MAGYAR BESTSELLEREK, IRODALMI (VILÁG)-SIKEREK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

  • Erika BENCE Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék, Szerbia
Kulcsszavak: Markovits-legenda, hadifogolyregények, első világháború, újrakiadások

Absztrakt

Az első világháború kitörésének és történetének centenáriuma elsősorban autentikus naplókra, naplóregényekre irányította a figyelmet a magyar könyvkiadás területén. Megjelentek korábban hagyatékokban őrzött és levéltári anyagként számon tartott levelezések, naplók (pl. Andrássy Ilona grófnő naplója és levelezése, több vajdasági katonanapló Csorba Béla és Ökrész Károly gondozásában). Ugyanez a tendencia emelt ki a feledésből néhány, korábban népszerű, majd elfelejtett első világháborús hadifogolyregényt, mindenekelőtt Markovits Rodion Szibériai garnizon (1928) című alkotását. A magyar irodalom példátlan sikerű bestsellere, majd szerzőjének irodalmi bukása a mai napig kellőképp ki nem vizsgált jelensége a magyar irodalom alakulástörténetének. Az Aranyvonat (1929) elmaradt sikerét az eddigi néhány magyarázatkísérlet elsősorban a szerző személye és viselkedése kiváltotta ellenszenvre vezette vissza. Azonban, ha a regények történetét elkülönítjük a Markovits-legendától, s a korszak, azaz a XX. század harmincas éveiben napvilágot látott európai, illetve magyar háborús regények keletkezés- és recepciótörténeti kontextusában szemléljük őket, több hasonló vagy megegyező jelenséget észlelhetünk. A tanulmány Markovits Rodion Szibériai garnizon című regényének recepciótörténeti vonatkozásait ebben az összefüggésben értelmezi, veti össze olyan vajdasági magyar példákkal, mint Munk Artúr, Darvas Gábor vagy Szabó István–Andrée Dezső első világháborút tematizáló regényei.

