THE RECEPTION OF JÁNOS ARANY’S LYRIC AND EPIC POEMS IN THE CONTEMPORARY HUNGARIAN POETRY

  • Márton FALUSI
Keywords: Hungarian literature, romanticism, János Arany, epic poetry, reception theory

Abstract

the classical Hungarian poet, János Arany. The first part gives deep insight into the major phases of the reception of his oeuvre, emphasizing the evaluation of its lyric and epic genres, moreover, the lyric and epic character (perspective, dimension) of each genres. The second part points out the thesis which recognizes a turn in the reception extending the range of literary interest to the formerly overshadowed epic genres and other art pieces by Arany. By giving numerous examples as a selection from contemporary Hungarian poetry, the present study aims to verify that despite its rather exclusive or ideological interpretation during the second half of the 20th century, a quite well-balanced canonic position has evolved recently, in which the epic dimension as well as the relation of language to the world has become reappraised. This kind of canonic turn influences not only literary history or literary studies, but also collective cultural remembrance. Numerous examples are given from the works of Ferenc Juhász, László Nagy, Ottó Orbán, István Ágh, Sándor Kányádi, János Térey, László Lövétei Lázár which have been scrutinized.

References

Ágh István. 2000. „Vagyonos Atyánk”. In Ahogy a vers mibennünk. 77–80. Budapest: Széphalom Könyvműhely.
Ágh István. 2011. Végül a rétisas. In Hívás valahonnan. 38–40. Budapest: Nap Kiadó.
Ágh István. 2011. Ezredvégi recept az író fölépítéséhez. Hitel 27 (7): 3–5.
Ágh István. 2015. Válasz hazulról. Budapest: Nap Kiadó.
Assmann, Jan. 2013. A kulturális emlékezet: Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.
Barta János. 1953. Arany János. Budapest: Művelt Nép Könyvkiadó.
Bloom, Harold. 1973. The Anxiety of Influence: A Theory of Poetry. New York: Oxford University Press.
Bogdán László. 2000. A bráni lakoma. http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/bogdanlaszlo.htm (2017. jún. 7.)
Boros Oszkár. 2013. A Negyedik szimfónia recepciótörténete, valamint a szerep(játék), a nyelv és a szubjektum összefüggései. In Versritmus, textualitás és költészetfilozófia Weöres Sándor lírájában, valamint annak egyes pre- és poszttextusaiban. 107–136. PhD-dolgozat. Piliscsaba: PPKE BTK.
Dávidházi Péter. 1978. A tagolt formateljesség normája. Fejezet Arany kritikusi gondolatrendszeréből. Irodalomtörténeti Közlemények 82 (1): 32–51.
Dávidházi Péter. 1992. Hunyt mesterünk: Arany János kritikusi öröksége. Budapest: Argumentum Kiadó.
Falusi Márton. 2013. Arany János hazafogalma és otthonélménye. In Arany János: Epilogus: Válogatott versek Ágh István, Falusi Márton, Ferencz Győző, Lator László, Lukács Sándor, Papp Zoltán, Szepesi Attila, Tamás Menyhért, Tóth Erzsébet esszéivel. 114–122. Budapest: Nap Kiadó.
Falusi Márton. 2017. „Eb ura fakó, Ugocsa non coronat”: Jog és irodalom, Sein és Sollen, valamint haza és haladás Pikler Gyula, Somló Bódog, Jászi Oszkár és Ady Endre írásaiban. In Iustitia körülnéz: Tanulmányok a „jog és irodalom” köréből, szerk. Fekete Balázs, H. Szilágyi István, Kiss Anna, Ződi Zsolt. 29–67. Budapest: Szent István Társulat.
Györffy Miklós. 2005. Dunának, Rajnának egy a hangja. Jelenkor 48 (6): http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/797/dunanak-rajnanak-egy-a-hangja (2017. ápr. 26.)
Horváth János. 1976. A magyar irodalom fejlődéstörténete. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Husserl, Edmund. 1998. Az európai tudományok válsága I–II. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.
Imre László. 2015a. A népiesség és fonákja. Epizódok a magyar verses epika történetéből. In Irodalomalapítás és műfajfejlődés a 18–19. századi magyar irodalomban. 140–150. Budapest: Nap Kiadó.
Imre László. 2015b. A Buda halála „többszörösen összetett” dimenziói. In Irodalomalapítás és műfajfejlődés a 18–19. századi magyar irodalomban. 150–174. Budapest: Nap Kiadó.
