budapest: Cserépfalvi.
Orbán Ottó. 1998. Válogatott versek. Budapest: Unikornis Kiadó.
Sebestyén Ilona vál. és szerk. 2013 Epilogus. Budapest: Nap Kiadó.
Sőtér István. 1963. Nemzet és haladás: Irodalmunk Világos után, szerk. Béládi Miklós, Horváth Károly, Klaniczay Tibor, Szabolcsi Miklós, Kovács Győző. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szili József. 1996. Arany hogy istenül: Az Arany-líra posztmodernsége. Budapest: Argumentum Kiadó.
Tornai József. 1997. Arany János ma így mondaná. Kortárs 41 (2): 37–38.
Ujhelyi Mária. 1972. Kettős indítás: a líra és a ballada válaszútján (A varró leányok). In Az el nem ért bizonyosság: Elemzések Arany lírájának első szakaszából. 15–43. Budapest: Akadémiai Kiadó.
S. Varga Pál. 2005. A nemzeti költészet csarnokai: A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Budapest: Balassi Kiadó.
S. Varga Pál. 2014a. Barta János és az egzisztenciális perspektíva: Barta János Aranyképéről. In Az újraszőtt háló. Kulturális mintázatok szerepe a felvilágosodás utáni magyar irodalomban. 241–251. Budapest: Ráció Kiadó.
S. Varga Pál. 2014b. A nemzetfogalom fenomenológiai megközelítésének lehetséges hasznáról. In Az újraszőtt háló. Kulturális mintázatok szerepe a felvilágosodás utáni magyar irodalomban. 15–28. Budapest: Ráció Kiadó.
Vári Fábián László. 2017. Szellembeszéd Arany János modorában. In Az év versei 2017. 163–164. Budapest: Magyar Napló.
Veres András. 1972. Elbizonytalanodó moralitás, ironikus életkép (Kertben). In Az el nem ért bizonyosság. Elemzések Arany lírájának első szakaszából. 105–161. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Yoshino, Kenji. 1994–1995. What’s Past in Prologue: Precedent In Literature and Law. The Yale Law Journal 104. 471–495.
Zemplényi Ferenc. 1972. Az allegória és a jelkép határán (Reményem). In Az el nem ért bizonyosság. Elemzések Arany lírájának első szakaszából. 75–105. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Ágh István. 2011. Végül a rétisas. In Hívás valahonnan. 38–40. Budapest: Nap Kiadó.
Ágh István. 2011. Ezredvégi recept az író fölépítéséhez. Hitel 27 (7): 3–5.
Ágh István. 2015. Válasz hazulról. Budapest: Nap Kiadó.
Assmann, Jan. 2013. A kulturális emlékezet: Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.
Barta János. 1953. Arany János. Budapest: Művelt Nép Könyvkiadó.
Bloom, Harold. 1973. The Anxiety of Influence: A Theory of Poetry. New York: Oxford University Press.
Bogdán László. 2000. A bráni lakoma. http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/bogdanlaszlo.htm (2017. jún. 7.)
Boros Oszkár. 2013. A Negyedik szimfónia recepciótörténete, valamint a szerep(játék), a nyelv és a szubjektum összefüggései. In Versritmus, textualitás és költészetfilozófia Weöres Sándor lírájában, valamint annak egyes pre- és poszttextusaiban. 107–136. PhD-dolgozat. Piliscsaba: PPKE BTK.
Dávidházi Péter. 1978. A tagolt formateljesség normája. Fejezet Arany kritikusi gondolatrendszeréből. Irodalomtörténeti Közlemények 82 (1): 32–51.
Dávidházi Péter. 1992. Hunyt mesterünk: Arany János kritikusi öröksége. Budapest: Argumentum Kiadó.
Falusi Márton. 2013. Arany János hazafogalma és otthonélménye. In Arany János: Epilogus: Válogatott versek Ágh István, Falusi Márton, Ferencz Győző, Lator László, Lukács Sándor, Papp Zoltán, Szepesi Attila, Tamás Menyhért, Tóth Erzsébet esszéivel. 114–122. Budapest: Nap Kiadó.
Falusi Márton. 2017. „Eb ura fakó, Ugocsa non coronat”: Jog és irodalom, Sein és Sollen, valamint haza és haladás Pikler Gyula, Somló Bódog, Jászi Oszkár és Ady Endre írásaiban. In Iustitia körülnéz: Tanulmányok a „jog és irodalom” köréből, szerk. Fekete Balázs, H. Szilágyi István, Kiss Anna, Ződi Zsolt. 29–67. Budapest: Szent István Társulat.
Györffy Miklós. 2005. Dunának, Rajnának egy a hangja. Jelenkor 48 (6): http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/797/dunanak-rajnanak-egy-a-hangja (2017. ápr. 26.)
Horváth János. 1976. A magyar irodalom fejlődéstörténete. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Husserl, Edmund. 1998. Az európai tudományok válsága I–II. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.
Imre László. 2015a. A népiesség és fonákja. Epizódok a magyar verses epika történetéből. In Irodalomalapítás és műfajfejlődés a 18–19. századi magyar irodalomban. 140–150. Budapest: Nap Kiadó.
Imre László. 2015b. A Buda halála „többszörösen összetett” dimenziói. In Irodalomalapítás és műfajfejlődés a 18–19. századi magyar irodalomban. 150–174. Budapest: Nap Kiadó.
