TÉR SZAVUNK EREDETE, JELENTÉSE ÉS SZÁRMAZÉKAI

Mária PÁSZTOR-KICSI

doi:10.19090/hk.2025.4.63-80

Mária PÁSZTOR-KICSI Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék, Szerbia http://orcid.org/0000-0002-2266-5105

DOI: https://doi.org/10.19090/hk.2025.4.63-80

Kulcsszavak: a tér szó, nomenverbum, kognitív szemantikai interpretáció, gyökök, származékok

Absztrakt

Tér szavunk származását illetően a magyar szókészlet ősi rétegébe sorolható. Eredeti alakja feltételezhetően az igenévszók (nomenverbum) kategóriájába tartozott, tehát egyidejűleg rendelkezett főnévi és igei jelentéssel. Ezek azonban később jelentésmegoszláson estek át, a nyelvváltozás során pedig számos új jelentésárnyalatot fejlesztettek ki. A dolgozat célja a T-É-R szóalak jelenleg ismert jelentéseinek kognitív szemantikai feltárása és elemzése, valamint a közöttük fennálló szemantikai viszonyok vizsgálata. Ezzel egyidejűleg megkíséreljük feltérképezni a homonim (névszói és igei jelentésű) szóalakok származékait (képzett szavakat, szóösszetételeket) is, amihez a Czuczor–Fogarasi-féle gyökelmélet kognitív adaptációját is segítségül hívjuk. A vizsgálandó szó- és kifejezésanyag korpuszát különböző nyomtatott szótárak alapján és a speciális webhelyeken fellelhető nyelvi anyag1 segítségével állítjuk össze.

Hivatkozások

Bańczerowski, Janusz. 1999. A világ nyelvi képe mint a szemantikai kutatások tárgya. Magyar Nyelv 95 (2): 188–195.

Bárczi Géza – Országh László főszerk. 1959–1962. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Benkő Loránd főszerk. 1967–1984. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Bokor József. 2007. Szókészlettan. In A magyar nyelv könyve (nyolcadik kiadás), szerk. A. Jászó Anna. 164–196. Budapest: Trezor Kiadó.

Czuczor Gergely – Fogarasi János. 1862–1874. A magyar nyelv szótára I–VI. Pest: Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomdásznál.

Eőry Vilma főszerk. 2007. Értelmező szótár+. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Gerstner Károly szerk. 2011–2024. Új magyar etimológiai szótár. Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont. https://uesz.nytud.hu (2025. aug. 25.)

J. Soltész Katalin. 1959. Az ősi magyar igekötők (meg, el, ki, be, fel, le). Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kálnási Árpád. 2005. Debreceni cívis szótár. Debrecen: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézete.

Kövecses Zoltán. 2012. A Czuczor–Fogarasi szótár „gyökelmélete” kognitív nyelvésze- ti megközelítésben. In II. Czuczor–Fogarasi-konferencia: „Ha szabad a magyart a magyarból magyarázni”, szerk. Horváth Katalin. 183–193. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia.

Kövecses Zoltán – Benczes Réka. 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Ladányi Mária. 2017. Alaktan. In Nyelvtan, szerk. Tolcsvai Nagy Gábor. 501–660. Budapest: Osiris Kiadó.

Marácz, László. 2014. Root and Recursive Patterns in the Czuczor–Fogarasi Dictionary of the Hungarian Language. In The making of the humanities. Vol. 3: The modern humanities, ed. Bod, Rens – Maat, Jaap – Weststeijn, Thijs. 113–126. Amsterdam: Amsterdam University Press.

Tolcsvai Nagy Gábor. 2015. Az ige a magyar nyelvben: Funkcionális elemzés. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Tolcsvai Nagy Gábor. 2021. Kognitív szemantika. Budapest: DiAGram Könyvek 4.

Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Budapest: Tinta Könyvkiadó.