Imre László. 2015c. Reminiszcencia, idézet, paródia. A délibábok hőse szövegrétegei. In Irodalomalapítás és műfajfejlődés a 18–19. századi magyar irodalomban. 174–204. Budapest: Nap Kiadó.
Imre László. 2015d. Ötletek Kassák és a verses epikai hagyomány kérdéséhez: A ló meghal és a János vitéz. In Irodalomalapítás és műfajfejlődés a 18–19. századi magyar irodalomban. 204–208. Budapest: Nap Kiadó.
Jánosi Zoltán. 2010. Kőhegedű: A bartóki modell irodalmi hatástörténetéhez. In Barbárok hangszerén: Társadalom és antropológia XX. századi irodalmunk életműveiben. 108–115. Budapest: Holnap Kiadó.
Kabdebó Lóránt. 2006. A Margita európai rokonai. In „Ritkúl és derűl az éjszaka” (Harc az elégiáért). Debrecen: Csokonai Kiadó. http://mek.niif.hu/05600/05654/05654.htm#2 (2016. márc. 9.)
Kányádi Sándor. 2000. Arany János kalapja. In Válogatott versei. 7–9. Budapest: Holnap Kiadó.
Lövétei Lázár László. 2004. Holmi. http://www.holmi.org/2004/09/lovetei-lazar-laszlo-%E2%80%9Earkadia-fele%E2%80%9D (2017. jún. 8.)
Lövétei Lázár László. 2007. litera.hu http://www.litera.hu/hirek/lovetei-lazar-laszloalkalmi-reszlet-a-kotetbol (2017. jún. 8.)
Lövétei Lázár László. 2009. Arany versek: Széljegyzetek Arany Jánoshoz. Csíkszereda: Hargita Kiadóhivatal.
Lövétei Lázár László. 2011. Tizenegyedik ecloga. In Zöld: 12 ecloga. 51–53. Budapest: Erdélyi Híradó Kiadó–Előretolt Helyőrség–Szépirodalmi Páholy–Fiatal Írók Szövetsége.
Lövétei Lázár László. 2017. Háromszék. http://www.litera.hu/hirek/lovetei-lazar-laszloalkalmi-reszlet-a-kotetbol (2017. jún. 8.)
Márkus Béla. 2015. Ágh István. Budapest: MMA.
Nagy László. 2004. Versek és versfordítások. I. kötet. Budapest: Holnap Kiadó.
Németh G. Béla szerk. 1972. Az el nem ért bizonyosság: Elemzések Arany lírájának első szakaszából. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Németh G. Béla. 1987. Arany János. In Hosszmetszetek és keresztmetszetek. 34–56. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Németh László. 1992. Arany János. In A minőség forradalma – Kisebbségben. I. kötet. 404–416. Budapest: Püski Kiadó.
Nyilasy Balázs. 1996. Naiv rege a teljességről (Arany János: Rege a csodaszarvasról). In „A szó társadalmi lelke”. Budapest: Cserépfalvi.
Orbán Ottó. 1998. Válogatott versek. Budapest: Unikornis Kiadó.
Sebestyén Ilona vál. és szerk. 2013 Epilogus. Budapest: Nap Kiadó.
Sőtér István. 1963. Nemzet és haladás: Irodalmunk Világos után, szerk. Béládi Miklós, Horváth Károly, Klaniczay Tibor, Szabolcsi Miklós, Kovács Győző. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szili József. 1996. Arany hogy istenül: Az Arany-líra posztmodernsége. Budapest: Argumentum Kiadó.
Tornai József. 1997. Arany János ma így mondaná. Kortárs 41 (2): 37–38.
Ujhelyi Mária. 1972. Kettős indítás: a líra és a ballada válaszútján (A varró leányok). In Az el nem ért bizonyosság: Elemzések Arany lírájának első szakaszából. 15–43. Budapest: Akadémiai Kiadó.
S. Varga Pál. 2005. A nemzeti költészet csarnokai: A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Budapest: Balassi Kiadó.
S. Varga Pál. 2014a. Barta János és az egzisztenciális perspektíva: Barta János Aranyképéről. In Az újraszőtt háló. Kulturális mintázatok szerepe a felvilágosodás utáni magyar irodalomban. 241–251. Budapest: Ráció Kiadó.
S. Varga Pál. 2014b. A nemzetfogalom fenomenológiai megközelítésének lehetséges hasznáról. In Az újraszőtt háló. Kulturális mintázatok szerepe a felvilágosodás utáni magyar irodalomban. 15–28. Budapest: Ráció Kiadó.
Vári Fábián László. 2017. Szellembeszéd Arany János modorában. In Az év versei 2017. 163–164. Budapest: Magyar Napló.
Veres András. 1972. Elbizonytalanodó moralitás, ironikus életkép (Kertben). In Az el nem ért bizonyosság. Elemzések Arany lírájának első szakaszából. 105–161. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Yoshino, Kenji. 1994–1995. What’s Past in Prologue: Precedent In Literature and Law. The Yale Law Journal 104. 471–495.
Zemplényi Ferenc. 1972. Az allegória és a jelkép határán (Reményem). In Az el nem ért bizonyosság. Elemzések Arany lírájának első szakaszából. 75–105. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Published
23. 01. 2018.
Section
Članci