Imre László. 2015c. Reminiszcencia, idézet, paródia. A délibábok hőse szövegrétegei. In Irodalomalapítás és műfajfejlődés a 18–19. századi magyar irodalomban. 174–204. Budapest: Nap Kiadó.
Imre László. 2015d. Ötletek Kassák és a verses epikai hagyomány kérdéséhez: A ló meghal és a János vitéz. In Irodalomalapítás és műfajfejlődés a 18–19. századi magyar irodalomban. 204–208. Budapest: Nap Kiadó.
Jánosi Zoltán. 2010. Kőhegedű: A bartóki modell irodalmi hatástörténetéhez. In Barbárok hangszerén: Társadalom és antropológia XX. századi irodalmunk életműveiben. 108–115. Budapest: Holnap Kiadó.
Kabdebó Lóránt. 2006. A Margita európai rokonai. In „Ritkúl és derűl az éjszaka” (Harc az elégiáért). Debrecen: Csokonai Kiadó. http://mek.niif.hu/05600/05654/05654.htm#2 (2016. márc. 9.)
Kányádi Sándor. 2000. Arany János kalapja. In Válogatott versei. 7–9. Budapest: Holnap Kiadó.
Lövétei Lázár László. 2004. Holmi. http://www.holmi.org/2004/09/lovetei-lazar-laszlo-%E2%80%9Earkadia-fele%E2%80%9D (2017. jún. 8.)
Lövétei Lázár László. 2007. litera.hu http://www.litera.hu/hirek/lovetei-lazar-laszloalkalmi-reszlet-a-kotetbol (2017. jún. 8.)
Lövétei Lázár László. 2009. Arany versek: Széljegyzetek Arany Jánoshoz. Csíkszereda: Hargita Kiadóhivatal.
Lövétei Lázár László. 2011. Tizenegyedik ecloga. In Zöld: 12 ecloga. 51–53. Budapest: Erdélyi Híradó Kiadó–Előretolt Helyőrség–Szépirodalmi Páholy–Fiatal Írók Szövetsége.
Lövétei Lázár László. 2017. Háromszék. http://www.litera.hu/hirek/lovetei-lazar-laszloalkalmi-reszlet-a-kotetbol (2017. jún. 8.)
Márkus Béla. 2015. Ágh István. Budapest: MMA.
Nagy László. 2004. Versek és versfordítások. I. kötet. Budapest: Holnap Kiadó.
Németh G. Béla szerk. 1972. Az el nem ért bizonyosság: Elemzések Arany lírájának első szakaszából. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Németh G. Béla. 1987. Arany János. In Hosszmetszetek és keresztmetszetek. 34–56. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Németh László. 1992. Arany János. In A minőség forradalma – Kisebbségben. I. kötet. 404–416. Budapest: Püski Kiadó.
Nyilasy Balázs. 1996. Naiv rege a teljességről (Arany János: Rege a csodaszarvasról). In „A szó társadalmi lelke”. Budapest: Cserépfalvi.
Orbán Ottó. 1998. Válogatott versek. Budapest: Unikornis Kiadó.
Sebestyén Ilona vál. és szerk. 2013 Epilogus. Budapest: Nap Kiadó.
Sőtér István. 1963. Nemzet és haladás: Irodalmunk Világos után, szerk. Béládi Miklós, Horváth Károly, Klaniczay Tibor, Szabolcsi Miklós, Kovács Győző. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szili József. 1996. Arany hogy istenül: Az Arany-líra posztmodernsége. Budapest: Argumentum Kiadó.
Tornai József. 1997. Arany János ma így mondaná. Kortárs 41 (2): 37–38.
Ujhelyi Mária. 1972. Kettős indítás: a líra és a ballada válaszútján (A varró leányok). In Az el nem ért bizonyosság: Elemzések Arany lírájának első szakaszából. 15–43. Budapest: Akadémiai Kiadó.
S. Varga Pál. 2005. A nemzeti költészet csarnokai: A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Budapest: Balassi Kiadó.
S. Varga Pál. 2014a. Barta János és az egzisztenciális perspektíva: Barta János Aranyképéről. In Az újraszőtt háló. Kulturális mintázatok szerepe a felvilágosodás utáni magyar irodalomban. 241–251. Budapest: Ráció Kiadó.
S. Varga Pál. 2014b. A nemzetfogalom fenomenológiai megközelítésének lehetséges hasznáról. In Az újraszőtt háló. Kulturális mintázatok szerepe a felvilágosodás utáni magyar irodalomban. 15–28. Budapest: Ráció Kiadó.
Vári Fábián László. 2017. Szellembeszéd Arany János modorában. In Az év versei 2017. 163–164. Budapest: Magyar Napló.
Veres András. 1972. Elbizonytalanodó moralitás, ironikus életkép (Kertben). In Az el nem ért bizonyosság. Elemzések Arany lírájának első szakaszából. 105–161. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Yoshino, Kenji. 1994–1995. What’s Past in Prologue: Precedent In Literature and Law. The Yale Law Journal 104. 471–495.
Zemplényi Ferenc. 1972. Az allegória és a jelkép határán (Reményem). In Az el nem ért bizonyosság. Elemzések Arany lírájának első szakaszából. 75–105. Budapest: Akadémiai Kiadó.