Hivatkozások

Andrássy Ilona. 2015. Mindennek vége! Andrássy Ilona grófnő első világháborús naplója. Szerk. Kovács Lajos: Előszó. 5–9. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Baliga Violetta Lilla. 2014. Egy szibériai tartalékos zászlós mindennapjai. Markovits Rodion: Aranyvonat. Pro Minoritate 121–123. www.prominoritate.hu/folyoiratok/2014/ProMino-1402-beliv-09-baliga.pdf (2017. dec. 19.)
Bence Erika. 2015. Katonaregények. A másfél évtizedes rálátási távlat. Létünk 45 (3): 129–133.
Bence Erika. 2015a. Az első világháború tematizációja az 1930-as évek vajdasági magyar irodalmában. In Virtuális irodalomtörténet. 102–113. Veszprém: Iskolakultúra.
Bence Erika. 2017. Napló(regény) az első világháborúból. Darvas Gábor: „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…” In Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 103–117. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.
Bence Erika. 2017a. Egy legionista a háborúban. Szabó István–Andrée Dezső: Egy legionista naplója. Hat esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1929). In Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 117–145. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.
Csáky S. Piroska. 1988. Vajdasági magyar könyvek 1918–1941. Újvidék: Forum.
Csorba Béla. 2015. Kozma József könyvéről. Létünk 45 (3): 127–129.
Darvas Gábor. 1930. „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…” Novi Sad: Uránia.
Dénes Gabriella. 2013. Markovits Rodion írói arcai. Látó 24 (11): http://www.lato.ro/article.php/Markovits-Rodion-írói-arcai/2741/ (2017. dec. 19.)
Gerold László. 2001. Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (1918–2000). Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Hammerstein Judit. 2011. Egy elfelejtett magyar világirodalmi bestseller (Markovits Rodion: Szibériai garnizon). Látó 22 (6): http://www.lato.ro/article.php/Egy-elfelejtett-magyar-világirodalmi-bestseller-Markovits-Rodion-Szibériaigarnizon/2092/ (2017. dec. 19.)
Hašek, Jaroslav. [1923] é. n. Švejk, a derék katona kalandjai a világháborúban. Ford. Réz Ádám. http://dydudu.hu/konyv/regeny/hasek/svejk/ (2018. jan. 17.)
Hašek, Jaroslav. 1996. Švejk, a derék katona a háború előtt és más furcsa történetek. Szerk. Hunyadi Csaba. Ford. Bába Iván, Mayer Judit, Tóth Tibor. Szeged: Szukits.
Hemingway, Ernest. [1929] 2006. Búcsú a fegyverektől. Ford. Örkény István. Szeged: Könyvmolyképző Kiadó. https://konyvmolykepzo.hu/reszlet/H_bucsu_fegyverektol.pdf (2017. dec. 30.)
Jeney Éva. 2014. Fekete irodalom. Literatura 60 (1): 28–43. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura_2014_1.pdf (2017. dec. 30.)
Kellér Andor. 1978. Tökász. In Író a toronyban. Palásthy titka. Tökász. Zöld gyep, zöld asztal. A főispán. 181–217. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
K. József. 2014. „Pedig én katona akartam lenni”. K. József visszaemlékezései a Nagy Háborúra 1914–1918. A szöveget gondozta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Csorba Béla és Ökrész Károly. 5–9. Sorozatszerkesztő, jegyzet Bence Erika. 131. Újvidék–Temerin: Forum Könyvkiadó–Temerini Múzeumbarátok Egyesülete.
Kovács Lajos. 2015. Drága szerelmem… Andrássy Ilona grófnő levelei hősi halált halt férjéhez, gróf Esterházy Pálhoz. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Kuncz Aladár. 1931. Fekete kolostor. Feljegyzések a francia internáltságból. Cluj–Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh.
Lejeune, Philippe. 2003. Önéletírás, élettörténet, napló. Válogatott tanulmányok. Ford. Bárdos Zsuzsanna, Gábor Lívia, Házas Nikoletta, Toókos Péter, Varga Róbert és Z. Varga Zoltán. Szerk. Z. Varga Zoltán. Budapest: L’Harmattan.
Markovits Rodion. [1928] 1986. Szibériai garnizon. Kollektív riportregény. Boldizsár Iván: Híres könyv – elfelejtett szerző. 5–6. Dr. Végh Oszkárné: Utószó. 454–458. Budapest: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat.
Markovits Rodion. 1929. Aranyvonat. Budapest: Genius kiadás.
Markovits Rodion. [1939] 2014. Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák. Reb Ancili şi alte povestioare despre evreimea oaşului. Schiller Erzsébet: Kisgércétől a világhírig és vissza. 6–11. Ford. Felician Pop. Prefeță. 7–12. Kolozsvár–Cluj-Napoca: Kriterion Könyvkiadó–Editura Kriterion.
Molter Károly. 1930. Markovits Rodion: Aranyvonat. Erdélyi Helikon 3 (1): 82–85.
Munk Arthur. 1930. A nagy káder. Egy pleni feljegyzései a forradalmi Oroszországból. Budapest: Pantheon Kiadás.
Munk Artúr. [1933] 1981. A hinterland. A mögöttes országrész háborúja. Bori Imre: Utószó. 235–243. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Munk Artúr. 1999. Napló 1915–1916. Bevezető: Gubás Ágota: A háború mint abszurdum. 5–12. Szabadka: Életjel.
Rejtő Jenő. 1941. Csontbrigád. http://mek.oszk.hu/01100/01109/01109.htm (2018.febr. 22.)
Remarque, Erich Maria. [1929] é. n. Nyugaton a helyzet változatlan. Ford. Benedek Marcell. Budapest: Európa.
Schiller Erzsébet. 2014. Kisgércétől a világhírig és vissza. In Markovits, 2014, 6–11.
Schöpflin Aladár. 1929. Hadifogoly-könyvek. Nyugat 18: 22–23. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00479/14766.htm (2017. dec. 13.)
Szabó István–Andrée Dezső [1931] é. n. Egy legionista naplója. Hat esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1929). Eredeti naplójegyzetek alapján sajtó alá rendezte: Andrée Dezső. Novi Sad: Uránia.
Szabó Sz. Csaba. 2013. Egy magyar tuskó, akiért rajongott a világ. Kötve-fűzve. http://kotvefuzve.reblog.hu/egy-magyar-tusko-akiert-rajongott-a-vilag (2017. dec. 30.)
Szekernyés János. 2011. Egy világsiker eredői, összetevői és utórezgései. Markovits Rodion és kollektív riportregénye a szibériai hadifogságról. Múlt és Jövő 26 (3): 51–73. www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/1437/ (2017. dec. 19.)
Szenteleky Kornél. [1931] 2000. Darvas Gábor: Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam. Sz. K. Új lehetőségek, új kötelességek. Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek II. (1931–1933). Drámák. Összegyűjtötte, az utószót és a bibliográfiai tájékoztatót írta: Bori Imre, a szöveget gondozta: Toldi Éva. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Thuróczy Gergely szerk. 2015. Rejtő Jenő-emlékkötet. Az ellopott tragédia. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum–Infopoly Alapítvány.
Megjelent
24. 01. 2019.
Folyóirat szám
Rovat
Članci